„Telefonon tépem le a tökét” – Királynak lenni nehéz...

Helló Papp Tibor!

a furgonos szösszenetedre szeretnék reagálni.
1-naponta autózom, így átérzem a dühödet
2-néhány kanyart én is letoltam Firenzébe egy sprinyóval, tehát ültem a másik oldalon is
3-szállítmányozó vagyok, pontosan én vagyok az a kidagadt nyaki ütőerekkel sakáltként üvöltő szemétláda, aki hajtja őket.

Nem állítom, hogy bármiben is tévedsz, egyetlen dolgot kivéve. egy Ferraristól bárki bármikor megkérdezte, hogy öcsém, mért nem tudsz 50-nel menni? Mert nem arra találták ki. Hát, ezeket sem. Ha valamelyik furgancs nem ér haza portugálból 30-35 órán belül, telefonon keresztül tépem le a tökét, de az a minimum, hogy nem fizetem ki. és nem azért, mert én olyan kemény csávó vagyok, hanem mert a megbízóm ugyanezt teszi velem. Havi 15-20 000 km-t csapatok beléjük havonta, nincs tökölés, kövér gázzal, nagy pofával. mert a fehér furgonoké egy ilyen szemét világ.

Mindettől függetlenül tény: sok beképzelt takonypóc hajta ezeket a masinákat arrogánsan, már már tenyérbe mászó stílusban. Oszt? A kalapos szuzissal tudsz valamit kezdeni? Max kikerülöd, de többet nem.

Az meg, hogy szépséges hazánkban oly jogszabályok vannak életben, amik ezeket a dögöket sújtja (pl: pályán 80), ellenben egy Trabival 4en simán mehetnél 130at (ha tudna) a saját maga paródiájává teszi a KRESZ-ünket.

Minden tiszteletem a tiéd és Csikós kollégáé:
Turi Márton

Tisztelt Papp Tibor!

Ha már megosztotta velünk, furgonosokkal, a köz véleményét, hadd világítsam meg a dolgot egy picit a furgonosok szemszögéből is. Én egy 2003-as Pug boxer 2.8 HDi-t hajtok, leghosszabb tengelytávval, a legmagasabbtól eggyel kisebbet. Szal, tipikus fehér furgon.

Először is, mit látunk mi az autóból? Nem sokat. Ezt kellene megérteni a többi autósnak. Ha például ferdén beállok egy parkolóba, és mellém keveredik egy hasonló "monstrum", akkor nem látok, mikor kitolatok. Kivillantom a farom, és mit csinál a személy autós? Az Ön tippje a "megáll" volt. Sajnos veszített. Ugyanis padlógázzal, Ő még gyorsan átslisszan mögöttem. Ez 2 autónál még rendben is van, de forgalomtól függően akár 8-an is eljátszzák ezt. Motorosok is! De olyan is volt, hogy már sikerült félig kitolatni, amikor dudálást hallottam. Pont rossz napom volt, kiszálltam, és megérdeklődtem, hogy mi a probléma. Természetesen nem vagyok normális, meg hülye, meg közveszélyes, stb... Mikor megkértem, hogy akkor tolasson ki ő, akkor meg hülyén nézett rám vissza. Ezzel a történettel is csak azt akarom bizonygatni, hogy bizony az "önök" részéről sincs meg felénk a tolerancia, meg a segítőkészség.

Más. A sávváltás. Ez sem csak egyirányú utca. Ha például a személyautós eszetlen módon közlekedik, vagy pont gyorsító sávból felbukkanva a holt terünkben landol, nem tehetünk róla, hogy nem látjuk. Ez nem a mi problémánk, ez a maguké. Kellene lenni már annyi észnek, hogy párhuzamos közlekedésre alkalmas úton, akár Pesten, akár Pécsen, vagy bárhol, nem autózunk teherautó mellett, mert nem láthat minket. Amelyik sofőr meg veszi a fáradtságot, hogy szemmel tartja a jobbját, a nagy forgalomban hamar elveszíti a fonalat, hogy vannak-e mellette. Én szoktam indexelni párat, mielőtt sávot váltok, de néha még ez is kevés. Ilyenkor dudálás, meg gáz adás, hogy benézhessen a fülkébe, hogy anyázhasson. Persze ha ezt a gázadást előbb megejti, akkor végig láttam volna, hogy ott van. Én meg nem fogok két hétig indexelni, néhány tudatlan sofőr miatt. Rámozdulok, aztán ha duda van, nem megyek tovább. Szóval, ha tudják, hogy hülyék vagyunk, akkor meg hagyják meg nekünk a mozgás teret, vagy legalább ne autózzanak a holt terünkben, és mindenki mehet a dolgára békében.

