Takata légzsákpatron-csere

Hatvannégy százalék. A cikk írásának pillanatában a Magyarországon forgalomba helyezetett és a Takata-légzsákok visszahívási akciójában érintett Honda személyautók – nem kevés ilyen van, összesen 30 175 darab –, 64 százalékán végezték már el a hibás alkatrész cseréjét. Hatvannégy százalék. Hogy ez az arány alacsony-e vagy magas, azt mindenki döntse el maga – szerintem rémisztően alacsony –, de az én autóm, egy 2005-ös Honda FR-V 2.2 i-CDTI Comfort már rendben van.

Maga az akció és probléma már régóta ismert, csak a Totalcaron annyi anyag jelent már meg a témában, amiből kijönne egy közepes vastagságú könyv is. A japán Takata, amely egy elsősorban biztonsági övek és légzsákok gyártásával foglalkozó autóipari óriás, 2002 és 2015 között milliószám szállított olyan vezető- és utasoldali légzsákokat összesen tizenkilenc autógyártó modelljeibe, amelyek gyártási és tervezési hibásak, és ebből fakadóan bizonyos körülmények között életveszélyesek lehetnek.

A probléma a légzsák felfúvódásáért felelős gyújtópartonban lévő pirotechnikai töltet anyagösszetételére vezethető vissza. Ez az ammónium-nitrát alapú töltet és a mellőle hiányzó kémiai szárítóanyag az oka, hogy a patron magas páratartalmú levegőben akár magától is berobbanhat, így a hibás légzsákok bármikor, akár menet közben is kinyílhatnak. Ez is gond, de a nagyobbik baj, hogy valódi baleset esetén a robbanás ereje jelentősen nagyobb lehet az eredetileg tervezett értéknél, ezért a patron fém házának darabjai repeszként szóródnak szét az utastérben. Ez a bent ülők sérülését, szerencsétlen esetben halálát okozhatja. És okozta is – eddig világszerte több mint 200 sérülést és összesen 22 halálesetet regisztráltak, a legutóbbit alig néhány nappal ezelőtt.

A visszahívási akcióban érintett autók száma nagyon magas, és a mai napig folyamatosan növekszik: 2015-ben, a Takata-botrány világméretűvé válásának évében még 34 millió érintett autóról lehetett tudni, ez a szám idén januárban 3,3 millióval nőtt. És még messze nincs vége, ahogy Váradi Szabolcstól, a Honda Hungary ügyfélszolgálati osztályának munkatársától az FR-V kapcsán megtudtuk: „a Honda (és nyilván a többi érintett autógyártó is – a szerk.) továbbra is végez vizsgálatokat, de erre vonatkozó részletes információ nincs a birtokunkban.”

Az aktuálisan ismert és érintett Honda típusok listája

Típus	Évjárat
Accord / Accord Tourer	2003-2011
Civic 5D	2004-2005
Civic 4D	2001-2011
City	2006-2012
Jazz	2002-2015
CR-V	2002-2012
Insight	2010-2013
Stream	2001-2005
FR-V	2005-2009
Legend	2005-2010

Ami viszont fontos, hogy azokat az autókat, amelyekről már most tudni lehet, hogy érintettek az ügyben, alvázszám alapján ellenőrizhetjük az importőr weboldalán. Ezen a linken csak az Európában forgalomba helyezett autók között kereshetünk, viszont nem csupán a Takata-botrányról, hanem bármilyen, még el nem végzett visszahívási akcióról tájékozódhatunk.

Ha a járművet nem ismeri fel a fenti kampánykereső alkalmazás, akkor a honda.hu-n a Lépjen kapcsolatba velünk menüponton keresztül, egy űrlap kitöltésével lehet további információkat beszerezni. Nyilván egy kampány érintettség lekérdezéséhez elengedhetetlen a teljes alvázszám megadása – tájékoztat Váradi Szabolcs, aki azt is elmondja, hogy egy ilyen probléma kapcsán nem várnak a tulajdonosok jelentkezésére, hanem aktívan keresik őket.

Tekintve, hogy sok esetben már tizenöt éves autókról beszélünk, amelyek ennyi idő alatt akár 2-3 alkalommal is gazdát cserélhettek, a márkaképviselet már nem tudja, kinél van egy-egy autó. Mivel a Belügyminisztérium, Közlekedési Igazgatási és Nyilvántartási Főosztálya rendelkezik naprakész jármű tulajdonosi/üzembentartói adatokkal, ezért a Honda Hungary megbízásából a minisztérium küldi ki a kampányról szóló értesítő levelet az érintett járművek tulajdonosainak. Én is így kaptam értesítést a saját FR-V-m érintettségéről.

A minisztérium kap egy alvázszámlistát, ez alapján szűri az adatbázisát és értesíti ki az ügyfeleket. Egyébként ezen alvázszámlista nemcsak a Honda Hungary által eladott autókat tartalmazza, hanem az Európában érintett összes autóét, vagy esetenként a globálisat is, számítva arra, hogy magánimport keretében sok autó érkezik Nyugat-Európából, vagy akár Észak-Amerikából. A minisztérium szolgáltatása nem díjmentes, minden egyes levél kiküldéséért 700 forintot fizet a Honda.

Ha egy valószínűleg érintett autót kötelező szervizre Honda márkaszervizbe visz a tulajdonosa, akkor automatikus vizsgálja a szerviz, hogy a kocsi ténylegesen érintett-e a légzsákügyben és elvégezték-e már a patroncserét. A márkaszervizben működő rendszerek ugyanis figyelmeztető funkcióként jelzik az autó érintettségét, és itt nem csak a Takata-légzsák kampányra kell gondolni, hanem bármilyen más biztonsági, visszahívási vagy termékfejlesztési kampányra.

