Japán márkák tűnhetnek el a villanyautók miatt

A japánok egyelőre nem igazán a elektromos autókban látják a jövőt, inkább a hibridekben és a hidrogénhajtásban, ám emiatt könnyen lehet, hogy néhány autógyártójuk követheti a kihalásban az autóipar számos korábbi ismert márkáját.

Kínától kezdve az Egyesült Államokon át Európáig a világ nagy autópiacai abban versenyeznek, melyikükre kerül több elektromos autó a lehető legrövidebb idő alatt, ám Japán nem tart velük – derül ki a China Daily cikkéből.

Pedig a szigetországban is szeretik az autózást: 2022-ben 4,2 millió új autó talált gazdára. A lakosság számában egyharmadával kisebb Németországban 2,650 ezer új autót adtak el tavaly. A szigetországban összesen 59 ezer villanyautót értékesítettek az elmúlt évben, ami ugyan háromszorosa a a 2021-es eladásoknak, de így is csak két százaléka a teljes piacnak. Ez a helyzet mintha szembe menne az ország autóiparának érdekével. Japánban ez az ágazat ad munkát a munkaerő nyolc százalékának és az autóipar kivitele adja a teljes export negyedét.

A hibrid és elektromos meghajtásban a japán cégek úttörő szerepet játszottak, ám szakértők szerint ma már a hibridek népszerűsége fékezi a villanyautók terjedését. Ez a körülmény nem ösztönzi az autógyártókat az elektromos átállásra. A világ jelenleg legnagyobb autógyártója, a Toyota korábbi vezetősége azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy rendszeresen megkérdőjelezte az elektromos autók jelentőségét.

Bár ez a vezérigazgató cseréjével változni látszik, van olyan szakértő, aki szerint lassú a reakció. "Úgy vélem, a Toyota azért késlekedik a konnektorból tölthető hibridek és az elektromos autók gyártásával, mert nagyon sok pénze fekszik a hibridek fejlesztésében" – mondta Wada Kenicsiro, a Japán Elektrifikációs Kutatóintézet vezetője. Úgy viselkedik a cég, mint egy sikeres szumóbirkózó, aki a lehető leghosszabb ideig fenn akarja tartani a neki kedvező helyzetet a sportágában.

A tokiói kormány ugyan más országok vezetéséhez hasonlóan kedvezményekkel támogatja az elektromos autók vásárlását, ám az villanyautó-tulajdonosok arra panaszkodnak, hogy a töltőhálózat nagyon gyér. Úgy tűnik, Japán ezen a téren lemarad a világtól. A kétszázalékos tavalyi villanyautó-eladási aránnyal érdemes összevetni, hogy Kínában 2022-ben az értékesített új autók ötöde, Nyugat-Európában 15 százaléka, az USA-ban 5,3 százaléka volt elektromos autó – derült ki a PwC számviteli tanácsadó cég adataiból.

Mit sem számít, hogy a Mitsubishi Motors i-MiEV-je már 2009-ben, a Nissan Leaf pedig rá egy évre megjelent a világ útjain. Persze a korai indulás hátrány is lehet, mert ezek az autók elég halvány képességeket mutattak fel a mai EV-khez képest és alig volt nyilvános töltő, ahol fel lehetett tölteni azakkumulátoraikat elektromos energiával. Emiatt nem minősültek praktikus vételnek. Bezzeg a hibridek, amelyek a hagyományos autók hosszú távú alternatívájának látszottak, akkor népszerűek voltak, és azok mai is Japánban, ahol tavaly az eladott új autók 40 százaléka volt hibrid meghajtású.

Az elektromos autók terjedését az is hátráltatja, hogy sok fejlesztési energiát és forrást köt le a hidrogénmeghajtás fejlesztése. Ez jóval lassabban halad a világ autóiparában, mint az akkumulátoros autók térnyerése. A történet vége az lehet, hogy ha a japán autógyártók nem változtatnak gyorsan a hozzáállásukon, akkor némelyikük eltűnhet a színről – véli Endo Koji, az SBI Securities befektetési cég elemzője.

A Nissan tett egy lépést afelé, hogy elkerülje ezt a veszélyt. Piacra dobta Sakura névre keresztelt, elektromos meghajtású miniautóját, a szigetország híres „kei” (3,5 méternél rövidebb és 1,6 méternél keskenyebb) autókategóriájában. Ez adta az említett 59 ezer eladott új EV harmadát. Ez a városi törpe arra bazírozhat, hogy a japán autósok napi átlagban rövidebb utakat tesznek meg, mint európai vagy amerikai társaik.

A kormány szerint ráérnek

A japán kormány 30 ezerről 150 ezerre akarja emelni a nyilvános áramkutak számát 2030-ra. Ez a nem túl ambiciózus szám is mutatja a szigetország vezetésének szkeptikus hozzáállását az elektromos meghajtáshoz. A közlekedési minisztérium egyik tisztviselője szerint az EV-k drágák, miközben a gyártásukhoz szükséges erőforrások korlátozottak. A hibrid technológia megfizethető és ez is jelentősen mérsékli a károsanyag-kibocsátást – mondta a minisztérium autóiparért felelős vezetője. Szerinte az uniós elektrifikációs stratégia „extrém” gyorsaságú átállást irányoz elő. Nem véletlen, hogy napirendre került a szintetikus bioüzemanyagok használatának lehetősége a hagyományos motorokban.