Mivel az utóbbi időben azt vettem észre, hogy hiába lehet több állásom, hiába kereshetek egyre többet, ha minden munkát kiadok a kezemből, akkor azon kapom magam, hogy irgalmatlan pénzeket csorgatnak ki a zsebemből – négy autónál pedig (a szüleimével együtt ez inkább hat) tetemes összeget lehet megspórolni, ha pár dolgot magunk csinálunk. Alapvetően nem lenne gond, mert belefér, de ha szeretnék idővel egy klasszik Alfát vagy egy stuttgarti lovacskát is tudni a garázsomban, akkor időnként meg kell hágni a fillért.
Ráadásul nem voltam megelégedve a szervizek nyújtotta precizitással az utóbbi időkben – szinte mindenhol túltöltötték az olajat, a 308-as Peugeot-ban is. Ezen felül benne hagytak egy kis szilikon csődarabot a motortérben, vezérlés csere után (hirtelen kicsit aggasztó volt, hogy honnan hagyták ki, hívtam is őket, de kiderült, hogy nem az autómból hiányzik, hanem „célszerszámként” funkcionált nekik). Az alsó nagy burkolat felfogató csavarjainak nagy része beleszakítva, úgy hagyva lifegve, fülek letépve – értem én, hogy a kocsi alulról kapja a retket és összerohadnak a csavarok, de ha már márkaszervizben csináltatom az autót, férjen bele 3-4 csavar vagy fülecske cseréje (kifizettem volna). Jobban járok tehát ha én csinálok meg mindent, hiszen legalább látom előre, ha valamivel probléma lesz.
Nem igazán értettem, amikor Csikós a W124-es Mercije után ugyanerre a következtetésre jutott. Egy autóval még talán én se tökölnék, de ennyi autónál már megéri. Apummal szeretjük csinálni, a gyerekeknek is folyamatosan tanítjuk a dolgokat, amíg mi bütykölünk, addig feleségem és anyum babáznak a gyerkőcökkel - a vége pedig általában egy kiadós bogrács vagy grillezés. Család összekovácsoló programnak sem rossz, ezért is szeretem csinálni – az én szememben nem csak tárgyak az autók, de embereket összehozó hobbiként is tekintek rájuk, még ha időnként egy kis kosszal, utánajárással és szopással szívással is jár.
2000 BMW E46 330Ci kabrió
Nem panaszkodhatok, sőt kifejezetten hálás volt Bömbike az elmúlt egy évben. Arra használtuk, amire van, különösebb hiba nélkül teljesítette 2023-at, viszont egy olajcsere már nagyon ráfért. Nem egy bonyolult dolog, egymás után három autón cseréltünk olajat és mind közül – még tapasztalatlan kézzel is – ezen volt a legegyszerűbb. Csak egy akna vagy csápos emelőre lett volna szükségem, mert olyan alacsony az alja, hogy még a 4-5 éves fiaimat sem tudom bepasszírozni alá gyerekmunkában, bármennyire is szeretnek mindenhová bemászni.
Attila barátom jött a segítségemre, mondta, hogy ne szarakodjak emelőkkel, menjek át hozzá és használjam nyugodtan az aknáját. Húzósak a hétköznapjaim – korán megyek, későn jövök - a hétvégéim pedig a családé vagy a TC-é, de találtam egy pár órás intervallumot, amikor át tudtam csapatni és neki tudtam látni. BMW-nél gondoltak a szervizelésre és elég az alsó burkolaton egy kis ablakot leszedni, hogy hozzáférjünk a leeresztő csavarhoz (a 308-as Peugeot-nál az egészet le kell egybe szedni – oké a 205-ösnél meg egyáltalán nincs is burkolat...).
Szépen fellazult a csavar és a szűrőház is (szerencsére Attilának volt 36 mm-es feje – rendes BMW-s, azóta kaptam egyet én is apumtól), zúdult is kifelé a nem túl friss olaj (kilométerben nem volt sok benne, inkább az idő eltelte miatt volt már fontos a csere). Tegyük fel a szűrőt – hoppá, nem megy fel a szűrőházra. Eredetileg MANN-FILTER-t akartam venni hozzá, viszont akkor az nem volt. Este van, Bárdi zárva, mi legyen? Ma már semmi, tényleg semmi nem volt nyitva már, úgyhogy Attila 7-es BMW-je kint aludt, az enyémből pedig 24 órán keresztül csöpöghetett az olaj.
