Mi kell a TC olvasói szerint a biztonságos autózáshoz?

Autóink dinamizmusa, a közúton elérhető tempó és az autó elterjedtsége a mögöttünk levő géphangú közlekedéssel telt évszázad során jelentősen megváltozott. Ugyan nincs szó az ötvenes években megálmodott sci-fi szintű közlekedésről, még mindig a talajon haladunk a boltba, és nem teleportálunk a Balcsira sem – ugyanakkor a forgalom sokkal sűrűbb, mint húsz, harminc, negyven vagy ötven éve volt.

Egye több ember teheti meg, hogy autót tart; a városok sűrűje, a frekventált főutak zúzdája, mint egy belógatott lakmuszpapír jelzi, hogy a passzív mellett az aktív biztonsági rendszerekre is szükség van, és szükség is lesz. Ahhoz, hogy tovább javítsuk a baleseti statisztikák szomorú adatait, az emberi tényezőt, a humán hibaforrást kell külső segítséggel ellátni.

A közelmúltban izgalmas kérdőívvel fordultunk az olvasókhoz, hogy megtudjuk, számukra a mai technológiákból, a már elérhető biztonsági funkciók közül melyek számítanak igazán fontosnak. A jelzőtábla felismerő rendszer, sávtartás, adaptív tempomat, holttérfigyelő, navigáció, automata vészfék-asszisztens, hátsó kamera és parkolási érzékelők kerültek fel a listára – az egyes rendszerekre az önök által adott pontszámok nullától tízig terjedő skálán átlagosan 4,2 és 7,9 között mozogtak.

Úgy tűnik, hogy mindkét, szenzorok és szoftverek által kínált előny fontos olvasóink számára: a kényelem és a biztonság egyaránt. Ezt bizonyítja, hogy a parkolást segítő megoldásra és az automata vészfék asszisztensre adtak legtöbben tíz pontot.

A már most is széles körben elterjedt navigáció mellett a holttérfigyelőt pontozták még kiemelkedően sokan a legmagasabb értékre.

A legkevésbé fontosnak a puszta számok alapján a jelzőtábla felismerő rendszer számít, pedig amellett, hogy ez is sokat segíthet a hétköznapokban, az önvezető autók irányába is nagy lépésnek számít ez a vívmány.

Ugyanez elmondható a sávtartást figyelő rendszerről és az adaptív tempomatról is, annak ellenére, hogy az olvasók közül a többihez képest viszonylag sokan egy ponttal jelezték, hogy ezeket nem tartják kiemelkedően fontosnak.

Milyen lesz a jövő közlekedése?

A legutóbbi, a közlekedőket tényleg felrázó hír idén tavasszal az volt, hogy 2022-től minden új autóban, buszban és teherautóban kötelező lesz a baleseti adatrögzítő, az automata vészfék, a vezető figyelem-csökkenését ellenőrző modul és az intelligens sebesség-asszisztens – mind-mind olyan funkció, amely a gyakorlatban is képes arra, hogy életeket mentsen. Az, hogy ezek miként befolyásolják majd a haladást vagy éppen a végsebességet, még számos kérdést felvet, de már világosan körvonalazódik, hogy milyen irányba tart a jövő közlekedése.

Túl sokan vagyunk, halljuk minden nap, és ez az autókra fokozottan igaz:

Ha a lakosok számára vetítjük a balesetek mennyiségét, úgy tűnhet, nincs változás, hiszen folyamatosan 16-17 ezer körül stagnálunk – azonban, ha a forgalmi szereplők számát vesszük alapul, a statisztika sokkal pozitívabb, közel negyven százalékos a javulás. Európában hasonló a helyzet,

A részben már a jelenben is használt funkciók az új törekvések szerint 2038-ig több, legalább 25 ezer embert mentenének meg és száz-százötvenezer súlyos sérülés lenne elkerülhető – a hosszú távú cél természetesen a nulla, amit harminc év múlva szeretnének elérni a törvényalkotók és a szakemberek.

A magyar és a kelet-európai piacon gazdasági okokból magasabb az autók átlagéletkora, és még az újabbakat is kevesebb biztonsági funkció jellemzi az uniós átlagnál. Azonban az, hogy a prémium szegmensből már a mindennapi, átlagos családi járművekbe is beköltöztek az életet és értéket mentő felszerelések, optimizmusra ad okot.

Beszéljenek a számok!

Természetesen nem elégedhetünk meg a mostani eredményekkel, hisz 2017-hez képest tavaly csak egy százalékkal csökkent a közlekedési balesetben életét vesztett személyek száma az Unióban. Az Európai Bizottság adatai szerint 2018-ban mintegy 25 100 fő hunyt el a így, ami 150-nel kevesebb, mint egy évvel korábban, de a húsz évvel ezelőtti értékekhez képest 6500 a javulás – pláne, ha hozzátesszük, mennyivel több autó van forgalomban.

2017-es adatok szerint a halálos közúti közlekedési balesetek 8 százaléka autópályán, 54 százaléka lakott területen kívüli utakon, 38 százalékuk viszont lakott területen belül történt. Az áldozatok 34 százaléka a 25-49 éves korosztály tagja volt, míg a náluk fiatalabbak érintettsége 17 százalék!

Az ORFK által publikált közlemény szerint az Európai Unióban a közúti balesetek halálos áldozatainak átlagos életkora növekszik. 2010-ben a közúti halálesetek 18 százaléka érintette a 65 év felettiek korosztályát, addig ez az arány 2017-ben elérte a 28-at.

Az idősek leginkább a városokban, gyalogosként vannak kiemelt veszélyben – ezen is jól látszik, mekkora szükség van az autók biztonsági rendszerében például az önök által is kiemelt, vészfékezést, a holtterek felmérését segítő fejlesztésekre!

BRAND & CONTENT