ADAC alternatívhajtás-teszt - 2018.

Nem mindegy azonban, ki és milyen jellegű felhasználásra veszi az alternatív járműveket. A német autóklub összehasonlító tesztben gyűjtötte össze a különböző hajtások előnyeit és hátrányait. Fogtak négy kompaktautót, köztük villanyautót, sima és plug-in hibridet, valamint földgázost (CNG), és számos különböző szempont alapján vetették össze őket. Megvizsgálták a menettulajdonságaikat, fogyasztási adataikat, hatótávjukat és néhány szubjektíven megítélhető tényezőt. Nézzük, kik voltak a versenyzők.

Elektromos autó: Nissan Leaf

A japánok 2010-ben mutatták be az első generációt, akkor 24 kilowattórás akkucsomaggal. Amikor a tesztautó nálunk járt, 100-110 kilométert tudtunk vele megtenni egyetlen töltéssel. Az újnál már 400 kilométer fölötti városi hatótávot ígérnek, ami elég merész, de a vegyesre beígért 270 kilométer sok várossal meglehet. Az ADAC kétszáz kilométert mért. Ez már nemcsak az agglomerációban ingázók igényeit elégíti ki, nagyobb távokat is bátran megtehetünk vele, de azért külföldi utaknak már csak a töltőhálózat tanulmányozásával vágnánk neki.

Ami a Leaf menettulajdonságait illeti, 150 lóerős villanymotorjával a nulla-százat 7,9 másodperc alatt futja, a 60-100 km/h-s gyorsuláshoz pedig 4,8 másodpercre van szüksége. Utóbbi adatot azért érdemes figyelembe venni, mert azt mutatja, mennyire rugalmas az autó, mire számíthatunk például egy előzésnél. Végsebessége mindössze 144 km/h, de afölött már amúgy is durván csökkenne a hatótáv.

Konnektoros hibrid: Toyota Prius Plug-in Hybrid

A Prius már a negyedik generációnál tart, itthon is viszonylag sok fut belőle, a taxisok is szeretik. A külseje megosztó, sokan randának tartják, mások szerint csak egy átlagos autó. A négyhengeres, 1,8-as benzineshez 72 lóerős villanymotor társul, a rendszerteljesítmény 122 lóerő. Automata váltója fokozatmentes. Hatótávban magasan veri az elektromos Leafet: az ADAC tesztjében 1065 kilométer jött ki belőle.

Az elődhöz képest ugyan nagyobb kapacitású az akksija, de emiatt már öt helyett csupán négyszemélyes lett, és a csomagtere sem túl nagy - tetőig pakolva 360 liter. Nulláról százra 11,1 másodperc alatt gyorsul, míg hatvanról 7,6 másodperc ez az adat.

Hibrid: Hyundai Ioniq

A dél-koreaiak kínálatában az Ioniq szerepel tisztán elektromos, konnektoros és sima hibrid kivitelben is. Az ADAC a kívülről nem tölthető változatot választotta a teszthez. Az 1,6 literes, Atkinson-ciklusú benzinmotort egy 44 lovas elektromotor támogatja meg: rendszerszinten 141 lóerőről beszélhetünk. A Toyotával szemben nem fokozatmentes, hanem hatgangos duplakuplungos váltó mellett döntöttek.

A 10,8-as nulla-száz, valamint a 6,9 másodperces 60-100 km/h-s gyorsulás tekintetében veri a Priust, és a 880 kilométeres hatótáv sem tűnik rossznak. Ez 5,1 literes átlagot jelent százon. Egészen kicsi, 1,56 kWh-s akkuból adja az energiát a villanymotornak, amely főként gyorsításkor, előzéskor segíti ki a benzinest. Tisztán elektromosan csak rövid távokat tudunk vele megtenni.

Földgáz: Opel Astra CNG

Ha gázautókról beszélünk, a legtöbben az LPG-re, vagyis autógázra asszociálnak, annak ugyanis itthon is van rendes kúthálózata. A CNG már problémásabb, közel sem minden településen megoldott a hozzáférés, és a helyzet az ADAC-tesztnek otthont adó Németországban sem tökéletes. Ilyen hajtású modell nem is szerepel túlzottan sok gyártó kínálatában.

Az Astra 1,4-es Ecotec turbómotorja 110 lóerő leadására képes, a németek mérése szerint száz kilométerenként 4,2 kilogrammot fogyasztott, amivel 445 kilométeres hatótávra volt képes. Ez mostani magyarországi CNG-árakkal számolva kicsivel 1400 forint fölé jön ki százon.

Sűrített földgázos autók közül legutóbb az Audi A4 járt nálunk, annak a tesztjét erre találják:

Akkor most melyik a jó?

