Jogosítvány: szemléletes bizonyítvány érkezett az autósiskolákból

A B-kategóriás jogosítvány megszerzése egyre drágább történet. A hivatalos inflációs adatok szerint idén januárban a tanfolyam ára meghaladta a 322 ezer forintot, ami 25 százalékos drágulást jelent.

Ilyenkor lényegében minden egyből összejön, ez azonban - amint azt az autósiskolák adataiból később látni fogjuk - a ritkább eset. Sokkal reálisabb legalább 400-500 ezres vagy annál magasabb összeggel számolni. (Hogy a kiadások pontosan miből jönnek össze, kiderül Sági Elemér kollégánk tavalyi részletes cikkéből. Azóta pedig növekedtek az árak, többek között a drágább üzemanyag, a magasabb bérek miatt.) 

64 és a 41 százalék?

A kiadások növekedésében sok más tényező mellett szerepet játszik, hogy a vizsgák nem mindig sikerülnek elsőre. Sőt!

"Elég sokan vannak, akik elsőre nem hozzák a szintet, és megbuknak" 

- mondta egy elméleti KRESZ-vizsgán az oktató Vácon még októberben, amikor a hivatásos jogosítványhoz megújításához tettem le a szükséges vizsgát. Adódott a kérdés, hogy ez - mármint a bukási arány - pontosan mit jelent. 

Ezért megkerestem a vizsgáztatási rendszer menedzselése mellett az autós iskolák és a vizsgák adatai gyűjtő Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Kft.-t (Vizsgaközpontot), hogy milyenek a legfrissebb eredmények. 

Talán nem mindenki előtt ismert, hogy két alapvető mutató jellemzi a különböző iskolákat. Az egyik a "VSM", azaz a "Vizsga Sikerességi Mutató", a másik pedig "ÁKÓ", vagyis az "Átlagos Képzési Óraszám";.

Értelemszerűen az előbbi az abszolvált vizsgák arányát jelzi, utóbbiból pedig kiderül, hogy az adott iskolában hány órát kellett venni a jogosítványhoz. A Vizsgaközpont negyedéves rendszerességgel teszi közzé ezeket a mutatókat.

Ezekből kiderül, hogy 2022-ben a KRESZ-alapvizsgát a B-kategória esetében a tanulók 64 százaléka teljesítette, azaz ennyien mentek át az első körben. A pótvizsgáknál 41 százalékos a tavalyi mutató. Az elmúlt öt év B-kategóriás vizsgáit nézve ugyanez a helyzet: az alapvizsgák esetében átlagosan 64, míg a pótvizsgák vonatkozásában is 41 százalékos eredmény született. A forgalmi vizsgák sikeressége szinte azonos: 2022-ben első alkalommal a tanulók 47 százaléka ment át, a pótvizsgások aránya pedig 46 százalékos. Az utóbbi öt évben pedig 50 és 48 százalékot mutat az átlag.

Nagyon leegyszerűsítve tehát a KRESZ-en a tanulók kétharmada, a forgalmin pedig alig fele jut át elsőre. A Vizsgaközpont adataiból kiderül az is, hogy az elmúlt öt évben átlagosan több mint 42 óra kellett egy B-kategóriás jogsihoz, 2022-ben azonban csaknem 46 órára volt ehhez szükség, márpedig ez - iskolánként eltérő mértékű - többletkiadást jelent. 

A Vizsgaközpont iskolákra bontva is publikálja ezeket a mutatókat, több mint ezer autósuliról van szó. Érdemes azonban ezeket az adatokat a helyükön kezelni. Tehát a magasabb bukási arány nem feltétlenül az iskola hibája, hanem a tanulóké, akik nem készültek fel megfelelően. 

Váltani is lehet

Az is tény, hogy sokszor az oktatókat kritizálják, ha sikertelen a vizsga. Ahogy a már említett tavalyi totalcaros cikkünkből kiderül, az oktatók között is remekül leképeződik a társadalom egésze, vannak korrekt, türelmes, jól képzett, tapasztalt oktatók és vannak megkeseredett bunkók, mint bármilyen más területen. A siker szempontjából kulcsfontosságú a megfelelő iskola és oktató megtalálása: egyfelől a jelentős kiadás miatt, másrészt a későbbiekben, sofőrként, hiszen mások és a saját élete múlhat azon, milyen oktatás kapott. A tapasztalat szerint a türelmetlen, alkalmatlan oktatók által okozott károkat sokkal nehezebb helyrehozni, mint nulláról kezdeni egy másik oktatóval.