Cserbenhagyásos károkozás vs. biztosító

Üdvözlöm,

Segítségét szeretném kérni az alábbi esettel kapcsolatban:

Szabályosan parkoló autóm bal hátsó kerekének egy megállni tilos tábla hatálya alatt parkoló autó 8-10 m-ről nekigurult (nem húzta be a kéziféket). Az autómat nekilökte a kb. 30 cm-re lévő padkának, ami megállította mindkét autót.

Az esetből rendőrségi feljelentés lett, mert a károkozó az adatai megadása nélkül elhajtott a helyszínről. A károkozó autót egy tanú által készített kép alapján azonosították és találták meg. 4 hónap után a rendőrségi határozatban 20 ezer Ft büntetés mellett elmarasztalták a károkozót. Az ő biztosítója a szemle során a sérült alkatrészeket 50%-ban kívánja megtéríteni, azok normál használatból eredő állapota miatt (felületi rozsda az ütközés által eldeformált acél felnin, kopás a dísztárcsán, karc a hátsó lökhárítón). Tanácsát szeretném kérni, hogy ezekre hivatkozva helyesen jár-e el a biztosító, annak ellenére, hogy rendőrségi határozat mondja ki, hogy a károkozó hibájából történt az eset.

Van-e rá mód, hogy az okozott kárt teljes mértékben a károkozó térítse meg, és a károsultat semmilyen költség ne terhelje?

Köszönöm előre is megtisztelő válaszát,

Üdvözlettel, Zsolt.

Kedves Zsolt,

a leírtak alapján a biztosító avulásra hivatkozva nem akarja a teljes javítási költséget megfizetni. Ez gyakran előforduló fájdalma a károsultaknak, és nagyon igazságtalannak tűnik. Senki nem kéri, hogy okozzanak kárt az autójában, és különösen nem akar senki veszteségesen kijönni egy ilyen helyzetből.

Mi áll akkor a háttérben? Van egy jogi elv, az úgynevezett káron szerzés tilalma. Ez azt jelenti, hogy a baleset után a teljes kárt meg kell téríteni, de ezt kompletten kell nézni. Vagyis amennyiben a kárt megelőző helyzet visszaállítása - jelen esetben a kijavítás - egyben valamilyen hasznot is hoz, akkor azt le kell vonni a kártérítésből.

Így jutunk el az avultatásig, ami kicsit éltesebb vagy már használtabb állapotú járművek esetén a biztosítók egyik csodafegyvere.

A biztosítónak ugyanis a károsodást megelőző értékhez szükséges javítási költséget kell megtérítenie. Ez a tulajdonosok részéről azzal a következménnyel jár, hogy amennyiben a javítás eredményeként növekszik a jármű értéke, annak megtérítésére nem tarthatnak igényt. A másik oldalon úgy gondolom, a biztosítók egyoldalúan csak a műszaki értéknövekedéssel számolnak, és a jelenlegi gyakorlatnál nagyobb mértékben lenne szükséges a baleset miatti piaci értékcsökkenés számításba vétele. Mindkettő szakkérdés. Sokat lehet vitázni azon is, hogy figyelembe kell-e venni a piaci értékcsökkenést, amíg nem akarja értékesíteni a járművet.

A kérdésére válaszolva tehát az mondható el, hogy amennyiben a javítás után a jármű értéke növekedett, mert pl. egy éltes, használt kocsira új alkatrészek kerültek, akkor jogos is lehet a biztosító eljárása, míg amennyiben ilyen értéknövekedés nem igazolható, akkor nem. Jelen esetben a kárösszeg felülvizsgálata kérhető a biztosítótól, amennyiben az értéknövekedés a javítás után nem áll fenn.

Üdvözlettel: D.A.S. www.das.hu