Ezért lesz 200 ezer a jogsid

Néha köze sincs a valósághoz az autósiskolák hirdetéseinek, mert a jogosítvány nem annyiba kerül, amennyit írnak, hónapokat kell várni egy szabad autóra, kevés az oktató és sok a rejtett költség, írják leveleikben a Totalcar-olvasók. Most pedig mélyen elmerülünk a tanulóvezetők poklában, hogy megértsük, miért működik ilyen rosszul a rendszer, és miért ilyen kilátástalan az egész.

Ötven perc alatt átlagosan 14 kilométert tesz meg az oktatóautó egy átlagos forgalmi vizsgán Budapesten, nem futja többre az időből a közönséges gyakorlati órán sem. Ez azért gond, mert az autósiskolák tanulóinak kötelezően előírt 29+1 gyakorlati óra alatt minimum 580 kilométert kéne vezetnie a vizsga előtt, ami gyakorlatilag lehetetlen, hacsak nem kora reggel, hétvégén, vagy éjjel vezetnek.

A vizsga előtt minden gyakorlati órán 20 kilométert kéne megtenniük, ha ez nem jön össze, repkednek a pótórák, és a jogsi máris nem a meghirdetett 130 ezer forintba kerül, hanem 170 ezerbe vagy 200-ba. Többek közt ez derül ki az utóbbi két évben végzett levélírók beszámolóiből, amelyeket legutóbbi, autósiskolai problémákkal foglalkozó cikkünk nyomán küldtek.

Nemcsak azért lesz drága a jogosítvány, mert egy-egy forgalmas városban körülbelül 45 óra alatt jön csak össze a minimális 580 kilométer, de azért is, mert nincs elég oktató. Ahogy az olvasók irják még mindig rengeteg rendes, becsületes autósiskola és oktató van a piacon, de ez nem szenzáció, hiszen itt egy igen drága szolgáltatásról van szó és sajnos nem állíthatjuk, hogy csak az alkalmatlanok hagyták el a pályát.

Ha a két problémát összeadjuk, tökéletes magyarázatot kapunk arra, hogy miért kell sokszor hónapokat, néha fél évet várnia egy tanulóvezetőnek, amíg a sikeres elméleti vizsga után végre autóba ülhet. Van azonban néhány további probléma is.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság tavaly bevezetett kötelező és nyilvános értékelési rendszerrel próbált segíteni a tanulóknak.

Az ötlet tökéletesnek tűnt, ma szabadon elérhető összeállítás van az NKH honlapján az összes olyan iskoláról, ahol az előző negyedévben legalább tíz tanuló szerzett jogosítványt. Az autósiskolák honlapján nézhetjük meg a jogosítványkategóriánként számított átlagos képzési költséget, a hatóságén pedig az iskolák átlagos képzési óraszámát, illetve a vizsgasikerességi mutatóikat. Ezekkel elvileg nagyon könnyen kideríthető, hogy hol mennyi lesz a jogsi, melyik iskola a leggyorsabb, és hol dolgoznak a legjobb oktatók.

Maradjunk a leggyakoribb esetnél, a B-kategóriás jogosítványnál. Az átlagos képzési óraszám mutatószáma száz százalék, ha egy iskola tanulói egyetlen gyakorlati pótóra nélkül vizsgáztak le az előző negyedévben. Minden egyes pótóra 3,33 százalékkal növeli a számot, vagyis aki 45 óra vezetéssel jut el a forgalmi vizsgáig, százötven százalékon teljesít, és az alapárnál jóval drágábban szerez jogsit. Az NKH nem hasraütésszerűen és nem bemondásos alapon gyűjti az adatokat, hanem a tanulók vezetési kartonjai alapján. A kartont az oktató tölti ki minden vezetési gyakorlat elején és végén, majd az NKH-nak elektronikus formában is leadja. Az óra elején beírják az óraszámot, az autó kilométeróra-állását, és ugyanezt az óra végén is, meg persze aláíratják a tanulóval.

Nem kizárt, hogy az oktató és a tanulója harminc óra alatt eléri a minimális kilométerszámot. Például simán összejön, ha az oktató vidéken, vagy az agglomerációban veszi fel a tanulót és a vizsgaútvonalak eléréséig is gyakorolnak, de ez ritka.

A levélírók közül sokan panaszkodnak, hogy az oktató nem vitte ki őket a városból, ezért araszolgatással pörögtek a pótórák. Elvileg négy órát kéne lakott területen kívül vezetnie minden tanulónak, sőt, van két óra éjszakai vezetés is, de ezt nehéz ellenőrizni, ezért sokan akkor mennek ki először autóval a városból, amikor megkapják a jogosítványukat.