Váradi Szabolcs elmondása és a 64 százalékos készültségi ráta alapján is látszik: sajnos elég sok a hanyag, felelőtlen autótulajdonos, akik nem veszik komolyan a visszahívást, és sokadik felszólításra sem hajlandóak autójukat bevinni a márkaszervizbe, pedig a javítás díjmentes. Olyan is gyakran előfordul, hogy az ügyfél bejelentkezik a javításra, a szerviz megrendeli a szükséges alkatrészt, majd az ügyfél többszöri értesítés után sem keresi fel a szervizt, vagy csak hónapok, esetleg év múlva.

Ez pedig elképesztő felelőtlenség, hiszen a visszahívási kampányok – a Takata légzsákpatron például különösen – többnyire biztonsági kockázatokat érintenek, azaz ha nem végeztetjük el az autón, akkor az veszélyes lehet ránk vagy másokra nézve. Azonban Magyarországon nincs semmilyen kényszerítő eszköz, ami a makacs, hanyag tulajdonosokat jobb belátásra bírhatná, pedig van ilyenre jó nemzetközi példa, és nem is kell messzire menni érte. A módszer Németországban működik, ahol a német közúti közlekedési hatóság (KBA), ha három kiértesítés után nem reagál az ügyfél, akkor kivonja a forgalomból a gépjárművet. Drasztikus, de valószínűleg hatásos megoldás.

A visszahívási akció szabotálása már csak azért is érthetetlen, mert egyáltalán nem fáj a dolog, sőt, én kifejezetten pozitív élményeket gyűjtöttem a folyamat során. A minisztériumi levél kézhez vétele után kerestem egy közeli szervizt – ez a Totalcar-szerkesztőség óbudai irodája miatt a Duna Autó Zay utcai Honda márkaszervize lett. Telefonon jeleztem, hogy miről van szó, e-mailen elküldtem a forgalmi másolatát, ami alapján megrendelték a szükséges alkatrészt.

Ahhoz képes, hogy világszerte milyen fordulaton pöröghet ez a visszahívási kampány, viszonylag gyorsan, két hét után megjött a cseredarab, majd újabb telefon és időpontegyeztetést következett. A csere körülbelül egy órányi munka, tehát simán megvárható – mondjuk nem a műhelyben téblábolva, ahogy a fotók készítése miatt én tettem, hanem az eladótérben. A munka pedig rutinműtét, akár a vakbél – kis túlzással a portás is megcsinálja.

Persze a szerelőnek van hozzá részletes, a lépéseket fotókkal gazdagon illusztráló leírása, de annyira nem először csinálta, hogy csak a biztonság, meg az én kedvemért nézett bele néha. Minimálisan a műszerfali kárpitot is bontani kellett, de a lényeg a kormány közepének, a légzsáknak a kiszerelése. A patron maga méretében és formájában egy laposabb pogácsára emlékeztető, fémházas cucc, rövid és sárga csatis vezetékkel. Az új persze pont ugyanúgy néz ki, csak a belsejében más a robbanó töltet összetétele.

Bónuszként még az is belefért a szerelőnek, hogy átvizsgálja a kocsit és rövid listát készítsen azokról a szervizelési és karbantartási feladatokról, amiket szerinte el kéne végezni rajta. Meglepően sok apróságot talált, így nagyon hálásan vettem át az FR-V-t. Néhány papír aláírása után pedig úton is voltam hazafelé, az immár biztonságos légzsákú autóval.

Az én Hondámon csak a vezető oldali légzsák patronja volt érintett, de akad olyan típus is, ahol a utasoldalival, vagy mindkettővel gond lehet. A függöny- és oldallégzsákokkal nincs probléma, a karabolos autók nem megfelelő javításával viszont igen – mesél még egy, a témához kapcsolódó érdekességet Váradi Szabolcs.

„A hazánkba érkező, sokszor ellenőrizetlen előéletű autók között gyakori az olyan jármű, ami totálkárosként kerül az országba, de nem jobb a helyzet az itthon totálkárosra tört autók esetén sem. Ezeket az kocsikat gyakran pénzéhes varázsgarázsok és nepperek élesztik újra, alkalmanként igen veszélyes módszerekkel. A légzsákpatronokat érintő kampány világított rá, hogy sok esetben az utasvédelmi rendszer részeit messze nem szakszerű módszerekkel javítják, sőt. Gyakran kiiktatják a légzsákokat úgy, hogy arról a jármű használójának tudomása sincs, mivel egyébként – némi elektronikai trükkel – a járművezető előtt a műszerfalon a légzsákok megfelelő működési állapotát jelzik a felhasználó számára.

Tipikus példa, hogy az egyébként a baleset során aktiválódott légzsákpatron házát kettévágják, a pirotechnikai elemet kiveszik belőle, összehegesztik, majd visszahelyezik a helyére. Annak érdekében, hogy az új tulajdonosnak az egészből semmi ne tűnjön fel, némi villamossági szereléssel megoldják, hogy az egyébként minden egyes indításkor lefutó öndiagnosztikai program ne fedezzen fel hibát a rendszerben, így becsapva a jármű használóját és utasait arról, hogy egy vészhelyzet esetén is a lehető legnagyobb biztonságban vannak a gépkocsiban.”

Azt hiszem, már csak ezért is megéri elmenni és kicseréltetni a légzsákpatront és ellenőriztetni az autót. Nem jó dolog egy ilyennel totálkáros újjáépítési történettel szembesülni, de még rosszabb lehet, ha egy légzsák nem, vagy veszélyesen fújódik fel, amikor szükség volna rá. Kétféleképpen találkozhatunk igazán testközelből a Takata légzsákbotránnyal, én a magam részéről inkább a szervizt választottam, és mindenki másnak is ezt ajánlom.