Az elektromos rásegítésű kerékpárok nemrég bejelentett támogatásával kapcsolatban felmerült kérdésekre válaszolunk ebben a cikkben, és bemutatunk néhány típust is, hogy segítsünk a választásban.
E-bike vagy pedelec?
Én magam is gyakran összekeverem a két fogalmat, de csak azért, mert angol nyelvterületen is gyakran le e-bike-ozzák a pedeleceket is. Az ok egyszerű: mindkettő electric bike, azaz elektromos kerékpár, aminek a rövidítése következetesen e-bike lehetne. Ezzel szemben a valós terminólógia szerint az e-bike lényegében egy segédmotoros kerékpár, ami emberi erő nélkül is képes haladni, vagyis több köze van egy rendszám nélküli robogóhoz. A pedelec ezzel szemben csak akkor segít rá, ha tekerjük, és Európa döntő részén 25 km/órás sebességkorlát vonatkozik rájuk (vagyis efölött saját zsíron kell tekerni). Utóbbiakra lehet támogatást kérni az államtól, és a cikk további részében is ezekről a biciklikről fogok beszélni.
Tekerd, ha megvetted?
A támogatás bejelentése kapcsán sokan nem szalasztották el a lehetőséget, hogy újra belerúgjanak a villánybringákba, mondván az csak a lustáknak való, az igazi bringások izomerővel hajtanak. Bár egyre kevesebben vannak azok, akik elítélik az elektromos rásegítésű kerékpárokat, érdemes (utoljára) tisztázni, hogy miért van létjogosultsága ezeknek a bringáknak.
Mindenki bringázhat
Az ellenvélemények mellett szerencsére akadt olyan kommentelőnk, aki saját példáján keresztül világított rá a pedelecek létjogosultságára. Neki szívelégtelensége volt, de addig sem akart lemondani a bringázásról, így beszerzett egy pedelecet. De lehet bármilyen bajod, ami miatt egyszerűen nem tudsz olyan wattokat leadni, mint az egészségesek – miért zárnánk ki a kerékpározás élményéből? De mondok egy prózaibbat, ami mindnyájunkat utolér majd: megöregszünk. Persze, vannak olyanok, akik egész életükben oda tudtak figyelni az egészségükre, illetve nagyon jó géneket örököltek, de nem ez a többség. Bárhogy is van, a pedelec csak szélesebbre tárja annak a lehetőségét, hogy minél többen üljenek bringára – ez pedig mindenkinek jó.
Kapudrog
Ez talán a legellentmondásosabb része a pedeleceknek, de tény: azok, akik ilyen bringára ülnek először, gyakran nagyobb eséllyel illesztik be hosszú távon is az életmódjukba a kerékpározást. Az elektromos rásegítésű kerékpárok ugyanis az egyik legnagyobb antibringás kifogást csökkenti: a szívásfaktort. Cserébe viszont attól még bringa ez a javából, szóval lehet vele hegyeket mászni, szép tájakat nézni, fel lehet velük fedezni az erdők valódi csendjét, tavakat lehet kerülni, nemzeti parkokat, tájegységeket megismerni a saját bőrödön úgy, ahogyan azt talán még sosem tetted. Ja igen, és megtapasztalhatod, milyen stresszmentesen odaérni a munkahelyedre.
Lehet itt dobálózni azzal, hogy kényelmesek vagyunk (amúgy igen), de a jelenlegi állapotokat nézve (egészségtelen társadalom, évente rekordokat döntő autó forgalombahelyezések) minden lehetséges szalmaszálba bele kell kapaszkodni, ami a fenntarthatóbb mobilitási eszközök és az egészségesebb mindennapok felé tereli az embereket. A fittebb embereknek egyébként sem kötelező örökké elektromos kerékpárt használni – nekem sok ismerősöm egyszerűen annyira megszerette a bringázást, hogy magától tovább mozdult a munkába járásról szép lassan a sportosabb irányba.
Dániában egy kutatás is megerősítette a kapudrog-elméletet. Három éves Próbálj ki egy elektromos kerékpárt programot indítottak, amelyben olyan városlakóknak adtak villanybringát, akik korábban inkább autóval jártak. A program végére a résztvevők 50%-a heti egyszer 34%-uk legalább heti háromszor kerékpárra ült. Azokat, akik legalább három hónapig szerepeltek a programban, megkérdezték, hogy érzékeltek-e bármilyen változást a fizikai kondíciójukban. A válaszadók 40%-a igennel felelt.
Élmény- és mozgásfaktor
Attól mert kapunk egy kis rásegítést, egyáltalán nem csökken a bringázás élménye. Én 4 évet kerékpároztam versenyszerűen, mégis egy csomót röhögtem, mikor életemben először elmentem e-montizni, ráadásul rendesen el is fáradtam. Tele van a Youtube olyan videókkal, amikből kiderül, hogy a bringás ugyanakkora, vagy még magasabb intenzitáson tekert pedeleckel, mint hagyományos kerékpárral. Nem arról van szó tehát, hogy mindenkit vaskosan lefizetett az e-bike-lobbi, egyszerűen a kevésbé edzettek számára leküzdhetővé váltak azok az emelkedők is, amelyek korábban nem.
