2018.03.07. 12:02

Egy valamirevaló nyolcvanas-kilencvenes évekbeli vízióban, amelynek a jövő a témája, biztosan feltűnik a repülő autó. A Vissza a jövőbe 2 alkotói például már 2015-re is ilyesmit jósoltak, noha később Bob Gale is beismerte, tudták – vagy legalábbis sejtették –, hogy nem ez a realitás. Már 2018-at írunk, és az ég még mindig nincs tele fölöttünk repülő autóval, de egyre többen próbálkoznak ebben a műfajban. Vannak köztük tradicionális autógyártók, és vannak külön erre a célra életre hívott startupok.

 

Előbbi csoportba tartozik az Audi: ők a nemrég teljesen bekebelezett olasz formatervező-stúdió, az Italdesign, valamint a repülőgépekben utazó Airbus segítségével készítették el a Pop.Up Next tanulmányt, a tavaly bemutatott Pop.Up utódját. Ez lényegében egy moduláris jármű, amelynek utasai egy kabinban ülnek. Ezt a kabint akár egy autószerű alapra, akár egy drónra is csatlakoztathatjuk, így közúton és a levegőben is közlekedhetünk vele.

Persze az autószerűséget mondjuk egy Renault Twizy-hez képest kell érteni, de magának a kerekeken guruló modulnak vannak azért olyan vonásai, amik a mai Audikat idézik. A teljesen elektromos jármű automatikus és autonóm közlekedésre képes, ember és gép között a kommunikáció beszéd- és arcfelismerés, valamint érintés alapján történik. A kabinban óriási, 49 colos képernyő kapott helyet.

Az Audi-Italdesign-Airbus-féle repülőautó-tanulmány még igen messze van a sorozatgyártástól, van viszont itt Genfben valami más, ami jóval közelebb. A Pal-V nevét aligha ismerik azok, akik a hétköznapi autózás felől közelítik a témát, pedig Liberty névre keresztelt gépük már szériaérett – noha sokkal inkább nevezhető autogyrónak (forgószárnyas, tolólégcsavaros repülő szerkezet), mint igazi repülő autónak. Közelről nézve eléggé kis esetlen a formája, legfeljebb az új Swiftre hajazó első fényszórók emlékeztetnek személyautóra.

A beltér is hibrid megoldásnak tűnik, mert bár van benne rendes kormány, és egész kellemes bőrülés, a műszerezettsége és a kezelőszervei inkább repülőgépet idéznek, az átlagautóstól mindenképpen hozzászokást igényel, hogy el tudjon igazodni rajta.

A Pal-V Liberty-t két motor hajtja: autóüzemben egy 100 lóerős, amellyel kilenc másodperc alatt gyorsul százra, végsebessége pedig 160 km/h. A holland gyártó 7,6 literes átlagfogyasztást ad meg száz kilométerre, ami egy 664 kilogrammos kaszni mozgatásához mondjuk nem túl kevés. Ilyen üzemmódban amúgy bő 1300 kilométeres hatótávot ígérnek.

Levegőben egy 200 lóerős motorral óránként 26 literes fogyasztásról beszélnek, a 140 kilométer per órás sebességet még kényelmesen tartja, 160-nál már érzékelhetően csökken a maximálisan 500 kilométeres hatótáv, de akár 180 km/h-t is el lehet vele érni. Műszaki hiba esetén motor nélkül is lehet vele landolni, mindössze harmincméteres távon megáll. A felszálláshoz amúgy 330 méterre van szüksége. Közúti és repülő üzemmód között 5-10 perc alatt lehet váltani.

A hollandok állítása szerint a jármű kész a sorozatgyártásra, de azért egy nehéznek tűnő feladat van még előttük. Végig kell csinálniuk ugyanis egy komoly engedélyeztetési eljárást, amelynek végén reményeik szerint közútra és levegőbe is jóváhagyják a Libertyt. A Pal-V repülő autójának már ára is van: a fullos Pioneer Editiont 500 ezer euróért mérik, míg a fapadosabb sportot 300 ezerért.

Rengeteg további friss tartalom a genfi szalonról:

Keresztben a sikoltó családdal
435-tól 639 lóerőig szerénykednek a nyomorult teljesítményadatok, szánalmas, 3,1-4,4 másodperces nullaszázakról beszélünk, és ha ezek után még bírja gyomorral a família, van drift gomb is.
Toporgó jövő
Ha egy marslakó a genfi szalon alapján ismerné meg a földi autós kultúrát, simán hihetné, hogy mi, emberek csupa elektromos és hidrogénhajtású kocsival járunk. Képeinken a másik világ.