Másnap munkából hazafelé Bárdiba be, volt MANN-FILTER (itt azért még meg akartak győzni egy Toyota szerelővel, hogy jó az, ha ráerőltetem – tisztában vagyok vele, hogy a szűrő, papír pereme hogyan viselkedik, de itt nagyjából fél centi átmérő különbségről beszéltünk), irány a műhely, patentül fel is ment a szűrő a házra. Lehet én vagyok a fasz, de örülök, hogy nem az a Toyota szerelő szereli az autómat (itt utalnék vissza a cikk elejére és az utóbbi idők tapasztalásaira) – mondjuk nincs is Toyotám, úgyhogy ez a veszély nem fenyeget, ráadásuk azokat nem is kell szerelni, úgyhogy így már kezd összeállni a kép, miért mondott ilyen botorságot. Összeraktam mindent, betöltöttem a friss olajat és mint a selyem, úgy járt a három liter, sorhat. Mentem vele kicsit, belőttem az olajszintet pontosan, kész is. Ja igen a többi szűrőt már korábban kicseréltem – nincs itt kérem semmi látnivaló.
Volt még egy apróság a BMW-vel, egyik nap kimentem a garázsba hozzá, hogy megjárassam, nyomom a gombot, nem nyit a központizár - lemerült valószínűleg az akksi. Garázsban áll az autó és persze nem minden nap van használva, de azért kicsit túlzásnak éreztem, hogy másfél hét állás után lemerül. Nem csak lemerült, de meg is halt. Próbáltam újraéleszteni a kis lidlis töltőmmel, semmi. Próbáltuk apum orosz töltőjével, ami a halottakat és életre kelti – semmi. 2 éves akkumulátor, a gari lejárt persze, de meghalnia nem kellett volna – senkiháziak kezében van a popszakma.
Vettem újat (persze nem ezt a márkát), fájt, de megvan és azóta rakosgatom csöpögtetőre folyamatosan, hogy ne fussak bele újra ebbe a hibába, meglátjuk (nem szívja egyébként semmilyen fogyasztó). Lett rajta vizsga is, hiba nélkül teljesítette, valamint a tetőt is impregnáltam még a tél előtt. A szervizelést itt igazából még csak azért vállaltam be, mert nem nagyon van mostanában olyan BMW szerelő a látókörömben, akit ismerek, megbízok benne, közel van és kellően precíz is lenne.
Amivel foglalkoznom kell majd: ablakmosó tartály az egyik csatijánál ereszt.
2015 Peugeot 308 SW 1.6 BlueHDi
Spoiler alert: mielőtt emelnéd a telefont, előre szólok, hogy ahogy az a képeken is látszik, itt sem hullot egy csepp olaj sem a földre és minden a jogszabály szerint előírt helyen lett leadva.
Hiba nem volt itt sem, a tökéletes katona teszi a dolgát. Vitt minket nyaralni, befér a két gyerekbicikli a cuccainkkal együtt, minden király. Itt is csak olaj és az összes szűrő cseréje lett volna terítéken. A fenti sikereken (és hogy megnéztem mennyit rak rá a szerviz az olaj és az alkatrész árakra) úgy felbuzdultam, hogy elhatároztam ezt is én fogom csinálni.
Megrendeltem hozzá mindent és mivel apum BMW-jén is időszerű volt egy köztes olajcsere, összeszerveztük a két dolgot és építettünk hozzájuk egy fasza emelőrendszert. Jövőévi célok között szerepel egy akna építése akár a mostani garázsba, akár a szintén tervben levő további garázsok egyikében. Egy fokkal itt már komplikáltabb volt a feladat, mint az E46-nál, mivel a komplett alsó burkolatot le kellett szedni. Fent már említettem, hogy ez annyira nem volt egyszerű – de legalább itt is rendbe raktam mindent, nem lifeg, nincsenek berohadt csavarok (azt azért sajnálom, hogy pár tartófül le lett tépve).
