Terepen máshogy borul a papírforma

A tereptréningek bulinak is jók, mert nem minden nap vezetsz fura testhelyzetekben, amiket szokni kell: lógás az övön, irtózatos oldaldőlés, lejtmenet vagy épp hegyre fel. Felfelé sokszor csak az eget látod, amikor pedig elindulnál leereszkedni a meredélyen, rádöbbensz, hogy az autó orrától nem is látod, hová mész. A tréningek pont ezekre a szokatlan szituációkra készítenek fel, meg persze arra, hogy ne borulj le oldalra a hegyoldalban, mit vállalj el és mit ne. Gázlón mentél már át? Az sem olyan egyszerű, és tudjuk: minél jobb egy terepjáró, annál reménytelenebb helyről kell kimenteni, amikor elakadt. Azt sem árt tisztázni, hol vannak a gumik határai, bár az SUV-ken használt, közútinak látszó abroncsok néha jobbak, mint várnánk.

Most a közúti tréningeket szervező Drivex csapata hívott meg a tereppálya megnyitójára Kiskunfélegyházára, a Fekete Lovastanyára, ahol elég komoly magaslatokat építettek a síkság közepére a gyakorláshoz. Az ilyen típusú tréningek Dirtex néven futnak (Dirt Experience). Mindehhez épült gázló, illetve 20-30-40 fokos emelkedő pálya, mindegyik több milliós tétel – bár ezek inkább a komolyabb terepjáróknak valók. Az SUV-k kaptak egy soft offroad pályát, azaz könnyebb terepet.

A tulajdonos, Fekete Benő az eseményen mesélt a birtokról, ahol elvadult marhacsordákat tartanak szabadon, és az utolsó képen látható, kisebb termetű „western” lovak hátáról (elnézést, a fajta pontos nevét elfelejtettem) terelgetik az állatokat. Itt kellett azt is megtudnom, hogy a csikósok azért szőrén ülik meg a lovat, mert a 1848-49-es szabadságharc után megtiltották a nyereg használatát a magyaroknak, mivel pillanatok alatt lovas huszárokká lehet képezni őket egy intenzív OKJ-s tanfolyamon. A gulyások még rosszabbul jártak, mert ők gyalog nyomták az ipart, nem véletlen, hogy a Vadnyugaton ez a lovas módszer terjedt el. Picit több tekintélyt ad ez az embernek, ami egy szarvasmarhával szemben nem hátrány. (Bár a puli sem rossz.)

Visszatérve a terepezéshez: a Dirtex azzal különbözteti meg magát a piacon, hogy náluk bérelt – azaz nem csak saját – autóval is van lehetőség a képzésre, aminek persze van egy felára. Az autók a Schiller-csoport márkáitól származnak. A kereskedő cég számára leginkább az az előnye az együttműködésnek, hogy a vásárlás előtt állók kipróbálhatják, mit is tud valójában a kinézett típus. Halkan jegyzem meg, hogy sokan leszólnak mondjuk egy hibrid Toyota RAV-4-est, de a helyzet az, hogy ez is többet tud terepen, mint amit egy laikus sofőr magától ki merne próbálni. A bemutatón kaptunk az egyes gyakorlatokból egy gyors demót, de persze a képzések többféle tudásszintre vannak belőve a teljesen alaptól az éjszakai terepezésig. Talán a képek visszaadják legalább a látványt, ha az érzéseket nem is.