Eladó európai autómárka kerestetik

A kínai autógyárak hatalmas gyártókapacitást építettek ki az ezredforduló óta, túl nagyot is a hazai piachoz. Most a külföldi terjeszkedés lehetőségét keresik.

Sokat nem látni innen a szövevényes kínai autóipar aktuális helyzetéből, de annyi azért látszik, hogy a több mint száz gyártó közül mára csupán néhány nagyobb cég maradt. A FAW, a Shanghai Auto, a Geely, a Chery, a Dongfeng, a Brilliance és a Beijing Auto adja a helyi termelés jelentős részét. Bár ezek a cégek nagyrészt még a külföldi autógyárak modelljeinek bérgyártásából élnek, mind próbál nemzetközi szereplővé válni. A Shanghai Auto az MG, a Geely pedig a Volvo felvásárlásával váltott jegyet Európába, míg a Chery egy új márka, a Qoros bevezetése mellett döntött.

A Beijing Auto, amely nemrég azzal vált nemzetközileg ismertté, hogy a Saab levetett modelljeit és műszaki megoldásait vette meg a General Motorstól bagóért, most hasonló kitörési lehetőséget keres. „Szeretnénk egy középkategóriás európai autómárkát megvásárolni, amíg még viszonylag gyenge a gazdaság, hogy ott is terjeszkedhessünk” – mondta a Dong Haiyang, az állami tulajdonú autógyártó elnöke, majd egyértelművé tette, hogy működőképes autógyárat vennének, nem csak nevet. „Használhatnánk az európai cég gyártelepét, hogy megalapozzuk ottani tevékenységüket” – körvonalazta a tervet a Beijing Auto vezére.

Érdekes kérdés, hogy akad-e olyan európai autógyár, amelyet a BAIC megvásárolhatna. A Saabról annak idején lecsúsztak – ha nem így lett volna, talán ma is folyhatna a termelés Trollhattanben – viszont most már nemigen akadnak olyan kisebb szereplők, amelyeket csak úgy meg lehetne vásárolni. Talán az lenne a legegyszerűbb a BAIC számára, ha külön vennének telephelyet – gyártelep akad bőséggel, hisz Európában mindenki üzem-bezárással próbál csökkenteni a veszteségén – és ehhez keresnének egy nem túl rég eltűnt, még épp jól csengő márkanevet, amely történetesen eladó is. Ám ez sem olyan egyszerű: a Rover a BMW-nél maradt, és már a Shanghai Autónak sem adták el, a többi ismert márkanév, például a Triumph, a Simca vagy a Talbot pedig nem igazán felel meg a célnak, mivel túl rég eltűntek már. Talán olyan márkákat szerezhetne meg a kínai gyártó, mint a Seat, a Smart vagy a Lancia, amelyeket saját gyártójuk nem igazán tud sikerre vinni megfelelő modellek híján, de egy ilyen márka megvásárlása sem lenne olcsó vagy egyszerű.

A kínai autógyárak csak most kezdenek a fejlettebb export-piacok felé kacsintgatni, ami nem véletlen. Nagyon szigorú szabályoknak kell megfelelni mind Európában, mind Észak-Amerikában. Ugyanakkor lassan a kínai piac is telítődni látszik, és a nagy pénzen létrehozott gyártókapacitás egy részét a hazai piac ellátásával már nem tudják kihasználni.