Az itt már látszik, hogy jóval komplikáltabb technika, mindenhol megy keresztbe egy indokolatlan cső, vezeték, bármi, csak hogy ne férj hozzá a célterülethez. Így van ez az olajszűrő háza fölött is, illetve a légszűrőt is egy fokkal nehezebb kicserélni, ahogy a pollenszűrőt is, de aki cserélt már elemet a gyereke bármelyik játékában, az egy kis kitartással és megfelelő szerszámokkal, ezt is meg tudja ugrani. Ennyit erről, fel kéne raknom a téli gumikat is.
Vagyis azt hittem, hogy ennyi, de a törpök élete nem csak játék és mese, hallottál már a csúf, gonosz ad-blue tartály hibáról? Kidobta a szivattyú hibát, hát hogy ne dobta volna ki. Tudtam róla, hogy ezzel jár, végülis két és fél ingyen évem volt és mivel számoltam vele, igazából nem is fáj. Annyi az előnye, hogy pár éve még 350 ezer körül volt a csere ára, most már nagyjából a feléért megoldható, sőt rengetegen ráálltak a felújítására is.
Kiüttetni a rendszert?
Ha egyik oldalról nézzük, akár el is tudnám fogadni, hiszen akkor nem Euro 6, hanem mondjuk egy Euro 5-ös autóval járok, amit ha a kis 28 éves, szívódízel Peugeot 205-ösömhöz viszonyítunk, még mindig elég zöld, de ha van mód arra, hogy ne szennyezzük a környezetet és az ezen múlik, akkor én inkább nem szeretek vele játszani. Mindenki tudja, hogy ez a típus konstrukciós hibája, én nagyjából fele annyiért vettem, mint egy azonos paraméterekkel rendelkező Octaviát vettem volna (bár abból nem volt ilyen jól felszerelt, tetőablakos, tolatókamerás, vonóhorgos éppen), így azt gondolom, hogy bele kell férnie a dolognak (majom-banán ugyebár). Ráadásul külföldön már szigorúbban ráálltak a vizsgálatára, így szerintem nem jó trükközni vele.
Decemberre kérek időpontot egy erre szakosodott műhelyben, úgyhogy még idén meg lesz oldva ez is – javarészt most úgyis a kis kék Peugeot-val járok dolgozni, a karácsonyi rokonlátogatásra és szilveszterezésre pedig már kész lesz.
1995 Peugeot 205 Forever 1.9d - jöjjön a szopóroller, hiszen egy 28 éves franciával csak szopás lehet az élet, nem?
Voltak és vannak is vele dolgok, de hihetetlen mennyire megszerette az egész család ezt a kis kék Lego kockát. A nagyobbik fiam segített izzót cserélni benne, ő egyre jobban érdeklődik a szerelések iránt, mindig körbejárja az autót, mutatja hol vannak a rugók, a torony, a fékek, alánéz, mindent megvizsgál. A kisebbik pedig szimplán csak imádja, az egyik nehéz napján, nem volt túl sok kedve úszni menni, volt egy kis általános hiszti, aztán már csak annyit kérdezett, hogy mivel megyünk? Mondtam, hogy a kis kék Peugeot-val, mire egy huncut kis mosoly jelent meg az arcán és mondta, hogy jó, akkor menjünk.
Érdekes, hogy a gyerekek még mennyire érzelem és nem érdek fókuszúak, nincsenek belefáradva az életbe - cukik voltak, amikor jelezték, hogy milyen jó hangos, olyan mint egy versenyautó. Nagyon örülök, hogy tetszenek nekik az autókkal kapcsolatos dolgok és ennyire érdeklődőek. Soha semmit nem erőltetek, mindig maguktól jönnek, de ha jönnek, akkor igyekszem nekik a lehető legtöbbet átadni és megtanítani. Az külön öröm, hogy az autózáshoz nekik is hozzátartozik a hang – sok mai gyerek kimarad majd ebből a csodából.