Megint más. A haladási sebességről. Sajnos az emberek még mindig úgy állnak a teherautókhoz, hogy ez egy lassú valami. Ezért mit csinál? Gyorsan megelőz, mikor épp érnénk ki a lakott területről. Én persze felgyorsítok 100-ig, mert az pont kényelmes, de emberünk csak 85-el gurul, előzhetem meg, és még meg is van sértődve. De ugyan ez a betegség fenn áll akkor is, ha már elértük az utazó tempónkat. Ilyenkor is meg kell előznie, hogy előttünk mehessen. Nem akar gyorsabban menni, de előttünk jobb. Ezzel kapcsolatban 2 dolog: Egy jó sofőr, Pécstől Paksig fékez 5ször, egy rossz meg 205ször. Vannak olyan mazochisták, akik minden áldott kanyar előtt képesek fékezni. Gáz elvételről még nem hallottak sosem. Ilyenkor persze beleesek a nyakukba, és fékezhetek én is. Csak azért, mert nem bírta elviselni, hogy előtte megyek. Ezzel nem is lenne gond, csak egy személy autó 1.2-1.4 tonna, egy kisteher meg megrakva 3.5. Kicsit másképp lassul. Egyszóval kényelmetlen önök mögött haladni. A másik dolog meg az, hogy örülniük kellene, ha kifognak egy jó tempóval haladó teherautót. Miért is? Takarítja az utat; legyen szó esőről, biciklisről, kóbor állatról, vagy bármiről, ami gondot okozhat. Ezen kívül, mivel folyamatosan a felezőn halad (ennek is van oka, majd leírom), eltakarítja a szembe jövőket is a felezőről, így önöknek is több helye van közlekedni. Arról nem is beszélve hogy egy teherautóval szembe menet kétszer is meggondolják a népek, hogy kiálljanak-e előzni. Persze ugyanúgy meghal, ha személyautóval ütközik, de egy teherautó ezek szerint mégiscsak ijesztőbb... Szóval ezzel kapcsolatban csak két dolgot javaslok: csak akkor előzzünk meg valakit, ha tényleg gyorsabban akarunk haladni. Másrészt meg nagyon megkönnyíthetjük a dolgunkat, ha lemaradunk egy teherautó mögött, és élvezzük, ahogy letakarítja a forgalmi akadály(ok)at.

A bunkóságról is írnék pár szót, mert itt is félreértések vannak. Mint már mondtam, nekünk nehézkesebb a lassítás, mert nyomja a hátunkat a motyó, kopik a fék, elvész a lendület, feleslegesen zabáltatjuk a gázolajat, stb... Ezért ha csak egy kis esélyt is látunk rá, hogy megússzuk fékezés nélkül, akkor inkább a leszorítást választjuk. Egy tipikus példa, mikor valami áll az út szélén, és nekem el kellene kerülni, de jönnek szemben. Lenne hely, hogy elférjünk, de önök az istenért nem vennék észre, hogy ha egy kicsit jobbra mozdítanák a kormányt, megkönnyítenék az életünket. Ezért én fogom magam, és határozottan kiállok, hogy önöknek muszáj legyen arrébb menni. Bunkóság, de azért mert mások nem bírják felmérni a közlekedési szituációkat, Én nem fogok fölöslegesen lassítgatni. Nálam alap, hogy a másik közlekedő fél szemszögéből is vizsgálom a helyzetet, és eszerint próbálok cselekedni. Szóval ezzel kapcsolatban is csak azt tudom javasolni, hogy segítsék a teherautós közlekedését. Ha látnak rá reális esélyt, hogy megkíméljenek minket egy felesleges fékezéstől, akkor tegyék meg a szükséges lépéseket.

