Nagyobb a baj a németeknél, mint amekkorának látszik

• A kínai kihívók nem csupán a német autógyártókat szorították sarokba, hanem híres német vegyipart és gépipart is. Ez arra kényszeríti Európa legnagyobb gazdaságát, hogy újraalkossa önmagát.

Németország nemrégen még a feldolgozóipar legigényesebb részében a világ élén haladt, ám kínai kihívói több fronton is visszaszorították – kezdi a németek előtt álló kihívások sorolását a Deutsche Welle. A tét nem kicsi. Az idetartozó ágazatoktól 5,5 millió állás és a német GDP 20 százaléka függ – idézte a lap a londoni Centre for European Reform (CER) jelentését.

A betegség tünetei jól ismertek. A covid szétzilálta a német gazdaság beszállítói láncait, majd az ukrajnai háborúra válaszul bevezetett európai szankciók nyomán a német vállalatok elvesztették olcsó energiahordozó- és nyersanyagbázisukat. Eközben Kína elindította a Made in China programját, amelynek célja, hogy kiemelje a kínai gazdaságot az olcsó, egyszerű termékek és alkatrészek gyártójának szerepéből. Németországot nem érintette különösebben a kínai gazdasági fejlődés a 2000-es évek elején, mert az főként az alacsony technológiai színvonalú elektronikai termékek, a háztartási gépek és textiláruk területén zajlott.

Az elmúlt évtizedben azonban Kína behatolt a németek gazdasági felségterületére, az autóiparba, a zöldtechnológiába, a vegyiparba és a gépiparba.

A látványos hátrálás mögött zajlik egy kevésbé látható is

A németek visszaszorulása az autóiparban az elektromos autók gyártása terén közismert. Kevesebb hírverést kapott, hogy a kínaiak a vegyiparban is felzárkóztak a németek mellé. Hatalmas gyártási kapacitásokat építettek ki, amelyek globális túltermelést hoztak létre, leszorítva olyan cégóriások profitrátáját is, mint a BASF. A kínai vegyipari vállalatok 60 százalékkal növelték exportjukat az Európai Unióba a 2023-at megelőző tíz évben. Eközben a németek itteni piaci részesedése több mint 14 százalékkal csökkent – derült ki a Handelsblatt Research kutatóintézet adataiból. Ugyanez a helyzet a gépiparral. Ebben az ágazatban a németek részesedése a világ exportjából kissé csökkenve 15,2 százalékra zsugorodott 2013 és 2023 között, miközben a kínaiaké 14,3 százalékról 22,1 százalékra ugrott. Igaz ugyan, hogy a kínaiak felzárkózásának hátterében az óriási iparfejlesztési állami támogatások állnak, ám ez már történelem. Az előző német kormányok elmulasztották, hogy segítsék országuk cégeinek alkalmazkodását az új helyzethez. A szakértők úgy látják, hogy az említett ágazatokban már nem tudják visszaszerezni korábbi dominanciájukat. Azokra kellene koncentrálniuk, amelyekben erősek: a gyógyszeriparra, a biotechnológiára és a tudásiparra.

Rövid távon jöhetnek az adminisztratív eszközök, más kérdés a hosszabb táv

A CER tanulmányának szerzői azt javasolják az új német kormánynak, hogy gyakoroljon nyomást Kínára annak érdekében, hogy növelje belső fogyasztását. Ezzel válthatná ki azt a növekedési modellt, amelyben elárasztja a világot dömping áron kínált termékeivel. A másik javaslat a kínai termékekkel, főként az elektromos autókkal és a szélturbinákkal szembeni vámvédelem. Hosszabb távon a gazdasági kultúra megváltoztatására van szükség – mondta a DW-nek Serden Ozcan düsseldorfi gazdaságkutató. Fel kell adni a „túlzott védelem” viselkedését, amelyben a németek védelmet nyújtanak a bajba került vállalatoknak. A kínai mintát kell követni, amelyben sok céget hagynak indulni egy-egy ágazatban, rábízva a „természetes kiválasztódásra”, hogy a legjobban teljesítők éljék túl a verseny első szakaszát.

Sokat várnak a szakértők a frissen meghirdetett hadiipari fejlesztési hullámtól, ám a fegyverfejlesztések során születő újításoknak át kell jutniuk a civil szférába is. A németeknek fel kell újítaniuk azt a hagyományt, hogy új tudásukat jól védik szabadalmakkal.

Ozcan a vállalatirányítási rendszereket fejlesztő SAP-t állítja példának más cégek elé. Ez a vállalat 70 százalékkal növelte tőzsdei értékét annak köszönhetően, hogy élen járt a mesterséges intelligencia gyors adaptálásában termékeibe. Az autógyártók immáron nem egymással versenyeznek, hanem a videójátékok fejlesztőivel – mondta a szakember arra utalva, hogy a mai autók között leginkább elektronikai képességeik tesznek különbséget. A jövőben nem a gyógyszeripari óriások fognak rákellenes gyógyszereket kitalálni, hanem a mesterséges intelligencia alkalmazásában élen járó cégek."