Na de nem csak izzócsere volt az autón. Amikor megvettem, átesett egy nagy szervizen, ami tartalmazta a vezérlés és minden ilyenkor cserélendő alkatrész cseréjét, friss olajat, olajszűrőt, levegőszűrőt, gázolajszűrőt, összes szíjat, új hátsó gátlókat is kapott az autó - ezeket még Ákos megvette hozzá annak idején. Hosszú volt a lista, de fontos volt, hogy műszakilag patent legyen – mert egyébként az is, jók voltak rajta a fékek is, újak szinte a gumik és nem is füstöl.
Ezek voltak azok, amik a mindennapi működéshez kellettek, de volt pár idegesítő baja is. Ilyen például a fűtés hiánya, ami a vásárláskor még nem zavart, hiszen meleg volt, mostanra viszont fájó pont lett - és ez nem csak a hideg miatt igaz. Bár a napi 110 kilométer azért tudott fagyos lenni, még beöltözve is, inkább a párátlanítás volt a gond. Kezdetben hideget még fújt a szélvédőre, aztán már azt sem. Azzal tisztában voltam, hogy a fűtéskonzol tekerői el vannak törve – valamennyit lehetett vele állítgatni, de nagy siker nem volt – de szinte biztos voltam benne, hogy nem ezzel lesz a gond, hanem valahol a fűtéscsap vagy a termosztát környékén keresendő a probléma, mivel langyos vagy akár meleg levegőnek még csak jelét sem mutatta soha.
Amikor meguntam a ronggyal törlést (jó, hogy kicsi a 205-ös, mert így körbeérem az ablakokat), leraktuk pár napra a szerelőhöz (szüleimtől 1-2 utcányira van egy jó kis Peugeot szerelő, ők csinálták rajta a nagy szervizt is), hogy átnézzék rendesen a fűtéssel kapcsolatos dolgokat. Ott volt már 2-3 napja, amikor felhívtam apumat, hogy bent van a csomagtartóban egy hibátlan fűtés állító konzol, amit még korábban vettem, ha már úgyis a fűtés körül szorgoskodnak, nem szólna nekik, hogy pattintsák már fel? De szólt és mint kiderült, jó, hogy eszembe jutott, ugyanis mégis csak ennyi baja volt az autónak és égen-földön nem találtak hozzá sehol. Kemény 6000 forintom bánta, leírni is vicces. Azóta tökéletesen fűt, felfoghatatlan komfort érzetem lett a kis fosban.
Nagyon megszerettem én is, nem csak a gyerekeim. Sőt feleségem is mindig lecukizza, ha meglátja, anyukámnak is ez lett a kedvence az autóim közül (ő hozta haza a nagy szerviz után és vigyorogva szállt ki – neki 17 évig egy 206-os Peugeot-ja volt), sokkal kényelmesebbnek érezte, mint az saját Suzuki SX4-ét. Az irgalmatlan csörgése, zörgése mellett baromi jó kis vezetési élményt ad és mivel könnyű (880 kg), jól is megy, egyáltalán nem kell benne rettegni, hogy nem tudja tartani a forgalom ritmusát. Az ülései nagyon kényelmesek, a kormányzása közvetlen, a futóműve átlendül a hibákon, de mégsem túl puha, hatalmasokat lehet vele kanyarodni.
Amikor a fűtéskonzolt szereztem hozzá, rácápáztam még egyéb alkatrészekre is. Hiányoztak például a hátsó biztonsági övek az autóból – anélkül pedig nem üzemelhet oviba járós autóként. Húztam egy kicsit a dolgot, de egy lazább napomon nekiláttam – a gyerekek reggel könyörögtek, hogy ezzel akarnak este úszni menni, úgyhogy nem volt más választás, neki kellett esni. Alapvetően nem egy bonyolult dolog, pár csavarral megoldható az egész, azonban ha kapsz egy szatyor teljesen különböző csavart és alátétet, akkor kell egy kicsit fejben tetriszezni, hogy mi-hova menjen. Kiválogattam mindent, ez már nem lehet gond.
