Az európai bezzeg főváros hatalmas feltűnést keltett, amikor 2012-ben egy népszavazás után, úgy döntött a városvezetés, hogy 2013. január 1-től ingyenessé teszi helyi lakosainak a közösségi közlekedést. A magyarországi közlekedési és gazdasági szakértők biztos csődöt, erős színvonalesést, kitakarítatlan és elöregedett járműveket vizionáltak. Nem a hazai viszonyokból kellett volna kiindulniuk, ugyanis épp az ellenkezője történt.
A Transport Tallinna (TlT), vagyis az észt főváros BKV-ja csak úgy ment bele az ingyenes közlekedésbe, ha az állam kompenzálja a vállalatot valamilyen formában. Hosszú tárgyalássorozat után az állam és a TlT úgy egyezett meg, hogy minden egyes helyi lakos adójából évente átutalnak ezer eurót, mai árfolyamon megközelítőleg 320 000 forintot a közlekedési cég számlájára, így ellensúlyozva a vállalat bevételkiesését. Az eredmény az lett, hogy a korábbi veszteséges üzemből a TlT nyereségessé vált. Az utasok száma megduplázódott, a jegyértékesítésen és ellenőrzésen megspórolt pénzt pedig főként a járművek takarítására és megjelenésére fordították. Az utasok száma megduplázódott és 14 százalékkal kevesebb személyautó lett az utakon.
Az extra bevételnek köszönhetően, a korábbi negatív kritikák ellenére, nem maradtak el a fejlesztések sem. Tallinn 2015-ben bevezette az elektronikus jegyrendszert, folyamatosan cserélik az elöregedett autóbuszparkot új Euro VI-os MAN-ekre, vásároltak húsz darab hibrid Volvo buszt és tavaly elkezdték az önvezető minibuszok tesztelését is. De számos villamost és trolibuszt is lecseréltek, és új vonalakat is építettek. Az is igaz, hogy e fejlesztéseknek a nagy része EU-s támogatások segítségével valósult meg, de ezek önrészét természetesen a városnak kellett előteremtenie.
Az ingyenes közösségi közlekedésnek van még néhány érdekes folyománya: az egyik ilyen, hogy a felmérések szerint jól kimutathatóan az észt főváros lakossága többet mozdul ki a lakásaiból. Egyre többen járnak étterembe, színházba, moziba és más szórakozóhelyekre. A másik ilyen, hogy egyre többen költöznek a fővárosba, legalábbis papíron biztosan, így sok európai várossal ellentétben Tallinn lakossága évről-évre növekszik. A harmadik pedig, hogy a helyi vállalkozásoknak nem kell a dolgozóik utaztatására költenie, ezért már az ingyenesség bevezetésének kezdetén bejelentették, hogy az így megspórolt pénzt a dolgozóik fizetésemelésére fordítják.
A tallinni sikernek köszönhetően az állam most úgy döntött, hogy az ingyenes közlekedést, a fővároséhoz hasonló módon az egész országra bevezetnék. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor 2020-tól Észtország teljes lakossága ingyen utazhat az egész országban.
Az észtországi siker úgy tűnik egyre ragadósabb, több nyugat-európai város, köztük Párizs, is fontolgatja, hogy észt mintára vezetné be az ingyenes közösségi közlekedést a közeljövőben. Természetes attól már nem kell félnünk, hogy ez Budapesten is megvalósuljon, ugyanis nálunk nehezen mond le az állam és az önkormányzat a bevételeiről, még akkor is ragaszkodnak ehhez a bevételi forráshoz, ha a fővárosnak és az országnak is sokkal nagyobb haszna lenne az ingyenességből.
