Veterán Celicát hoznék be

Tárgy: Veterán 76-os Toyota Celica felújítás

Dátum: 2011.09.12. 20:45

Feladó: Gabor

Címzett: Csikós Zsolt

Tisztelt Csikós úr,

Veteránautó felújításával kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni Öntől.

Szeretnék egy 1976-os Toyota Celicát behozni, rendbe rakatni és OT-s vizsgára felkészíttetni. Magam nem tudnám elvégezni a munkát, mivel sem műhely, sem az ehhez szükséges tapasztalat, és nem utolsó sorban elegendő szabadidő sem áll rendelkezésemre, ezért csak erre szakosodott szerviz jöhet szóba esetemben, ahol minden szükséges felújítást el tudnának végezni rajta. Az interneten találtam rengeteg veteránautó felújításával foglalkozó műhelyt ami szóba jöhetne, csak azt nem tudom, melyik megbízható (nem nagyon találtam véleményeket az elvégzett munkákról).... Az autó egyébként nagyon szép állapotban van annak ellenére hogy 20 évig pihent egy garázsban (szinte rozsdamentes és működik minden rajta, bár ez köszönhető annak is, hogy a gazdája az utóbbi időben javításokat végzett rajta), néhány dolog feltétlenül cserélendő, mint a kuplung és féktárcsák, és a benzintartály is tisztításra szorul... Persze ezen kívül még rengeteg munka felmerül majd egy ilyen öreg autónál... Nagyon hálás lennék ha tudna olyan műhelyt ajánlani, ahova nyugodtan fordulhatok a felújítással, ahol megbízhatóan és korrekt áron elvégzik a munkát.

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettel:
Gábor

Kedves Gábor!

Csak nagyjábóli válaszokat tudok adni, azok sem igazán biztatóak. Egyrészt nem ismerek túl sok oldtimer-felújító műhelyt, de amiket igen, azok drágán, szépen, viszont több esetben kifogásolhatóan dolgoznak. Tehát a lakatolás, a fényezés, a kárpitozás mondjuk, szép lesz, sőt, lélegzetelállító, de a kész autó nehezen indul, füstöl a motorja, szorul a kormánya és húz, furcsa koppanásokat hallani belőle, a váltó reccsen, zajok, zörejek hallatszanak... Túl sok profi műhelyben, sok-sok millióért felújított autót láttam és vezettem már, hogy nagy illúzióim legyenek. A jó veteránautó Magyarországon az, amihez nem nyúltak még. A többit általában csak azért hiszik jónak a tulajok, mert nem ültek keveset futott, azonos típusban. Tisztelet a kivételnek, van ilyen is persze, de alaposan mellé lehet nyúlni. És csak utólag derül ki, ha megtörtént.

A japán autó pedig végképp macerás, mert míg a népszerűbb európai típusokhoz - ha drágán is - de a legtöbb alkatrész beszerezhető, mert vagy a gyártó gondoskodik ily módon az image-éről, vagy a nagy mennyiség miatt ráállt az alkatrészgyártásra a beszállítóipar, a japán kocsikhoz mindent egyenként vadászni kell. Gondolok itt a kis műanyag burkolati elemekre (amelyek, ha töröttek, kopottak, fakultak, azonnal csökkentik az autó érzelmi és valós értékét), a különleges gépészeti elemekre. Marad a tákolás, a helyettesítés, a nagyító alatt történő apróalkatrész-restaurálás, a hetekig, hónapokig tartó vadászás az e-bay-en, a donorautó-vétel és -szétbontás vagyonokért. Idegőrlő, rettenetesen rossz hatásfokú munka, nem csoda, hogy a legtöbb műhely úgy véli, nem nyeli be a megrendelő a szörnyű összeget, ezért saját hatáskörben menti, ami menthető. És abból sose sül ki jó. Az európai, amerikai kocsikkal, ha meglehetősen drágán ellentételezve is, de ilyen probléma kevesebb adódik. És ha a jármű kész értéke magas (Rolls-Royce, Mercedes, Bentley, Ferrari, Aston Martin, Jaguar, BMW), a műhely is bátrabban veselkedik neki a javításnak, mert a munka végén talán kevésbé nehéz elmagyarázni a tulajdonos/megrendelőnek, miért kell ötmillió forintot kifizetnie a kétmilliós, egész jó állapotú autó vételárán túl. Hiszen ha létrejön egy tízmilliót érő kocsi, az egész más, mintha egy két és félmilliósnak kell elnyelnie ezeket a kiadásokat.