A kérdés egyáltalán nem könnyű, nem véletlen, hogy az ADAC is részletezte, milyen felhasználásra ajánlja az egyes hajtásokat, és milyenre nem. Annyi biztos, hogy gyorsulás és rugalmasság terén a tisztán elektromos Leaf volt a nyerő, de végsebességben már a gázos Astra tudta a legjobbat produkálni a maga 200 km/h-jával. Százról állóra fékezésben a Hyundai Ioniq volt a legjobb, de itt igazából csak a Prius lógott ki a sorból. Míg mindenki másnak 37 méteren belül sikerült megállnia, a Toyota plug-in hibridjének 39,4 méterre volt szüksége.

Az összehasonlító tesztben azonban nem ezek a menettulajdonságok a legfontosabbak. Mivel alternatív hajtásokról van szó, így a két leglényegesebb tényező a fogyasztás és a hatótáv. Ha valaki az egyetlen töltéssel/tankolással megtehető legtöbb kilométert keresi, abban a Prius Plug-in a legjobb a maga 1065 kilométerével, második a Hyundai Ioniq Hybrid 880-nal, harmadik pedig az Opel Astra CNG 445-tel. Ebben az összevetésben a Nissan Leaf a sereghajtó kétszáz kilométerrel.

Ha a költségeket nézzük, az alábbiak szerint számolhatunk, természetesen magyarországi viszonyokra átültetve (95-ös benzin: 401 Ft/liter, CNG: 345 Ft/kg, elektromos áram: 37 Ft/kWh):

• Nissan Leaf: 22,1 kWh/100 km - 817 Ft
• Toyota Prius Plug-in Hybrid: 2,5 l + 5,6 kWh/100 km/h - 1209 Ft
  
• Opel Astra CNG: 4,2 kg/100 km - 1449 Ft
• Hyundai Ioniq Hybrid: 5,1 l/100 km - 2045 Ft
• Egy 7 literes átlagfogyasztású benzines - 2807 Ft

Ezek alapján tehát a villanyautóval a legolcsóbb megtenni száz kilométert, a legdrágább a sima, konnektorról nem tölthető hibrid. Egy nem túl magas fogyasztású, százon hét literrel megelégedő benzinesnél viszont még azzal is jóval olcsóbban kijövünk.

Óvják-e a környezetet?

Az ADAC nem is olyan régen hozta nyilvánosságra a 2017-es Ecotest eredményeit. Voltak benne meglepetések, hiszen az Audi A4 g-tron például megelőzte a Tesla Model X-et, a dízel E Merci pedig lenyomta a plug-in Hyundai Ioniq-ot. Ha már Ioniq: a tisztán elektromos változat megnyerte a németek tisztaságtesztjét.

A mostani tesztben is Well-to-Wheel, azaz forrástól a kerékig kibocsátást mértek. Magyarán az üzemanyag előállításakor keletkező szén-dioxid mennyiségét is beleszámolták az összevetésbe, nemcsak a közúton elégetett üzemanyagból felszabadulót.

Ezek alapján a Toyota Prius Plug-in lett a leginkább környezetkímélő, a maga 100 g/km-es kibocsátásával - ez az előállítás és a jármű között közel azonos arányban oszlik el. A második a gázos Opel lett 124 g/km-rel, esetében elenyésző volt az előállításkori kibocsátás. A full-elektromos Nissannál értelemszerűen ez adta a száz százalékot, vagyis 128 grammot kilométerenként. A Hyundai hibridje 136 grammot tolt ki magából.

Végkövetkeztetés

A Nissan Leaf és a Toyota Prius Plug-in azonos pontszámot kapott az ADAC tesztelőitől, méghozzá 2,3-es osztályzatot (ezen a skálán a legjobb a 0,6-os, a legrosszabb az 5,5-ös). Szintén jó eredménnyel, 2,4-gyel zárt az Opel Astra, míg a Hyundai Ioniq csak kicsivel lemaradva, a maga 2,7-es érdemjegyével a közepes értékelést kapta meg. Bár összességében mind a négy modell ajánlható, mégis érdemes belegondolni, mire akarjuk használni. Akinek nincs az otthona közelében CNG-kút, az elfelejtheti az Astrát. Aki rendszeresen hosszabb távokra jár, annak nem a Leaf a legjobb választás. Ha pedig a környezetvédelem csípődött be, a Hyundai lóg ki a négyesből.

A német autóklub a lehetséges célcsoportokat is összeszedte. Megnézték a családi használatot, az idősek igényeit, a szállítást, a városi közlekedést, a hosszabb távokat és a vezetési élményt is. Értékelésük szerint a Leaf mindenben közepesre vizsgázott. A Prius - nyilván főleg a szűkös csomagtér és a négy férőhely miatt - nem igazán ajánlott családoknak és szállításra, de vezetési élményre is csak elégségest kapott. Az Astránál a családi használat lett gyenge, az Ioniq-nál a vezetési élményt pontozták le.