Úgy néz ki, elkészül a Hyundai abszolút belépőmodellje. Az új Santro az egykori Atos máig kapható indiai változatának nevét örökli, és várhatóan a szubkontinensen árusított Eon kiskocsi utódja is lesz egyben.
Az új Santro az úgynevezett Tallboy építési koncepciót testesíti meg: egészen apró, 3,61 méter hosszú és 1,65 méter széles, de hogy mégis több helyet kínálhasson az elődeinél és a konkurenseknél, magasabbra tervezték: a tető 1,56 méternél húzódik. Így az ülések egyenesebb támlával és láblógatást lehetővé tevő ülőlapmagassággal minimumra csökkentik az utasok helyigényét. Így a 2,4 méteres tengelytáv ellenére kényelmesen elférhet négy személy az apró autóban.
A formatervre használható az érdekes jelző: az látszik, hogy az utasításban szerepelt az egyéniség kifejezés. Alighanem így került visszafogott lépcső az ablakok alsó peremén, és így került néhány, meglehetősen indokolatlan él az oldallemezekbe. Az viszont figyelemre méltó, hogy az apró kerekek ellenére az autó arányai egyáltalán nem hatnak furcsának. A legjellegzetesebb részlet talán a hűtőrács, amely nagy, duplán vigyorgó szájra emlékeztet. Lehet szeretni vagy utálni, de az egyértelmű, hogy a Santrónak van saját arca, és ez önmagában is könnyen sikeressé teheti.
Kifejezetten archaikusnak hat a Santro motorja: az 1,1 literes négyhengeres benzines változata 69 lóerős, de kapható lesz gázhajtással is, igaz, az 59 lóerőre csökkenő csúcsteljesítményt jelent. A benzinmotoros változat sem egy rakéta, 150 km/h a végsebessége és 14,5 másodperc alatt gyorsul százra, de az indiai forgalom ritmusához ez vélhetőleg bőven elegendő lesz.
Valószínű, hogy az új Santro Latin-Amerikában is elérhető lesz, és később talán más fejlődő piacokon is, Európában azonban szinte biztosan nem. Az ok egyszerű: ezt az i10-esnél is kisebb modellt valószínűleg nem tervezték az európai előírások betartásához, sem károsanyag-kibocsátási, sem passzív biztonsági szempontból.
