Karakteres, kemény és erős. Nem lehet vigyor nélkül kiszállni belőle, nem fél kérni tőled, de azért cserébe, amit ad, minden semmiség. Aki kulcslyukon át nézi a világot, és szívómotor a koronája, kardántengely a jogara, az sosem jön majd rá, hogy a Renault Megane RS úgy tanít meg határon autózni, mint egy jó edző.
Kívánja azonnal a gázt, mohón szippantaná magába a táltos benzint, morog is érte onnan a tűzfalon túlról. Kicsit nekem is feszítenem kell, nehogy megrebbenjen a jobb lábam a pedálon, mert alig ébredt még fel a gép, és ez látszik az olajhőmérsékleten, meg érezhető a Goodyearek tapadásán. Pontosabban az aggasztó hiányán. Nehéz szemem előtt tartani az önmérsékletet, mert a Megane RS minden istenverte porcikája azt suttogja, hogy tipord, menjünk, válts és kezdődjék elölről az őrület.
Igazi francia hedonista, egy olyan rosszéletű, aki éjszaka a mulató téglafala mögött incselkedik pusztán azzal, hogy ennyire szókimondó. Azt szeretem benne a legjobban, ahogyan a Renault Megane RS szórakoztat, nem vihogsz úgy másban. Biztosan mindig lesz egy erősebb, ami riasztóbbat megy a Nordschleifén, mint minden más, és olyan is, amivel unatkozva lehet araszolni a városi dugóban. A hot hatch szerencsére egy elég szabad műfaj, és minden vonalban van valami megkapó. Ebben itt az, ahogy kezessé teszi a rakoncátlan ménest első keréken.
Nehéz elmenni amellett is, hogy mennyire huligánul néz ki a Renault Megane RS ebben az érett banánsárgában. Pont annyi vagányság van benne, amennyiből már sejteni lehet, hogy olyan móka lesz itt, amiben a vicsorgó üvöltés és a vidám kacagás heves egymásutánban váltja egymást. A bódé háromajtós, rendesen húsosak a vonalai, különösen a hátsó kerék felett, mert irdatlanul merevnek és nem sokkal kevésbé kívánatosnak kell lennie.
Masszívan kigyúrt sárvédők alatt terpesztenek a fekete felnik, a szélesítések nem csak a látványnak szólnak. A nagyobb kerekek és a 235-ös gumik önmagukban nem csinálnak akkora varázslatot, mint a Cup változat tökéletesre belőtt függőcsapszeges futóműve. Ezzel kormányzáskor ugye a rugóstag marad, csak a kerékagy fordul, tehát nem változik a futómű geometriája és az erőkar is kisebb, így aztán nem cibálja annyira a kormányt a rászabaduló erő. Hátul csatolt lengőkaros, de ettől nem kell rögtön hümmögni, mert a Renault Sportnál elvetemült mérnökök dolgoznak.
Üzemmeleg a motor, eloszlott a délutáni dugó, a Megane RS pedig tisztességes gázra úgy iramodik meg, mint az éhes bulldog a tömött tálja felé. Halványan azért érzem a kormányon, hogy a 250 lóban bőven van motiváció. Szépen viszi az autót a 340 Nm, aztán 4000 környékén a fordulatszámmérő tűje kap egy olyan jobb felütést a kettős megfúvású turbótól, hogy a limiter adja a másikat. Igazi, morgós, négyhengeres hangja van, aztán fent belép a süvítés a kipufogóból és váltás után jön a lelkesítő durrogás. Hogy erről az autóról mennyire nem mond semmit a bő 6 másodperces 0-100, az akkor csapódik le, amikor kiszalad a számon az első önfeledt úristen.