Olvassa el a Nissan (Datsun) 240Z-ről (ami valóban közel olyan lett, mint a gyári), a Mazda RX7-ről és a Subaru XT-ről szóló cikkeket a Totalcaron, ott érintjük ezeket a témákat, sőt, a fehér hollónak számító Matra 530LX (műszakilag szintén meggyőző kocsi) végképp jól illusztrálja azt a problémahalmazt, amivel egy ritka autó restaurálása során szembesül az ember. A végeredmény: a tulajnak kell mániákusnak lennie, őneki kell mindennek utánanéznie, neki kell, hogy elképzelése legyen, milyen is, amikor /valóban /jó egy ilyen autó, és minél több munkát magának kell végeznie, vagy ott kell őrködnie minden mozzanat felett. Akkor lehet jó a magyar restaurálású öreg autó is. De úgy is borzalmasan sokba kerül, sokkal többe, mint a legpesszimistább kalkuláció. Ez nem olajcsere/gömbcsukló-csere szintű feladat, a restaurálás, hogy is mondjam, talán kissé fellengzősen hangzik, de az ember a közepén rájön: életforma. És nem okvetlen kellemes.
- http://totalcar.hu/tesztek/datsun240z/
- http://totalcar.hu/tesztek/subaruxt/
- http://totalcar.hu/tesztek/mazdarx7/
- http://totalcar.hu/magazin/szerelem/matram530lx/

Teljes műhelyt nem tudok, szerintem külön szakembert kell keresni a gépészethez, a karosszériához, a kárpitozáshoz, a fényezéshez, a beszerzés és az összeszerelés java része pedig általában a tulajra marad. Csomagban minden dupla áron lesz, ellenőrizhetetlenül, esetleg sok-sok rejtett hibával. Ez ugyanis egy olyan biznisz, ahol a magyar megrendelő általában az Astra motorgenerál árából kiindulva kalkulál, a műhely pedig - mivel állandóan ilyen vevőkkel találkozik - póbálja emészthetővé tenni a számla végösszegét. Ezért nem járja végig a teljes utat a felújításnál, mert fél, hogy kidobott munka lesz, amit az autóba tesz.

Külföldön, ahol egy egyszerű autónál is elfogadott a 10-15 ezer eurós restaurálási díj, emiatt jobb is a végleges minőség. Nálunk, ahol mindenki tudja a tutit, és a "haver ötödéért is megcsinálja"-módszert, ez nem működik jól.

Az igazán profi magyar műhelyek talán emiat nem is szívesen állnak szóba magyar megrendelőkkel, legfeljebb olyanokkal, akik belső körből jönnek. Én az ilyen körökön kívül mozgok, ezért, sajnos, nincs jó tippem.

Csak a szívós magánszorgalom marad, a kutatás, a pénz számolatlan költése, a szervezés.

Vagy a külföldről "fotókkal és egyéb jegyzőkönyvekkel dokumentált, eleve restauráltat venni"-receptje. Teszem hozzá - még mindig messze ez a legolcsóbb válfaja a veteránozásnak.

Üdvözlettel, sok sikert kívánva

Csikós Zsolt

Tárgy: Veterán 76-os Toyota Celica felújítás

Dátum: Tue, 13 Sep 2011 10:13:29 +0200

Feladó: Gabor

Címzett: Csikós Zsolt

Kedves Csikós Úr!

Köszönöm a gyors választ!

Úgy tűnik, egy kicsit túlságosan optimistán álltam a dologhoz... Reménykedtem, hogy a veteránfelújítással foglalkozó cégek valahogy kilógnak a sorból, és csak a megbízható, jó munkát végzők vannak a piacon, hisz elméletileg a minőségi munka adná a kenyerüket.... De úgy tűnik, itthon ez még nem gyűrűzött be... Elolvastam a cikkeket, amiket küldött, eléggé tanulságosak abból a szempontból, hogy fanatikusnak és kitartónak kell lenni egy ilyen mérvű projekt véghezviteléhez. Régebben olvastam egyiket-másikat az oldtimeres cikkek közül, de valószínűleg más szemszögből vizsgáltam a témát, és a munkával járó viszontagságokat csak átfutottam akkor... (Igazából most tűnik fel, hogy nem nagyon olvastam olyan tesztet, ahol nem a tulajdonos dolgozott volna az autón végig...) A tanácsait mindenképpen megfontolom, és átgondolom még egyszer a dolgot, hogy érdemes-e most belevágnom a veteránozásba. Jelenleg a körülmények nem igazán optimálisak (főleg külföldön vagyok..), hogy saját magam végezzem, vagy intézzek egy felújítást, ami, ahogy Ön tanácsolta a legmegfelelőbb megoldás lenne. Ha jelen pillanatban nem is vágok bele a dologba, de azért nem adom fel, hogy egyszer egy ilyen autót restaurálhassak. :)

Köszönöm még egyszer a tanácsait!

Tisztelettel:
Gábor