Ha egy tanuló megbukik a vizsgán, nem kötelező pótórákat vennie, de erősen ajánlott, mert a vizsgabiztosok látni fogják a következő próbálkozáskor, hogy történt-e bármi a legutóbbi bukás óta vagy sem. Ezért, de nemcsak ezért kell számolni a vizsgabiztos hozzáállásával.

Hogy lehet csalni az átlagos képzési óraszámmal? Szerencsétlen módon az oktatók motiváltak a vezetési kartonnal elkövetett csalásban, mert a jogszabály szerint legfeljebb napi tíz órát dolgozhatnak, de két héten belül csak 96-ot. Ez hétköznapi munkavégzéssel számolva nagyjából ki is jön, ha viszont már szombaton is dolgoznak, akkor nem. Emlékezzünk vissza, miért fontos a szombati munka: a kisebb forgalom miatt, meg mert sok a pótórás tanuló.

Egy gyakorlati óra hivatalosan 50 percig tart, és ebbe nem számít bele, amikor az oktató beugrik a postára, vagy ebédet vesz, pedig a levélírók egy része ezt is megemlíti. Ha az oktató reggel nyolckor elkezdi pörgetni a tanulókat, délután négyre végez is. Sokan azért próbálnak trükközni a kartonokkal, mert szeretnének többet dolgozni és többet keresni. Többet keresni, amikor ilyen sokan várnak oktatóra? Óriási ellentmondás.

A látszólag profi nyilvántartással egyszerűen úgy lehet csalni, hogy nem írják be a vezetési órákat. Ez kockázatos, és kell hozzá a tanuló együttműködése is, ráadásul ha oktatás közben balesetet okoznak, vagy szenvednek, a tanulót előállítják jogosulatlan vezetésért, az oktatót pedig mert átengedte a vezetést jogosulatlan személynek. A karton a tanuló ideiglenes vezetési engedélye. 

Ha a tanulót és oktatóját megállítja a rendőr, ugyanez a helyzet. Sokan mégis kockáztatnak, sőt, egy iskolavezető szerint néha a szülők erőltetik, hogy a lehetől leghamarabb legyen túl a vezetésen a gyerek, pedig a tanulót egy évre eltilthatják, ha lebukik, az oktatónak pedig elvehetik az engedélyét.

A le nem könyvelt óradíjakból semmit nem lát az autósiskola és az adóhatóság. Mivel az oktatás nem áfaköteles, ritka az adóellenőrzés. Egy alkalmazott oktató átlagosan nettó ezer forintot keres egy gyakorlati órával, aki viszont vállalkozóként oktat, Budapesten 2-3 ezer forintos bruttó órabérrel számolhat, de ebből fenn kell tartania az autóját és adóznia kell. Mostanra talán értik, miért fogynak a gyakorlati oktatók.

Ha az NKH honlapjáról letöltjük az átlagos képzési óraszámok táblázatát, és ebből kiemeljük az óraszámok oszlopait, kiderül, hogy a Magyarországon működő 852 autósiskolából az elmúlt negyedévben csak alig több mint ötszázban végzett legalább tíz tanuló B-kategóriás képzésen. A többieket nem látja a rendszer. Az abszolút csúcstartó az MZ autósiskola, amely 427 százalékon végzett. Itt tehát a minimális 29+1 gyakorlati óra több mint négyszerese után vizsgáztak le a tanulók. Tekintsük ezt számítási hibának.

Amúgy nyolc olyan autósiskola van, ahol a tanulók átlagosan hatvan órát vezetnek a kötelező minimum 29+1 helyett. Ők kétszázezerért szereznek jogsit. A táblázat elején még érdekesebb adatok szerepelnek. 122 olyan autósiskolát találunk, amely átlagosan 33 óra alatt nyomja le a gyakorlati képzést és a tanuló le is tud vizsgázni. Az összes, tíz végzett tanulóval rendelkező iskola körülbelül fele megoldja a dolgot átlagosan 37 gyakorlati óra alatt. Ez nem is rossz, de fájóan kevés köztük a budapesti cég.

Vannak olyan nagyobb autósiskolák, amelyekben évi három-négyszáz tanuló végez, de átlagosan csak egy-két pótórát kell ehhez venniük. Ezek az iskolák szinte kivétel nélkül Pest megyeiek, például Érden találhatók. Ugyanezeken a helyeken a szintén hivatalos vizsgasikerességi mutató hetven százalék fölötti, vagyis a tanulók több mint kétharmada elsőre átmegy, miközben az országos átlag valahol ötven százalék körül lehet. Hogy lehet ez? Pest megyében tehetségesebbek az oktatók és a tanulóvezetők, mint bárhol az országban? Most azoknak a jelentkezését várjuk, akik Pest megyében tanultak vezetni, és itt is vizsgáztak. Adjanak tanácsot a többieknek.