Tűpontos a kormánya, érezni rajta, hogy mennyi tapadás van még, és az egész Megane RS szüntelen beszél mindenével. Futóműve csillapít, viszont van annyira kemény, hogy emlékezetes maradjon a lepencei keresztbordás kanyar vagy a bajnai rázókő. Talán ezt szeretem benne leginkább, hogy egészen mélyen megvan, melyik az a pont, ahol már elkönnyül a kanyarban a feneke, és az utolsó receptor is veszi melyik, ahol pedig tartott gázzal a Torsen sperr úgy húz ki a kanyarból, mintha Jean Ragnotti játszana stopper ellen a szerpentinen.
Négydugattyús Brembo nyergek érkeztek a Cup csomaggal, amiknek betétje is sokkal inkább a nyíltnapokhoz igazodik, mint a napi nyúzáshoz, de még a stabilizátorai is vastagabbak. Annyi egész biztos, hogy ezzel a harapós fékkel és a sperrel áll igazán össze a fantasztikus, lobogó fenékkel verető francia hot hatch.
Ez az autó Viktor barátomé, akinek katonás rendben sorakoznak a francia modellek a vitrinjében, és a Megane RS csak annyira patika, hogy majdnem levettem a cipőmet, amikor beszálltam. Távolról sem jelenti azt, hogy szobor volna. Ez egy élvezeti cikk, ennek megfelelően minden pillanatban kapható az örömautózásra, és rajtra készen várja az első kört a Hungaroringen is.
Bírja a gyűrődést, és ezt nagyon jól mutatja az a rengeteg nordschleifés videó, amiben feltűnnek szöggyári, reszelt vagy akár bérelhető formátumban is. Motorjáról érdemes ledobni a kályhaezüst műanyag deklit, ne melegítse feleslegesen, a vezérműszíj cseréjekor vetni egy pillantást a VVT kerekekre. Az F4RT 874-es blokk alapvetően patent holmi, bőven vannak benne még tartalékok, úgy 300 lóerőig és 500 Nm-ig. Mondjuk én nem bontanám meg ezt a grammra mért összhangot. A váltójával kapcsolatban bőven voltak garanciális ügyei a Renaultnak, és arról sem illik megfeledkezni, hogy a sperresbe speckó olaj szükséges, meghálálja a cserét. Csonkállványában a gömbfejet verik szét a rossz minőségű utak, ami hivatalosan egyben cserélhető csak, de az eBay és a gépet értő kezek jó hatással vannak a fenntartási költségekre is.
Bent meg látszik, hogy a hátsó ülések tényleg csak mutatóba vannak benne, a lényeg a két Recaro CS kagyló, amik megcsinálják az alaphangulatot. Kicsit nyújtózkodom a távoli oszlopon függő sárga övekért, szinte kívánja is a sokpontos szíjakat a feszesen tartó ülés meg az élénk cérnával varrott, vaskos kormány. Persze, szolid középjelzővel. Az RS Monitor kis kijelzője trónol a műszerfal tetején, itt lehet köridőt is mérni, de erre ma már temérdek okostelefonos app van, viszont olyan információkat kiír, mint a turbónyomás, a beszívott levegő hőmérséklete és G erőket is mutat. A Megane RS Cup baromi őszinte: azonnal lejön, hogy ez nem a boltba járós hot hatch, ez a hétvégi versenypályás tizedfaragásra van.
Csomagtere például kicsit több mint 340 literes, és épp úgy találták ki, hogy a pótkereket kihajítva (márpedig kihajítod, mert az plusz súly) elfér benne négy slickbe csomagolt felni. Hátul nem sok fejtér van, de pad az akad és övek is, így megfogja a három játszós gumit a támla, a lapját pedig elég letakarni valamivel, és jöhet rá tárolódobozkában a pályanapi készlet krokodil emelővel, kerékkulccsal, nyomásmérővel, ami kellhet. Lehetetlen mást belelátni, mint az elszánt arccal ideális ívet célzó autóbolondot. Mert a Megane RS nem a kirakatnak szól, hanem azoknak, akik abban hisznek, hogy a benzinből itt nem a világ pusztulása lesz, hanem szűretlen öröm.
Ide kattintva kereshet még hasonló Renault Meganeokat a Jóautókon.
