A hírek szerint a tavaly év végén megszületett kormányzati javaslatot mindkét japán gyártó szinte azonnal visszautasította.
Carlos Ghosn letartóztatása óta a Renault-Nissan-Mitsubishi triónál nem állnak jól a dolgok. A koronavírus-járvány előtt a Nissan helyzete tűnt a legrosszabbnak: a cég jelentős veszteséggel működött, és egy ponton, a Nissan vezetés megújítása előtt úgy nézett ki, hogy az új döntéshozatali struktúra létrehozása sem jön össze. Valós veszélynek tűnhetett, hogy a Renault egyszerűen kiszáll, és ugyanolyan gyenge helyzetben hagyja magára a Nissant, ahogy 1999-ben felvásárolta a részvényeit.
A Honda, mint partner, valószínűleg jobb híján merülhetett fel: a többi japán gyártó mára a Nissan legnagyobb riválisa, a Toyota érdekköréhez tartozik, a Honda tűnt az egyetlennek, amely elég erős és önálló ahhoz, hogy a Nissant kisegítse a válságából. Ugyanakkor elemzők szerint ez nem lett volna szerencsés együttműködés a két cég túlságosan eltérő üzleti modellje és vállalati struktúrája miatt.
A hír azért igazán érdekes, mert egyesek már a Renault-Nissan-Mitsubishi belső válságát előidéző esemény, Carlos Ghosn letartóztatása és hosszas elzárása mögött is a japán kormányt sejtették, amely attól tartott, hogy a Renault és a Nissan fúziója miatt az utóbbi cég elveszítheti japán identitását.
Egyelőre úgy néz ki, a Renault-Nissan-Mitsubishi trió a rázós előzmények ellenére együtt folytatja, igaz, a korábbi terjeszkedési terveket megfordítva a jövőben komolyabb kapacitás-csökkentést terveznek a Nissannál, hogy a japán márka hatékonyabban működhessen a jövőben.