Mellékszál: amikor elhoztam a sráctól az alkatrészeket, akkor elfelejtettük, hogy az övek mellé övcsatok is kellenek, de jó fej volt és elhozta a munkahelyemre, szerencsére a szomszéd településen lakik, ez is hepiend lett.
Nézzük az öveket! Az öv amikor kiszerelésre került, összeugrott. Van benne egy kis mechanika, ami nem engedi, hogy egy esetleges baleset után újra használni lehessen. Itt azonban nem volt ilyenről szó, úgyhogy meg kellett szeretgetni a kis dobozt belülről. Nem egy nagy dolog ez sem, leültem, megnéztem 1-2 YouTube videót és már szereltem is össze. Az övek viszont elég koszosak voltak, úgyhogy beszerelés előtt kaptak még egy kiadós tisztítást is. Csináltam vagy két éve erről egy videót, berakom ide alulra, ugyanígy jártam el most is – azóta is szépen visszacsévélődik (most könnyebb is volt, mert ki volt szerelve).
Azt tudni kell, hogy korábban egyszer hátulról elkaphatták a kis franciát, néhol látszik is, hogy egy piros 205-ös hátuljából használtak fel elemeket, így sok minden újra lett fényezve. A festék pedig ha bekerül a menetekbe, onnantól nem lesz könnyű ki- és behajtani a csavarokat. Az ülés alatt, a csatok csavarjait meg se tudtam mozdítani, szerencsére beugrott, hogy van nekem a jó kis akksis Parkside kerékkulcsom, amit a kerekek levételéhez használom. Bevetettem hát, küzdött rendesen, de kiszedte mindkettőt. Innentől már csak a helyükre kellett rakni a csatokat és meg is voltunk. Az övek felszerelésénél hasonló gond volt a felvitt extra festékrétegekkel, azonban itt inkább a csavarok betekerése jelentett problémát. Az autó hátuljában van egy kis üreg, ahova speciális nőgyógyászi képességekkel felvértezve lehet csak benyúlni, másik kézzel tartani kell az öv konzolját és közben a kis lyukban valahogy betekerni a csavart a helyére egy megfelelő méretű villáskulccsal, aminek nagyjából nulla a mozgástere. Mire mindkét oldalon minden a helyére ment, jót küzdöttem. Az eredmény viszont felbecsülhetetlen, este ezzel mentünk usziba.
Van még egy problémája az autónak, ami kezdetek óta elkísér, az pedig a kilométer óra hibája. Első utam a Haudekhez vezetett, ahonnan udvariasan, de gyakorlatilag elzavartak. Pár éve még anyukám Peugeot-jánál úgy működött a process, hogy odament az ember az autóval, Haudek Úr kijött, kiszerelte, gyorsan megcsinálta és vissza is rakta. Most viszont sem Haudek Úr nem volt ott (csak kiszerelt órát lehet odavinni), sem pedig alkatrészek elérhetőségével nem kecsegtettek. Ha már elindultam és nem jártam sikerrel, elugrottam Zambelly Ákoshoz, akié korábban volt az autó, nekem ígért ugyanis ajcsiba egy szett téligumit, felnivel a kis Pezsóhoz. Köszi még egyszer! Ha már ott jártam, körbe nyálaztam a fasza műhelyét és a kis flottáját. A lime zöld, nagy tetős Cinquecentója instant get.
Vissza a kilométerórámhoz! Amikor megvettem az autót, szimplán csak nem mérte a megtett kilométereket sem a napi, sem pedig az össz számlálón. A nagy szerviznél megpróbálták megcsinálni, azóta azonban nem mutatja azt sem, hogy mennyivel megyek. Nem tűnt nagy problémának, fülre már tök jól be tudtam lőni, azonban ahogy egyre többet használtam a kicsi kocsit hosszú távokon és meglett az olajcsere is, kisimult az autó járása és simán mindenhol egy 10%-kal kisebb tempót érzékeltetett, mint korábban. A megoldásom erre egy app volt, amely GPS jel alapján mutatja a pontos sebességemet. Mutatja, azaz mutatná, ugyanis pont nem volt bekapcsolva, amikor az egyik kis településen egy biciklist kerültem ki és mivel jöttek szemből, a biztonságos előzés befejezésének érdekében picit ráleheltem a gázra. 39.000 forintom bánta ezt a lehelést – vicces, hogy meg kellett vennem életem leggyengébb autóját ahhoz, hogy megkapjam az első gyorshajtási csekkemet.