Aztán visszatérnék ismét a sebesség kérdésére. Mivel Tibor úr nem gyakorlott teherautó sofőr, ezért megosztanék pár dolgot önnel. A teherautó megrakva nem olyan rugalmas, mint gondolná. Egy személy autónál mindegy, hogy az ember 40-el, 50-el, 60-al, vagy 70-el halad, nem tapasztal a fogyasztásban jelentős különbséget. Ugyanez nem igaz ránk. 40-50-nél még pont nem elég a nyomaték, hogy ne erőlködjön a gép, de 65-70-nél már túl sokat forog, csak zabál feleslegesen. Meg kellene érteni, hogy nálunk szűk a sebesség tartomány, amiben kényelmesen tudunk közlekedni. Én legalább is ezért tolom az előttem szuttyogókat, mert neki mindegy mennyivel megy, nekem nem. Tehát a tanácsom az, hogy ha egy teherautó a seggükben centizget minket, valószínűleg pont nem ideális neki az önök sebessége, ezért tessék kicsit gyorsítani. Többnyire úgy vannak ezek a TGK-k kitalálva, hogy az 50 pont ideális nekik, szal nem kell aggódni, hogy szabályszegésre kényszeríti magukat. Itt említeném meg, hogy amit maguk 50-nek hisznek, az nem feltétlenül annyi. Lehet, hogy csak 45. Ezért kérném mindenkitől, hogy a kényelmetlenségek elkerülése végett mindenki a mindenkori forgalom tempóját vegye fel. Ha halad a forgalom 100-al, akkor ne kelljen már a 80-al haladók miatt kínlódni...

Ígértem, hogy írok a felezőn haladásról. Ez a teherautók kiváltsága, de meg van az oka. Nagyon sokszor van olyan, hogy hirtelen kell valamit kikerülnünk. Ilyen például a kamikáze módjára jobbra kis ívben kiforduló biciklis, aki 10-ből 9-szer úgy jön ki elém, mintha nem is jönnék. Nekünk két okból jó a felezőn haladni: 1. valószínüleg nem férünk el egy sávban az akadállyal, ezért át kell mennünk pár centit a másikba. Mivel önök már rég letakarodtak előlünk a felezőről, magukra már nem kell figyelnünk. 2. A rakomány. Nem mindegy, hogy fél métert mozgunk oldalra, vagy 1.5-t. Itt nem akarok kitérni az 1 méter differenciából fakadó megcsúszási, és egyéb veszélyekre, mindenki el tudja képzelni.

Azt is elfelejti a cikk írója, hogy mi nem jó kedvünkben autózgatunk, nem a mamához megyünk, nem a bevásárló központba megyünk bevásárolni. Csak a magam példáját tudom felemlegetni. Türelmes szoktam lenni, de mikor a 2 órás út alatt már a 15. béna, tehetetlen sofőr tart fel teljesen értelmetlenül, olyankor az én lábam is másképp kezeli azt a gázpedált. A lemaradást meg muszáj behozni, ezért sokszor Én is azon kapom magam, hogy keresztül gázolok a forgalmon. Köszönjék azoknak a társaiknak, akik 80-al döcögnek, mikor lehetne menni 90-100-al. Nem várom, hogy ennyivel menjenek, de legalább az első előzési pontig tessenek kicsit jobban benyomni azt a gázpedált, utána meg segítsék az előzést. Akkor talán nem úgy előzik meg magukat, hogy a pészméker győz korrigálni.

A megrakásról, meg a túlpakolásról meg annyit, hogy mi ebből élünk. Rohadtul nem mindegy, hogy 200 km-es távolságból mennyi motyót hozunk el, mert sok pénzünk múlik rajta. Ahelyett, hogy az ilyeneket szidják, inkább tolerálni kellene, és ha már így alakult, megtartani tőlük a tisztes távolságot.

