A parkolási bírságoknál nem egyértelmű a helyzet

A külföldi autós nyaralás nem csak móka és kacagás. A környék ismeretlen, a KRESZ is más kicsit, a táblák furák, a felfestések sem úgy vannak, a család nyűgös, a közlekedő turisták türelmetlenek. Az elviselhetetlen meleget pedig a tömeg koronázza meg. Ilyen környezetben könnyű hibázni, becsúszhat néha egy elvétett parkolás vagy egy túllépett időkeret. 

Nincs ezzel semmi baj, a parkolóőr vagy a hatóság embere tegye a szélvédőre a pótdíjat-bírságot, befizeti az autós és haladhat tovább az élet. Olvasónk beszámolói szerint azonban a déli határon túl valami egészen más - erősen véleményes - gyakorlat folyik. Történeteikben közös, hogy autóik szélvédőjén nem találtak semmiféle papírt vagy csekket a vitatott időpontokban. Persze a szélvédőre biggyesztett papírfecnit el is fújhatta a szél, egy 2022-es horvát híradás azonban más megvilágításba helyezheti a dolgokat.

Az autósok csak hónapokkal később hallanak arról először, hogy - állítólag - valamit elkottáztak a nyaralás során. Ezzel sem lenne problémájuk, ha hibáztak vállalják a felelősséget: befizetik a pótdíjat-bírságot. A történet azonban mintha másról szólna.

Mátyás Belgrádban járt tavaly decemberben és idén júliusban érkezett a horvát ügyvédi iroda sima, nem hivatalos levele, miszerint parkolójegy nélkül várakozott fizetős övezetben, lesz szíves befizetni 176 eurót. Ebből 16 euró a pótdíj, a maradék 160 az ügyvédnek jár a fáradozásaiért. Legalábbis szerintük. 

Olvasónknak - joggal - több kétsége is felmerült. Mi köze a szerbiai Belgrád parkolási társaságának a horvátországi Pulában bejegyzett ügyvédhez? Hol a fénykép az autó szélvédőjére helyezett pótdíjfelszólításról? És a tábláról, vagy az autó környezetéről? Hogyan lehet a parkolójegynek "száma", ha amiatt kellene fizetnie, hogy nem vett parkolójegyet? A bizonyítékként csatolt fotókon pedig csak az autó frontja és az első rendszáma látható, éjszakai fényviszonyok közepette. Ezekkel senki sem nyer pert a bíróságon. 

Ráadásul az ügyvédi felszólítás tartozás behajtásáról szól, a parkolási pótdíjak nemzetközi behajtását viszont meg kell előznie egy jogszerű és tisztességes bírósági eljárásnak ahhoz, hogy a lejárt követelés végrehajtható legyen. Ilyen pedig nyilván nem zajlott, a hivatalos eljárásokról az eljárás alá vont autóst minden esetben értesítik a hatóságok. Így nem csoda, hogy olvasónk szkeptikus.  

Laura a horvátországi Makarskában nyaralt két éve, emlékei szerint teljesen szabályosan parkolt a szállás előtt, a szállásadó mutatta meg neki konkrétan, hogy hova és hogyan álljon, ha szabálykövető akar lenni. Ennek ellenére idén nyáron ő is fizetési felszólítást kapott Marko Kuzmanović ügyvédi irodájától. 

Olvasónktól - a 67 eurós bírságon felül - nem csak a szokatlanul magas eljárási díjat (160 euró) követeli 8 napon belül az ügyvédi iroda a nem hivatalos, sima küldeményként érkezett levélben, azt is állítja, hogy közlekedési szabálysértést követett el, amikor a járdával párhuzamosan állt meg merőleges helyett. Ha nem fizet feljelentik az illetékes hatóságnál, mondja a levél, további 600-1990 eurós eljárási költségekkel nyomasztva olvasónkat. A "bizonyítékként" mellékelt fotókon ebben az esetben is csak az autó és a rendszáma látható, sehol egy bírságcetli a szélvédőn, egy tiltó tábla az út szélén. A felfestés is a párhuzamos parkolást mutatja.   

