Új Clio Sport, 200 lóerővel

A Clio Renault Sport – vagy röviden RS – generációk óta a legjobb sportos kisautók közé tartozik. A franciák az első generáció óta ragaszkodtak a pörgős, szép hangú és erőteljes szívómotorokhoz, de kénytelenek voltak feladni ezt a hagyományt, és előszedni egy másikat: az új RS már turbómotorral készül.

A teljesítmény nem lett kevesebb – igaz, több sem – de a 200 lóerőt ezúttal egy 1,6 literes turbós négyhengeres adja. A számok ugyan nem mondanak sokat, de úgy tűnik, ez teljesen más karakter lesz. A csúcsteljesítmény már 6000-es fordulatszám mellett jelentkezik – a régi kétliteres szívó 7200-ával szemben – a 234 Nm-es maximális nyomaték pedig már egész alacsony fordulaton, percenként 1750-nél megjelenik. Ezek az adatok arra utalnak, hogy jóval rugalmasabb, nyomatékosabb a turbómotor, ami az autó egyéniségének talán nem tesz jót, de a menetdinamikának csak használhat. Az erős motorhoz készül dupla kuplungos váltó 0,15 másodperces váltási idővel, és ha minden igaz, külön rendelhető rajtelektronika is, így az RS a lámpától még gyorsabban lőhet ki, mint eddig. Kézi váltóról viszont nem tudni – ez nyilván sokaknak hiányzik majd, akik a Clio RS-ben épp a közvetlenségét kedvelték.

Érdekes, hogy az új RS látványnak nem olyan feltűnő, mint az elődei. Leginkább talán azért érezzük így, mert a Clio negyedik generációja eleve elég mozgalmas jelenség – egy jó nagy alsó légbeömlő és négy nagy – 17 vagy 18 hüvelykes – felni így kevésbé tűnik fel rajta, mint egy unalmasabb formán. Belül sem tervezték túl az RS-t – néhány, a karosszéria színére fényezett betét, bőr kormány és váltógomb – nagyjából ennyi, amivel többet mutat a leggyorsabb Clio a mezei kiviteleknél.

Az az érzésünk, a modernebb megoldások ellenére – vagy épp ezek miatt – a Clio RS könnyen elveszítheti eddigi rajongói egy részét, bár egy ilyen típusról csak akkor derül ki, hogy milyen, ha valaki beleül és vezeti, hisz a sportosság nem a teljesítménytől, hanem az autó megfelelő hangolásától függ. Ez pedig nem írható le számokkal.