Jah, és még a rendőr téma. Nincs jobb dolguk? Nincs! 200 km-en sokszor 5x megállít! Szó szerint! Rohadtul nem azt csinálják, ami a dolguk lenne. Konkrét példát tudok mondani, nem a levegőbe beszélek. Egy rablóbanda 6 nap alatt 10 házat pakolt ki a városunkban fényes nappal! A rendőr mit csinál? Kint áll az út mellett, és mér. Minden felelhető egységgel az utcán kellene járőrözni, hogy megfogják a tolvajokat, de Ők kint állnak, és mérnek, meg a menetlevéllel piszkálnak. Ennyit a rendőrökről...

Nagyon sok, a fentiekhez hasonló autós sztereotípiáról tudnék még írni, de most nincs kedvem. A lényeg úgy is az marad, hogy a médiáknak, akár TV-s műsor formájában, akár a TC-n egy cikksorozat keretein belül, nevelni kellene az autós társadalmat. Felhívni a figyelmet a veszélyforrásokra. Arra, hogy hogyan tudják elősegíteni a másik autó haladását, ilyesmi. Nagyon, de nagyon hiányzik ez az autós társadalomból. Képzelje csak el mennyivel biztonságosabb lenne a közlekedés, ha csak az ülne be az autójába, akinek tényleg muszáj, ha hagynák haladni azokat, akik a dolgukra sietnek, és nem idegelnék fel magukat feleslegessen, mikor feltartják őket. Meg úgy általában, ha tolerálnánk egymást, és nem nyomnánk fel egymásban a pumpát, hogy aztán a következő autóson vezessük le, aki nem is tudja miért kapja, amit kap. Sokszor szándékos szívatással is találkozom. Miért kell ezt? Itt nem a fehér furgon a hibás. Szeretném, ha a következő gondolatot közkincsé tenné: Az összes forgalomban résztvevő ok okozati összefüggésben van. Nem lehet rábökni semelyik autós, vagy motoros csoportra, hogy "Igen, az Ő hibájuk, hogy ma Magyarországon nem tudunk normálisan közlekedni.". Az autózáshoz 3 dolog kell: tudás, tolerancia, türelem.

Ha ez mind meglenne az összes autósban; nem lenne se taxis, se fehér furgonos, se kamionos, se motoros, se biciklis, se gyalogos probléma... És akkor tényleg csak balesetek lennének az utakon, nem pedig olyan tragédiák, amik elkerülhetőek lettek volna. Azért az is érdekes, hogy egy kamionos haverom azt mondta, hogy Ő a magyar embernek nem hajlandó kitenni az indexet. A szomszéd országban mindent betart, türelmes, nyugodt, de itthon keresztülgázol a forgalmon. Érdemes ezen elgondolkodni.

Be is fejezem lassan a levelem, de kérdeznék még valamit, amolyan elgondolkodtatásként. Nem lehetek áruház igazgató a megfelelő előképzettség nélkül. Nem lehetek orvos 6-10 év tanulás nélkül. De autóba ülhetek 20 óra vezetés után, vagy 0 reflexekkel 80 évesen, vagy akár úgy, hogy nem volt a családban senki, aki átadta volna a tudását, ezért 10 év, és 200e km alatt sem tudtam megtanulni vezetni. Itt napi szinten életek forognak kockán, családok mehetnek tönkre, még is bárki, bármikor autóba ülhet, és okozhat olyan halálos baleseteket, amiket meg lehetett volna előzni, ha megvan a megfelelő előképzettsége az okozó, de akár a védekező sofőrnek... Emberek halnak meg, teljesen feleslegesen. Félelmetes, nem igaz?

Tisztelt Papp Tibor,

nagyon örülök a cikkének. Pilisszentkereszten lakunk, és mostanában Esztergom felől rajtunk keresztül közlekednek a "fehér furgonok". Felfele 40-el, és nem segítenek az előzésben, lefele pedig 130-al, és ha esetleg valaki eléjük kerül, nem zavarja őket a beláthatatlan kanyarban érkező szabályos autós.