A történet inkább vicces, de a hiba nem tűr halasztást, decemberben nem nagyon lesz szükségem az autóra és lesz két szabad hetem, ez lesz a prió megoldandó hiba.
A korábbi fűtéskapcsolós, biztonsági öves beszerzési körút során vettem még egy cicás jobb első lámpát is, amit elég nehéz hozzá beszerezni. A mostani kapott egy követ, ami miatt ugyan a funkcióját tökéletesen betölti (foncsor vagy bármi más nem sérült), de a vizsgán nem menne át.
Na de mi az a cicás lámpa?
A Marchal 1923-ban kezdett el lámpákat gyártani a francia piac számára és elég hamar a minőség zálogává váltak Európa szerte. Főleg fényszóróikról, ködlámpáikról lettek ismertek, de ezen felül rengeteg apró alkatrészt gyártottak világítással és elektromossággal kapcsolatban az autóipar számára. Az 50-es és 60-as évek fénykorában modellspecifikus lámpákat és konzolokat gyártottak az egyes autógyártók számára, legyen szó Ferrariról vagy Peugeot-ról. 1962-ben egyesültek a SEV-vel, majd később a Valeo vásárolta fel őket (a Hellához hasonlóan, ami azóta Forvia cégcsoport tagja)– a cég azóta is működik, Japánban a mai napig folyik a gyártás.
Amivel még foglalkozni kell, az a rozsdásodás. A kaszni elég jó állapotban van, viszont a két első tornyom, főleg a jobb oldali elég ramaty állapotban kezd lenni és sajnos gyorsabban zabálja a korrózió, mint reméltem. Nincs benne dobbetét, így alulról direktbe kapja a trutyit, esetleg valakinek nincs valami jó és olcsó lakatosa, aki bevállalná? Tudom, az ötös lottó számokat is kérhetném.
Vannak elképesztően kretén megoldásai egyébként, ami alapján el tudom képzelni, hogy 30 évvel ezelőtt, megfelelő magyar szerelőállomány hiányában szarozták a franciákat – sajnos nehezen tanulunk és ez megragadt sok ember agyában. Ilyen „érdekes” műszaki megoldás például a tetőablak. A szerkezet nem egyszerű, ellenben kurvára komplikált. Egy vákuumos rendszer van rákötve a tetőablak üreges gumikéderére. Ez a rendszer a nyitókar nyitására elengedi a nyomást, a zárására pedig felfújja a gumikédert, így lehetővé teszi a tetőablak nyitását és zárt állapotban rögzítését. A rendszer nem csak emiatt nem tökéletes, néhány műanyag burkolati elem már elengedte magát, emiatt átengedi a nedvességet itt-ott. Nem vészes, nem kell tócsákat vizualizálni, de néha azért megjelenik 1-2 csepp. Érdekes szerintem nagyon a rendszer, ezért csináltam a működéséről egy kis videót is.
Mindent egybe véve nagyon szeretem mindegyik autómat, egy kis szerelgetés pedig jó hobbi és fejleszti is az embert. Ahogy egyre öregebb autókat veszek, jövök rá, hogy mennyire jó kis szerkezeteket gyártottak annak idején és jutok el oda, hogy ha a 308-as Peugeot-m mandátuma lejár, akkor a következő „modern” családi autó már a feleségemé lesz, én pedig eljárok az öreg szaraimmal, amiket szeretettel és odafigyelő karbantartásokkal igyekszem életben tartani.
A kis autónak még három hetet kell kibírnia az évből, utána átavanzsál szilveszteri veteránautónak. A jövő évre pedig már megvan a következő projekt ötlet, nem kizárt, elmegyünk racse irányba.