Laurának először az lett fura, hogy ha valóban szabálysértést követett el, akkor miért egy ügyvédtől kapott levelet. A parkolási pótdíjak (magánjogi követelés) sem hajthatók végre ilyen egyszerűen, akkor egy hivatalos szabálysértés (hatósági eljárás!) esetén biztosan nem egy ügyvédi irodával kellene leveleznie, hanem az illetékes szabálysértési hatóság kereste volna meg. A levél tanúsága szerint az önkormányzati rendészet (tulajdonképpen a közterület-felügyelet megfelelője) készítette a szabálysértésről a "jelentést", amelyet továbbított az ügyvédi irodának. Furán hangzik így elsőre.

Ilyen esetekben a hatóság hivatalos módon (ún. szabálysértési jogsegély), a magyar szabálysértési hatóságokon keresztül venné fel a kapcsolatot a külföldi autóssal, 160 eurós eljárási díjat pedig biztosan nem számolna fel. Az ORFK-nak külön osztálya van ezekre az esetekre. Olvasónk gyanakvása csak fokozódott, amikor rátalált az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítéletére, amely leszögezte: az ilyen követelések csak akkor léphetnek a végrehajtási szakaszba, ha megelőzi őket egy hivatalos (bírósági vagy szabálysértési) eljárás, a fordított sorrend nem járja.

Olvasónk nyomozásba kezdett, megkereste az összes lehetséges érintettet. Konkrét választ azonban sehonnan sem kapott. Sem a horvát polgármesteri hivataltól, sem a horvát szabálysértési hatóságtól. Mindenhonnan csak egy másik telefonszámot vagy emailcímet küldtek részére, érdeklődjön ott. Az a benyomása támadt, hogy kényelmetlen kérdéseket feszeget, le akarják rázni mihamarabb. Gyanúját csak mélyítette, hogy a "közlekedésrendészeti" dokumentáción 2020-as iktatási szám szerepel, a vitatott parkolás viszont 2022-es.

Az ügyvéd nevére rákeresve sem lett okosabb, a negatív kritikákon kívül egy 2022-es horvát nyomozásról szóló beszámolóval találkozott csak az interneten, ahol a forrás arról ír, hogy parkolási bírság behajtása során elkövetett visszaélések gyanúja miatt tartott házkutatást a rendőrség a pulai ügyvédi irodában egy szlovén autós feljelentése nyomán, aki azzal vádolta az ügyvédeket, hogy nem létező parkolási bírságokat szednek be.

Az már csak bónusz volt, hogy a megadott magyar kapcsolattartó ügyvéd vonatkozó honlapja hetek óta elérhetetlen. Olvasónk telefonon érdeklődött a magyar ügyvédnél, aki megerősítette: kapcsolatban áll a horvát ügyvédi irodával, a magyar honlapon pedig azok az információk szerepelnek, amelyeket a horvát fél kért közzétenni. Az oldal valóban elérhetetlen jelenleg, elmondása szerint ez csupán "időszakos domain probléma." Érdekesség, hogy amikor én is rákérdeztem az oldal elérhetőségére, teljesen más választ kaptam: "Az ügyvédi irodánk honlapját illetően tájékoztatom, hogy nem volt tudomásunk üzemzavarról, a szolgáltatóval felvettük a kapcsolatot annak kivizsgálása érdekében."

A horvát ügyvédi iroda az alábbiakról tájékoztatott: „A tevékenységünk a parkolási társaságok által kiállított hatályos meghatalmazásokon alapul, mind Magyarország, mind az összes többi országra vonatkozóan és ezt a tevékenységet már évek óta végezzük, tekintettel arra, hogy továbbra is széles körben elterjedt az a jelenség, hogy külföldi állampolgárok elkerülik a parkolási díj megfizetését. Az említett ítélet kapcsán szeretnénk kiemelni, hogy az a horvát közjegyzők határozatainak más országokban történő elismerésének lehetőségére vonatkozott, azonban mivel az ilyen jellegű ügyek illetékessége a bíróságokra került, az ítélet már nem releváns."

