Ez a legszebb kép a galériában

Szépek, látszik, hogy megviselte őket az élet, de megmaradtak masszív, jó kiállású, vidám kis fickóknak. Tényleg, fura, hogy a Samurai militáns, szögletes, szigorúan célszerű megjelenésébe jó kedély, humor is vegyül; jó ránézni, felderíti a lelket.

Egyszerűbb nem is lehetne, mégis szép

A beltér hasonló hangulatot sugároz. Minden kicsi, olcsó és praktikus, de a narancssárga órák, a háromküllős kormány, a kerek légbeömlők, középen a kerek, és japán létére megdöbbentő módon nem zöld, hanem narancsszín fényben játszó kvarcóra vidámságot, lazaságot sugall. A Samurai gyakorlatilag egy Niva, csak valahogy könnyed és játékos módon.

Én még ilyen rendezett motorteret életemben nem

Aztán ha elkezdi az ember használni, a könnyedség már-már terepjáróhoz méltatlan szintre emelkedik. Automata szivatós, ha a karburátor jól van beállítva, a motor pöccre indul. A kuplung, a váltó, de még a terepváltó karja is vajpuhán mozog, kezelésük alig igényel erőt. Ezeken a korai modelleken még nincs szervokormány, de nem is hiányzik, annyira könnyű az eleje, olyan jól eltalálták az áttételezést. A fék rásegítős, bármikor bokából blokkolható a négy kerék. A legröhejesebb talán a hátsó ajtó belső kilincse: pici vaspöcök, akkora, mint a körmöm, szinte a hüvelykujjam súlyára nyitja a zárat. Terepen viszont magától mégsem vágódik ki soha az ajtó, fene se érti.

Ennyi kárpit ma már jóval
nagyobb ajtókon is ritkaság

Játékautó, tízéves gyerekek fizikumára méretezve. Az ablakot a kurbli két egész háromnegyed fordulatával lehet teljesen leengedni vagy felhúzni, mégis, akár két ujjal is megy, alig kell hozzá erő. Az ülés vékonyka támlájának döntését egy kisujjnyi karocska megemelésével állíthatjuk; rettegtem, hogy majd hátradőlök és széttörik az egész, de nem. Index, világítás, ködlámpa, ablaktörlő: szinte érintésre működik minden. És már vagy húsz éve. A gázreakció élénk, azonnali, a motor lelkesen pörög akár a pirosig, nem érződik rajta a kor. Hihetetlen, hogy a japánok számára mennyire nem gond a tartósság megvalósítása a robusztusság teljes mellőzésével. Egy 950 kilós Land Rover, egy pillesúlyú UAZ, Land Cruiser -fióka.

Sima ügy

Ezek a kocsik hivatalosan közúton már soha többet nem mehetnek, annál többet kell viszont dolgozniuk a kőbányában, ahol szervizkocsiként, vontatóként, gázolaj-szállítóként, igénytelen mindenesként használják őket. És persze jókat lehet játszani velük. Nekem most a zölddel sikerült, a hardtop épp lemosott alvázzal várt korrózióvédelemre, csak egy lépcsőre kaptattam fel vele pár fotó erejéig, aztán vissza kellett tennem a pormentes garázsba. Kicsit fájlalom, hogy nem sikerült kipróbálni a differenciálzárat, de a zöld anélkül is derekasan teljesített az alkalmi tesztpályán.

Erre a tenyérnyi helyre még befér egy kétszemélyes pad

A mindössze kilenc és fél mázsa saját tömegű, 3,43 méter hosszú és alig több, mint másfél méter széles autó rövid, 2,03 méteres tengelytávjával és minimális túlnyúlásaival hihetetlenül mozgékony terepen. A terepszögek más terepjárók kapaszkodóképességét is meghaladják: elöl 42, hátul 38 fok!

Elöl-hátul merev tengely nyeklik-nyaklik. A has mindig védve: kartervédő lemez nincs, a feladatot gyakorlatilag az első tengely látja el, ez koppan a kavicson, ha kell. A központi diffi kapott védelmet, egy vasívet hegesztettek alá. Ha egy elnézett rámpaszög miatt felfeküdne az utó hasa (mondjuk egy lapos háztető szélén, olyan természetes dombot nehezen tudok elképzelni, ahol a Samurai felül), a kasztni az alvázon billegne, nemes részek sérülése nélkül. A hasmagasság különben húsz és fél centi,- volt valamikor, ezeken az öreg példányokon ezt már az épp rájuk került gumi, felni mérete és a rugó öregedése, süllyedése határozza meg.

Merev híd, laprugó

A kasztni vidáman zörög, csattog a rossz, vagy nem létező úton. Nemrég bemutatott Blazerünk tulajdonosa azt fájlalta, hogy autója nem fér el az erdei utak UAZ-ok, Nivák által kijárt nyomain. A Samurai számára épp ellenkező előjelű a bosszúságot: fél kerékkel a nyomban, fél kerékkel a bakháton kell ballagnia egy átlagos csapáson. Egyszerűbb, ha nem is az úton megy az ember, hanem - ha nem tapos védett növényt, szegény gazda terményét, pacsirtafiókát - át erdőn, mezőn, mindenen.

U alakú kulissza: balra fent 2 hosszó, lent négy hosszú, jobbra félfent üres, jobbra fent négy rövid

Ha akadályhoz érünk, a csekély erő és nyomaték a felező bekapcsolásával egy csapásra elegendővé válik. Meredek emelkedőkön még így is célszerű legalább háromezres fordulaton tartani a motort, hogy ne kelljen félúton megállni és kuplungégetve-földet hányva küszködni az elindulással. Kis benzinmotor és terepjárás mégsem zárja ki egymást: japppán, pörgetjük, mert pörgethetjük, és kész.

Megpróbáltam elakasztani. A teszt idején sarat nem találtam, ezért sóderággyal, levegőben maradó kerékkel, kavicshalomra fektetett hassal kísérleteztem. Nem történt semmi, kijöttünk a murvából, visszatolattunk a púpra, lehúzódzkodtunk a kupacról, a kocsi készségesen megtett bármit, amit kívántam tőle. Be kell látnom: a Samurai terepen jóval többet tud, mint én. Meg mint a legtöbbünk. Aki földúton nem féli a rendőrt, viszont szeret sarat, havat dagasztani, remek kis hobbieszközre talál egy ilyen vidám öreg szamurájban.

Víziszamuráj