Ráadásul enduro/downhill vonalon is áldás, hogy a nagy lejtőzés után nem feltétlenül kell feltolni/felfogaskerekűzni a hegyre a nehéz bringát. Azon kívül, hogy ez praktikus, simán lehet az is, hogy így több élményt zsúfolhatunk kevesebb időbe. Aki egy időben sokat bringázott, majd jött a család, meg a milliónyi teendő, tudja, hogy mennyit számíthat ez.
Lehet értelmes bringát venni a bejelentett támogatási összegből?
Az októbertől elérhető támogatási pályázat keretében a kerékpár értékének maximum 50%-a, a pedálszenzoros bringák esetén legfeljebb 90 ezer, nyomatékszenzoros pedelecek esetén legfeljebb 150 ezer forint igényelhető. A támogatást 900 ezer forint értékű kerékpárig lehet igénybe venni. Ezzel kapcsolatban is megoszlanak a vélemények. Van, aki úgy gondolja, hogy ilyen feltételek mellett nem lehet normális pedelecet vásárolni, mások szerint meg ismét a gazdagok jártak jól. Szerintem aki azt mondja, hogy 900 ezer forintért nincs jó bringa, az egyszerűen sznob, ugyanis ebben a kategóriában már bőven van jó pedelec is. Az is tény, hogy a környező országokban sem lényegesen nagyobb a támogatás mértéke.
Nyomatékszenzoros vagy pedálszenzoros?
A pedelecek egyik fontos tulajdonsága ez, hiszen a pedálszenzoros a hajtókar elfordulását követően azonnal rásegít az adott üzemmódnak megfelelően, míg a nyomatékszenzoros figyeli azt is, hogy éppen milyen erővel tekerjük a bringát. Értelemszerűen az utóbbi a jobb megoldás, de többe is kerül. Ezeknél egyértelműbb az is, hogy a motort a váz középrészébe teszik, így a súlyelosztás is jobb. Hosszú távon az lehet ezeknek a hátránya, hogy az erősebb motor miatt gyorsabban elkopnak az alkatrészek, így a fenntartás is többe kerülhet.
A támogatás szabályainak egyértelműen nagy áruházak és az olcsóbb típusokat kínáló haza gyártók a nyertesei. A multik közül a Decathlon, míg a hazai kerékpármárkák közül az esztergomi Neuzer örülhet, náluk ugyanis minden kerékpárra igényelhető az állami támogatás (a Decathlonnál egyetlen kivétel van csak). Mindkettő cégnél van sok minden, a citytől az összecsukhatóson keresztül a montiig. Utóbbi azért jelzi, hogy ha már a munkába járás támogatása volt a szabályalkotók célja (munkaviszony igazolása szükséges a támogatási összeg igényléséhez), akkor nem ártott volna az egyértelműen inkább sport célra való kategóriákat valahogy kiszórni a lehetőségek közül.
Mind a Decathlon mind a Neuzer inkább az olcsóbb kategóriákból választ, ha alkatrészekről van szó, de azoknak, akik alkalomszerűen bringáznak, vagy most szeretnék kipróbálni a bringás munkábajárást, jó választás lehet. A Decathlonnál már 250 ezer forintért van városi pedelec. Az acélvázas, 26 kilós Elops 500 E természetesen a lehető legolcsóbb megoldással operál, a csomagtartónál hordja az akkumulátorát és pedálszenzoros a hátsó tengelyre rakott motorja. A 90 ezer forintos támogatást ettől függetlenül megkaphatja, ami azt jelenti, hogy már 159 ezer forintért felülhetünk egy ilyen város bicajra. Ezért a pénzért 250 wattos motort, 26 Nm-es maximális nyomatékot és a gyártó szerint 30-45 km hatótávot kapunk. A Decathlonnál az összecsukható bringáknál is nagyon hasonló a helyzet mind árban, mind tudásban.
A sportüzletláncnál a skála másik végén a Rockrider MTB ST 900", 27,5 Plus szerepel, amin még mindig látszik, hogy nem a legújabb trendeket követő prémium vonal része (nem rejtett például az akkumulátora), de már egészen nyomatékos motorja van (70 Nm), amit középen hord. Samsung akkumulátora 500 Wh-s, ami a gyártó szerint 3 óra üzemidőt jelent sport üzemmódban. 669 ezer forintos árával ez már semmiképpen sem a hónapról hónapra élők választása, de mivel nyomatékszenzoros a bringa, így megkaphatja a 150 ezer forintos támogatást, vagyis sikeres pályázat 519 ezer forintra csökken az ára.