Éppen tegnap történt meg velem, eddigi legveszélyesebb autós kalandom. Kihajtottam a fő útról az Esztergom felől jövő útra, kb. 50-el, mivel nagyon jól belátható a kanyar, kb. 1 km-re ellátni jön e valaki. Hozzáteszem egyedül voltam egy dízel Wagon R-ben, ami ilyenkor elég jól húz a 200nm-es nyomatékkel. Láttam, hogy kb. 200m-re jön egy furgon, de simán sebességgel elé tudtam jönni, mire utolért el is értem az ő sebességét, ugyhogy nem kellett lassítania. De nem tetszett neki, hogy egy suzukis kihajtott elé, ezért elkezdett előzni. Persze beláthatatlan kanyarban, belterületen. Én sem 50-el mentem, nem is láttam, hogy előz, csak nyomtam neki ahogy szoktam. Ekkor láttam meg magam mellett, ahogy éppen letol az útról. Majdnem belökött az árokba, amikor elengedtem és dudáltam lefékezett előttem, úgy, hogy abs-el kellett megállnom kb fél méterre mögötte.

Olyan már volt, hogy nem hagyták magukat megelőzni, de olyan, hogy egy autó belökjön az árokba direkt, olyan még soha nem fordult elő, és remélem nem is fog.

Ezért nagyon jó, hogy felhívják erre a problémára a figyelmüket, mivel ebben az esetben sem ő esett volna bele az árokba, hanem egy "suzukis".

Tisztelettel
Veres Dániel

UI: hozzáteszem, hogy van egy V6-os Ford Mondeónk is, úgyhogy nem tartozom az átlagos suzikusok közé, talán ettől ijedt meg, és a rutinelőzés helyett, inkább az agresszív befejezést választotta.

Üdvözletem!

Becses személyem 400k++ km-t tud maga mögött jelzett kocsikategórián.
Hozzáteszem, mindig indexelek, amit a sok suzukis általában elfelejt.
Mint ahogy a sávtartást is, a jobbra tartást is, a városon kívüli lámpafelkapcsolást, vagy épp a ködlámpa lekapcsolását.

Nem szokásom megszűnő sávban jobbról előzve bevágódni mások elé, ritka kivétel amikor látom, hogy a nyomorék nem képes elindulni úgy, hogy más is átérjen rajra kívül a zöldön ...

Tipikus, amikor (betartva a KRESZ amúgy mindenkire vonatkozó szabályát), jobb savban állunk a lámpánál, bal savban 1-2 kocsi, előttem 5-6. (és nem, nem megyek át a bal savba csak azért, hogy előrébb legyek 1 kocsival, mert felesleges)
Kocsik indulgatnak.
Egyesével.
4ik elalszik.
Aztán elindul. 5ik is elalszik, majd latja hogy a gyalogos már villog, hat GYORSAN BELELEP A FÉKBE.
Mindenki mögötte satu, majd a paraszt csakazértis nyom egy gázt és átmegy az időközben mar pirosra váltó lámpán.

No az ilyen esetekben, amikor (400k tapasztalatából) latom előre hogy ez lesz, kivételes esetekben kimegyek jobbra/balra hogy ne én szívjam meg azt hogy túl sok olyan embernek van jogsija akinek nagyon nem kellene ...

(tipikus ilyen hely: újpesti összekötő híd alatt Árpad út - Váci út kereszteződés)

Másik kedvencem amikor a 70es táblánál 40-45 körül vánszorognak az emberek, TERMÉSZETESEN EGYMÁS MELLETT, és eszük agába sem jut, hogy talán valakinek mennie kellene, hogy haladjon a közlekedés ...

Hosszú évek tapasztalata, hogy 1-1 suzukis, aki a belső sávban "felejti magát", 110-zel, vagy 100-zal vagy 90-el az autópályán, kilométeres kocsisorokat tud okozni.
És persze nem akar lemenni az istenért sem, neki ez JOGA, hogy ott menjen. (a kötelezettségeit meg ugye ne firtassuk)
Aztán amikor elszakad a cérna, és megelőzi az ember hosszas türelmes követés (és később villogás után), akkor persze neki áll feljebb.

És láss csodát, amit nagyon sokan nem tudnak, 1-1 ilyen egéragyút ha sikerül megelőzni, utána kilométereken keresztül senki (!) nincs a pályán.

Tudom, hogy nagyon sok furgonos paraszt, szoktam én is naponta tapasztalni, de alapvetően mindennek van egy kiváltó oka ...