A hatóság által bevezetett harmadik mutatószám az átlagos képzési költségé, melyet az iskolák honlapján kell keresnünk. Ebben szerepelnie kell minden kategóriának, és kategóriánként az adott negyedévben sikeresen vizsgázó tanulók befizetett költségeit kell átlagolni. Nyilván senki nem olvassa el a mellékelt tájékoztatót, ezért nem árt, ha itt megjegyzem, hogy az ÁKK-ban az elméleti tanfolyam, a gyakorlati oktatás díja, és ha van, a kezelési költség szerepel, más nem. Ezeken felül minden kezdőnek kötelező az orvosi alkalmassági vizsgálat és az egészségügyi tanfolyam. Ezekhez kell adni a vizsgadíjat, és a jogosítványkártya is pénzbe kerül. Vagyis további 50 ezer forint többletköltséggel számolhatunk a tandíjon felül, és akkor még nem buktunk meg.

Ha komolyan vesszük az NKH statisztikáit, és országos szinten 50 százalékos gyakorlativizsga-sikerességi aránnyal számolunk, tehát nem a Pest megyei csodával, jobb, ha 65 ezer forinttal számolunk.

Sok levélíró szerint az autósiskolák azzal is visszaélnek, hogy drágábban adják a pótórákat. Vagyis egy menő budapesti autósiskola meghirdeti, hogy nála 2400 forint a gyakorlati óradíj, majd kiderül, hogy a tanulónak óriási szüksége lesz pótórára, hogy eljusson a vizsgáig, vagy ne bukjon meg. Ezeket az órákat viszont már 3200 forinttal számolják. Ha valaki át akar menni egy másik autósiskolához, a jelenlegi helyzetben a várólista végén találja magát, ismét várhat néhány hónapot, hogy folytathassa a gyakorlást. Van persze, ahol ki is írják, hogy a pótóra drágább, sőt azt is, hogy aki más iskolától jön, az még ennél is drágábban kapja az oktatást. Ki tudja, miért? Hát mert az iskolák a saját tanulóikat tartják a legfontosabbnak, hiszen eddig ők fizették be a legtöbb pénzt.

Ha visszakanyarodunk az alapproblémához, tehát, hogy Budapesten túl kevés a gyakorlati oktató és egyre több a tanuló, még nagyobb gonddal találkozunk. A fenti óradíjak ugyanis békeidőben értendők. Ha valaki nem akar várakozni, inkább számoljon azonnal 4 ezer forintos alapórákkal. Aki nem hetente egyszer akar autóba kerülni, hanem minden nap, sőt hétvégén is vezetne, tegyen ugyanígy, akkor nem csalódhat túl nagyot.

Az igazi üzlet nem a gyakorlati óra, nem is a drágább pótóra, mert azzal inkább csak az alvállalkozóként dolgozó oktatók kedélyeit hűti néhány nagy autósiskola. A jó pénz az elméleti tanfolyamban van, mert ott egy teremben ül harminc tanuló, fejenként 30 ezerért megtanulni a KRESZ-t. Ennek konkurenciája az e-learning módszer, amelyet egyre többen választanak, de van megkérdezett iskola, ahol azt mondták, több otthontanuló bukik, mint aki személyesen elment a tanfolyamra.

Aki most tanul autót vezetni, jól gondolja meg, milyen nem lepapírozott megállapodásokba megy bele az autósiskolával vagy az oktatóval, mert később csak akkor van esélye érvényesíteni a jogait, ha vannak bizonyítékai a visszaélésekre.

A többség jogosítványt szeretne, ezért belemegy, hogy a 130 ezer forintosnak ígért jogosítványa több mint 200 ezer forintba fog kerülni, ha nem különösen fakezű vezető. Még akkor is érdemes megnézni néhány vidéki autósiskola árait, ha eszünk ágában sincs budapestiként Sopronba járni vezetni. Egy soproni autósiskola elég karakán módon kiírja, hogy nála 4200 forint az alap óradíj, ott a pótóra is ennyibe kerül, így az oktatási és vizsgadíj 171 ezer forint, de ebben az összegben nem szerepelnek a kiegészítő költségek. A továbbiakról lásd. keretes írásunkat. A túl olcsó alapórával nagyon gyakran jár feláras pótóra és ahogy az NKH táblázatát nézem, néha éppen ezeken a helyeken áll elő a minden második tanuló bukik jelenség.

Múlt heti cikkünk után küldött levelekből az derül ki, hogy a probléma országos, de vannak körzetek, ahol tiszta a helyzet, van ahol nem. Ha az oktatóautó budapesti taxi lenne, 5 ezer forintos óradíjakkal számolhatnánk, de ezzel senkinek nem akarunk újabb ötleteket adni.