Ez a válasz azonban fenntartásokkal kezelendő, mivel az EU Bíróságának ítélete leegyszerűsítve azt rögzíti, hogy amíg nem folyt le hivatalos (bírósági vagy szabálysértési) eljárás, addig végrehajtásról szó sem lehet. A bíróság azzal foglalkozott ugyanis, hogy a horvát közjegyzők előtti fizetési meghagyásos eljárás ilyen hivatalos eljárás-e. A válasz pedig nemleges. Kontextusba helyezve: A közjegyző gyors és nem vizsgálja a követelés jogosságát. A bíróság lassú és azzal is foglalkozik, hogy jár-e, amit követelnek a külföldi autósoktól.

Akkor most mi legyen, fizessenek az autósok? 

Mátyás esete klasszikus, korábban már átrágtuk, hogy mennyire érdemes komolyan venni. Laura története viszont új színt ad a témának. Mivel Horvátország EU tag, a közlekedési szabálysértések szankcionálása is nagyban hasonlít a hazai és a többi tagállamban megszokott rendszerhez. Emiatt pedig 

Akkor ugyanis a teljes eljárást a hatóság folytatná le, a bírság összege is a hatóság vagy az önkormányzat kasszájába kerülne, az eljárási költséget pedig sosem látná senki. Vagy azért, mert eleve nem is "számlázza ki" a hatóság (ahogyan a hazai szabálysértéseknél sem teszi), vagy mert a hatóság kasszájába kellene befizetni. Ha tehát az ügyvédi iroda szabálysértési feljelentést tenne, el kellene búcsúznia a 160 eurós remélt bevételtől. 

Ha valóban a horvát önkormányzat közlekedésrendészei észlelték a szabálysértést, van hatékony módszerük - több is - az autós felelősségre vonására, ahogyan a bírság nemzetközi végrehajtására is. Ne feledjük, hogy ez már nem egy parkolási pótdíj (magánjogi követelés), hanem egy szabálysértés (hatósági eljárás).

Ha ehhez hozzávesszük, hogy az ilyen ügyvédi "felszólítások" nem végrehajtható iratok, a jogi kötelező erejük pedig a nulla felé konvergál (ahogyan arra az EU bírósága jogerősen is rámutatott korábbi ítéletében), máris jogosnak tűnik a szkepticizmus.

Esélyesebb, hogy nehezen behajtható vagy éppen be nem hajtható követeléseket próbálnak érvényesíteni ezekkel a levelekkel, amiket diszkont áron vettek át az eredeti jogosulttól, aki éppen amiatt adta el azokat, mert nem lát reális esélyt a behajtásukra. A kulcs pedig továbbra is az önkéntes teljesítés. Aki fizet, az később már nem reklamálhat. 

Ez persze nem jelenti azt, hogy ne fordulhatna bírósághoz (parkolási pótdíj), vagy a közlekedésrendészeti hatósághoz (szabálysértés) a horvát ügyvédi iroda, amennyiben az autós nem hajlandó kifizetni a 160 eurós pluszköltséget. Az viszont elég valószínű, hogy ez nem érdeke. 

Szóval megint ott vagyunk, ahol a part szakad. Az ügyvédi felszólító levelek átugrották a legfontosabb részt. Úgy akarnak végrehajtósat játszani, hogy nincs a kezükben végrehajtható okirat. Anélkül pedig nem fog menni. Kivéve, ha az autósok önként fizetnek. A levél szerint, ha nem utalják az összeget 8 napon belül, szabálysértési eljárás indulhat. Laura nem fizetett, eljárás nem indult. Helyette jött egy - magasabb összeget követelő - újabb levél, hogy most már aztán tényleg hatósághoz fordulnak, ha nem jön a pénz...

Coverfotó: Index.hu