Nálunk csak Ausztriában drágább a benzin!

A tavaly december elején eltörölt ársapka alaposan átírta az üzemanyagpiacot: a szomszédos és régiós országokat (Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Románia) nézve a magyar piac volt a legolcsóbb a 480 forintos hatósági árral, azóta viszont a forintra átszámolt legfrissebb uniós statisztika szerint az élbolyba kerültek a itthoni kutak. 

Mit mutat a régiós árkörkép? 

A 629 forintos 95-ös benzinnel és közel 700 forintos gázolajjal  Ausztria a legdrágább. Második helyen viszont Magyarország szerepel 625 illetve 689 forinttal. A többi piacon a benzinár 512-608 forint között szóródott, a gázolaj pedig 599-641 forintos sávban volt. 

Nemcsak a 480 forintos árhoz, hanem a korábbi, járvány előtti - 2020 januári - szintekhez képest is Magyarországon ment végbe az egyik legjelentősebb áremelkedés, a 85-ös 74 százalékkal kerül többe, mint akkor. Ausztriában és Csehországban 60 százalék körüli drágulás következett be, míg Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Romániában, Horvátországban és Lengyelországban 30-54 százalékkal ment feljebb az ár. 

Ország	Benzinár (forint/liter)	Benzindrágulás 2020 januárjához képest (százalék)
Ausztria	629	64%
Magyarország	625	74%
Csehország	608	60%
Szlovákia	601	44%
Horvátország	554	30%
Lengyelország	551	54%
Románia	527	54%
Szlovénia	512	47%

Forrás: Weekly Oil Bulletin (EU)

A gázolajnál masszívabb, másfél-kétszeres áremelkedés történt az érintett országokban. A drágulás ütemét tekintve Ausztria áll az élen 90 százalékkal, megelőzve a 85-85 százalékos magyar és román, valamint a 82 százalékos lengyel növekedést. 

Ország	Gázolajár (forint/liter)	Gázolajdrágulás 2020 januárjához képest (százalék)
Ausztria	698	90%
Magyarország	689	85%
Lengyelország	641	82%
Horvátország	639	56%
Szlovákia	636	76%
Románia	620	85%
Csehország	618	66%
Szlovénia	599	64%

Forrás: Weekly Oil Bulletin (EU)

Várható-e további adóemelés?

Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője januárban megjelent összefoglalójában utalt arra, hogy a hatósági áras időszak után a magyar üzemanyagárak voltak a legmagasabbak, az akkori árakon még az ausztrianiál is drágábban lehetett tankolni. 

A szakember azt írta, hogy a hirtelen bekövetkezett magyarországi árváltozásban egyrészt annak köszönhető, hogy a tizenhárom hónapos árbefagyasztás és kézivezérlés – az időnként egymásnak ellentmondó jogi szabályozás – torzította a piaci versenyt, ami miatt ma nem tud olyan rugalmasan reagálni az üzemanyagpiac, mint a beavatkozás előtt.

Másrészt az államháztartás hiánya miatt a kormány 2022. december 6-át követően nagymértékben növelte az adóterhet a szektoron, amit a szereplők továbbhárítottak a fogyasztókra. Pletser szerint az adóktól megtisztított kiskereskedelmi árrés (6-8 százalék) nem nagyobb, mint a környező országokban alkalmazott marzs. A regionális árkülönbség döntő hányadát a nagyobb adó- és járulékterhek, a fenti tételek és a kiemelkedően magas 27 százalékos áfa magyarázza, eközben a nagykereskedelmi üzemanyagárakban elenyésző a különbség. 

Az elemző annak ellenére nem számít az autósok további sarcolására, hogy a magyar jövedéki adó alatta van az EU által előirányzott szintnek. Ennek oka, hogy a további esetleges adóemelés nem feltétlenül növelné már a költségvetés bevételeit, miközben politikailag és gazdasági oldalról jelentős károkat okozna.