Lézerblokkolók: vége a játéknak?

Erős a gyanúnk, hogy Magyarországon kizárólag az ámokfutó politikusok kénye-kedve befolyásolja, hogy a jogszabályok éppen tiltják-e vagy engedik a lézerblokkolók és radardetektorok használatát. Most éppen az utóbbihoz van kedvük. Talán alulmaradtak a szolgálati Audival turnézó képviselők, esetleg égető szüksége van a költségvetésnek a gyorshajtási bírságokból származó bevételekre.

Megkérdeztük az ügyben illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, igaz-e pletyka, mely szerint hamarosan azért is büntetés jár majd, ha valakinek radardetektort találnak az autójában. A szokásos körmönfont válaszlevél megérkezett. Ebben leírják, hogy valóban küszöbön áll a jogszabály módosítása. Talán épp most ér véget a korszak, amikor kellő mennyiségű pénz birtokában bárki hozzájuthatott a csodakütyühöz, amellyel félelem nélkül nyomhatott padlógázt bárhol, bármikor.

Idézünk a levélből: „...nem használható a közúti közlekedés hatósági ellenőrzésében alkalmazott eszközök (különösen a járműsebesség-mérő berendezés) működésének előjelzésére, befolyásolására, zavarására alkalmas eszköz (így pl. lézerblokkoló sem). A szaktárca szándékai szerint az egyértelmű, közvetlen tilalmat rögzítő jogszabály-módosítás akár már a közeli hetekben megjelenhet.”

Magyarország érdekes hely. Itt elsősorban azokat a szabályokat tartják be a közlekedők, amelyek megszegése valós anyagi megrázkódtatással fenyeget, azokat sem mindig. Ezért lendülhetett fel a lézerblokkoló-biznisz azután, hogy a parlament népe 2003-ban váratlanul úgy döntött, hogy a radardetektorok és blokkolók kerüljenek ki a közbiztonságra veszélyes eszközök köréből. Azóta a többség azt gondolhatta, bárkinek lehet egy az autójában, ám ez sem egészen így van.

Egy múlt évben zajlott precedens jellegű perben egy békéscsabai autóst számítógépes rendszer elleni bűncselekmény gyanújával állítottak bíróság elé, és lézerblokkolóval felszerelt autóját egy időre elkobozták. Végül csupán azt sikerült bebizonyítani, hogy a rendőrségi sebességmérő készülékek számítógépes rendszernek minősülnek, azt azonban nem, hogy az autós megvalósította a törvényben megfogalmazott tényállást. Így az ügyészség végül visszalépett.

Az ezredfordulón kapható traffipax-blokkolók és detektorok lényegesen kevésbé voltak hatékonyak mint a maiak. Most azonban azért vásárolnak rengetegen ilyen eszközöket, mert néhány tízezer forintért kapható olyan típus, amely eséllyel menti meg tulajdonosát a gyorshajtási bírságtól, vagy a jogosítványa bevonásától.

Érdekes adalék, hogy az országban jelenleg mintegy 200 telepített és mobil sebességmérő berendezést használnak, míg például Ausztriában körülbelül 1600 ilyen készülék van. Az összevetésből kitűnik, hogy bár a két ország mérete hasonló, járműforgalmuk jelentős része egyaránt tranzitforgalom, nálunk a szűkös hatósági lehetőségek miatt nem kell rendszeres ellenőrzésektől tartani.

Rendőrségi szakértőnk szerint ezért alakulhatott ki az úgynevezett kenguruvezetés, vagyis, hogy ahol traffipax-veszély van, illetve táblával jelzik a telepített kamerákat, mindenki lelassít, majd az ellenőrzött szakasz végén ismét a gázra tapos. Azokban az országokban, ahol nagyobb a lebukás esélye, az autósok kiegyensúlyozottabban hajtanak, hiszen nem tudják, hol számíthatnak ellenőrzésre.

A lézeres és radaros sebességmérők zavarása és előjelzése az Európai Unió számos országában tilos. Franciaországban, ahol 2003-óta mintegy ezer telepített sebességmérőt helyeztek üzembe, a közelmúltban rövid üldözés után megállították annak a Porschének a tulajdonosát, aki nem sokkal korábban lézerblokkolóval játszotta ki a hatósági ellenőrzést. Az autót elkobozták, később elárverezték, és a bírság, illetve az eljárási költségek után maradó összeget adták vissza a tulajdonosnak.

A magyarországi jogszabály-változás után csupán egy menekülőútjuk maradhat az autósoknak, akik lazán kezelik a sebességhatárokat. A minisztérium közleményéből nem derül ki egyértelműen, de a megkérdezett rendőrségi szakértő szerint nem valószínű, hogy a szigorítás a GPS-ek memóriájában lévő traffipax-adatbázisra, illetve a TMC, vagyis forgalomfigyelési szolgáltatására is vonatkozik, hiszen az nem érzékelésen alapuló jelzést ad az autósnak, csupán előre elmentett helyeket ismer. Ausztriában még ezek az eszközök sem megengedettek.

Igazán nagy bajban akkor lesznek a száguldozók, amikor a kedvező holland és osztrák tapasztalatokra alapozva, itthon is felszerelik az átlagsebesség-ellenőrző rendszereket. Ezek két áthaladási pontban rögzítik az autók sebességét, és ebből számítják ki, hogy mennyivel hajtottak. A rotterdami autópályán 2-3 kilométerenként elhelyezett mérőpontok megjelenésével elérték, hogy az arra közlekedő autósok 99,5%-a betartsa a sebességkorlátozást. Többek közt ezzel a lehetőséggel is részletesen foglalkozik a 2011-től 2013-ig tartó magyarországi Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram.

Kapcsolódó blogposztunkban hozzászólhat!