Keresgélésem véget ért, megvan a kiválasztott!

Az elmúlt hetekben, hónapokban irtózatos mennyiségű hirdetésen rágtam át magam, a többségnél már el se indultam megnézni, olyan, a képekről is jól látható ár/érték aránytalanság van a pickup piacon sokaknál. Jól láthatóan porrá rohadás közeli, 20-25 éves, közel 0 felszereltségű autókat hirdetnek elképesztő áron. Persze van közte azért vállalható, de mire rátalálsz, hááát… Aztán egyszercsak elsuhant mellettem egy 850-es kocka Volvo , és kicsit elvesztem. 

Akkor már 4x4-es Pandákkal volt tele a Hahu Parkolóm, és épp egy leharcolt Sisley felé kacsingattam, viszont gyors kereséssel kiderül, a hazai piacon a 850-es annyira nem elterjedt, nem tolonganak végtelen mennyiségben a keresőben.  És ekkor jött szembe azt XC70. A forma még mindig eléggé kocka, de jóval modernebb, és ami fontos, elég jó választék is van belőle, így jobb az esély az egyben lévőre.

Aztán feldobott egy második generációs zöld kockát a hirdetésfigyelő. Napokig szemeztem vele, lekértem a lekérdezőkön, rágódtam. A legnagyobb különbség a többséghez képest kézi váltó, szinte az összes XC70-es automata, de ez egy ennyi idős autónál talán előny is lehet (bár kedvelem az automata váltót). ÉS szinte ritkaság, hiszen mindössze 3 évig gyártották ebben a 200 ló körüli turbós, 5 hengeres, benzines konfigban.

 

Felhívtam az eladót, megállapodtunk egy köztes helyszínben és kipróbáltam az autót. Közben beszélgettünk és kiderült, hogy igen szereti az autót és gyakorlatilag az autó egész előéletét a kezembe adta dokumentáció formájában és amit azok mutattak, az gondos gazda képét mutatta.

 

A kocsi valóban nem tűnt rossznak, ahogy mondani szokták, jön megy teszi a dolgát. Érdekes felszereltséget választott az eredeti rendelő, a GPS, mobil modul és a kéziváltó kombó annyira nem tipikus. A navi modul sajnos korábban távozott a kocsiból, de annyira nem is hiányzik, érthető módon. A kijelző szerencsére megvan, így ha sok időm lesz, elvileg rá lehet okosítani egy Raspberry alapú Adroidos rendszert is akár. A mobilmodul működik (ez még nem a kihangosítós történet, így középen ott figyel a kagyló!), de még kitalálom, hogy ne cseréljem-e le egy pohártartóra inkább. Ebből nem volt elkényeztetve a jármű, konkrétan 0 darab van benne, mivel dohányzó csomagot rendeltek egykor (bár szerencsére ez nem érződik sehol), és a hamutál-tároló komból a középkonzol pohártartója helyére kerül.

Külsőleg egyben van, de azért látszik rajta az eltelt 20 év. A fényezetlen műanyag elemek eléggé megfakultak, de ezen változatos módon lehet segíteni. A fényezés karcos, bár ez  számomra nem volt különösebben riasztó. Nem túl mélyek, hozzáértő szerint simán el lehet őket tüntetni, plusz akárcsak az előző tulaj, mi is vadkempingezni visszük majd részben, a raktáramban pihenő iKamper Skycamp Mini 3.0  (és Tonyék is) már türelmetlenül várja, hogy felkerülhessen rá. A Vadmusso projekt a tervek szerint a Volvóval folytatódik!

Miközben kellemesen ringatóztunk Keszthely utcáin, kiderült pár dolog. Egyfelől, ahogy az fel is tűnt, igen szereti a kocsit, nehezen engedi el, de sajnálatosan flottát kell optimalizálnia. Másfelől, mint kiderült, sok közös ismerősünk van, többek között Rézmonyó és Bumbi, akik egykor meg is énekelték a kiváló Oldsmobilját .

 

Na ekkor elkövettem a tipikus hibát, nem csaptam le azonnal az autóra, így volt pár izgatott napom, miközben mellesleg a Szigeten melóztam ezerrel egy Transittal, onnan meg azért nem lehet annyira elszaladni. De azért egy-két nap múlva felhívtam Tony-t, és fixáltuk a vételi szándékot a gentlement’s agreement jegyében és reménykedtem.

 

Végül nyélbe üttetet az üzlet és én aznap este boldog Volvó tulajdonosként suhantam haza az autópályán, élvezve olyan, szegény Berlingómból hiányzó extrákat, mint a szervókormány, a tempomat, a teljesítmény és ami a legfontosabb talán, a klíma. És tényleg jéghideg.

 

Amikor a baráti chat-re beírtam, hogy mit tettem, mindjárt kaptam az úristen benzines Volvó, úristen leeszi a hajad. De hát eddig pickupokkal jártam, szóval olyan nagy izgalmak egyelőre az első párszáz kilométer alatt nem látszottak a fogyasztásmérőn, sőt jelenleg olyan 500 km pályázás (120-130 km/h meg pár dugó) épp 8,5 litert ír a kijelző.

Persze azért nem tökéletes a kocsi,  van pár hiányosság, beállítani való, meg biztos használat közben is kibuknak dolgok. De az első tapasztalatok jók, de azért még egy alapos átvizsgálást megejtünk vele és ezt ti is végig izgulhatjátok velem együtt, mert a tervek szerint a szeptemberi Parkoló Parádé élő MűhelyPRN forgatásának egyik áldozata lesz a zöld kocka! Lehet jönni kárörvendeni ;)

Köszönjük, hogy idén ennyire eljöttetek a Parkoló Parádéra!

2025-ben újra találkozunk!