A Neuzernél nagyon hasonló az olló, náluk az E-Trekking Hollandia Optima Basic típus a belépő városi suhanó. Ár és a felszereltség is nagyjából ugyanazt tudja, mint a Decathlon hasonló típusa. Állami támogatás nélkül 240 ezer forintba kerül, aksiját a csomagtartóján hordja (de 8 Ah-val szemben itt már 10,4 Ah a kapacitás), pedálszenzoros, és a 250 W-os motorját a kerékagyban hordja – bár itt elöl. A Neuzernál csak egy kicsit kell többet költeni, és már rejtett aksis bringát vehetünk. A Palermo 250 ezer forintba kerül, szebben néz ki és háromfokozatú agyváltója van. Ha tényleg a leglegolcsóbbra vágysz, van egy városi, csillagromboló kinézetű 4000IS fantázianevű rettenet is, ami a nyeregvázcső mögött hordja az akkumulátorát, viszont alumínium vázas, tehát akár könnyebb is lehet az előbb felsoroltaknál. Rásegítése elég ódivatú, 1 sebességet tud csak, viszont a hatótávja 40-50 km körül mozog.
A legolcsóbb nyomatékszenzoros Neuzer az 559 ezer forintos, középmotoros mindenes, a Novara. Ez már egy komolyabb, tárcsafékes gép, 90 Nm-es a motorja, és 110 kilométeres a gyári hatótávja. Mi is kipróbáltuk, a rövid tesztet ide kattintva olvashatod. Azt hiszem talán ez az a minimum, amit igazán örömmel hajtanék én is a mindennapokban.
A Neuzer-kínálat csúcsán a Siena áll. 729 ezer forintos állami támogatás nélküli áráért cserébe, első teleszkópot, hidraulikus felniféket, csomagtartót, lámpákat és 8 sebességes agyváltót adnak. Rövid tesztünket itt olvashatod a típusról.
A magyar gyártók előnye még, hogy fel tudtak készülni raktárkészlettel a támogatással. Mind a Neuzer, mint a Gepida 1000 darab fölötti készlettel várja a rohamot. A Gepida drágább bringáival jelen is van a másik szóba kerülő sportszermultinál, a Hervisnél.
Ebben az áruházláncban a saját márkás Benger biciklikkel kezdődik a sor. Csodát itt sem kell várni, a piaci versenynek megfelelően 280 ezer forintért (plusz 6 ezer Ft összeszerelési díj) nyit a pedálszenzoros, első agymotoros, 36V 11 Ah-s csomagtartóaksis Benger E-City modell. Három fokozatban állítható a rásegítés mértéke, van rajta minden, ami a városi használathoz kell és a váza is alumínium. Mivel pedálszenzoros, és többe kerül 180 ezer forintnál, valószínűleg ez is elhozható majd körülbelül 200 ezer forintért, összeszerelt állapotban.
A Hervisnél a Gepida 776 ezer forintos, agyváltós, középmotoros Reptilia 1000-rel kapcsolódik be a képbe. Egyébként van olcsóbb Gepida is, a webshopjukban a 425 ezer forintos Crisia Altus 7 egy hamisítatlan városi bringa, csomagtartóra rakott akkumulátorokkal (de jó erős, 450 Wh-s), 250 W-os első agymotorral és teleszkóppal.
Mi a helyzet a nagyobb gyártóknál?
A prémiumgyártók között már elég nehéz beférni az állami támogatás 900 ezer forintos keretébe, de nem lehetetlen. Ugyan többnyire az alacsonyabb felszereltségű bringák közül fogunk válogatni, de nekem senki nem mondja azt, hogy egy 629 ezer forintos Bianchi Long Island (teljes városi felszereltség, Shimano cuccok, 80 Nm-es középmotor, csomagtartóaksi, hidraulikus tárcsafékek), vagy egy 799 ezer forintos Specialized Turbo Como 4.0, vagy akár egy Merida Espresso (utóbbi kettőnél már az aksi is rejtett) rossz bringa.
Mindenki villanybringára fog ülni?
A most bejelentett egymilliárd forintot Európai Uniós pénzből kívánják fedezni, és ebből az összegből az állam szerint is csak bő 7000 pedelecet fognak tudni majd támogatni. Összességében lehet azon vitatkozni, hogy jó irány-e több százezer, vagy akár közel egymillió forintos kerékpárok vásárlását állami szinten támogatni, viszont ha onnan nézem, hogy ezzel a hírrel ismét felkerült a kerékpározás a térképre, mégiscsak egy jó dolog. Nagyon fontos lenne, hogy itt ne álljunk meg, és más országokhoz hasonlóan a hagyományos kerékpárok is kapjanak legalább olyan kedvezményrendszert, mint amilyet sok munkahelyen már természetesnek veszünk a cégautókkal, vagy a közösségi közlekedés bérlettámogatással kapcsolatban.
További bringás tartalmakért látogass el a Flowcycle magazin oldalára!
Tovább az oldalra
