Péter franciázni szeretne - élvezni fogja?

Péterék hetek óta tipródnak a következő családi autó kiválasztásán. A finisben voltak épp, amikor a barátok tanácsára nem vették meg a Prince-motoros Citroen C4 Picassót, de ezzel igazából jól jártak. A kérdés viszont az, hogy kell-e rettegni a csigaevő egyterűektől, és helyettük ugyanazért a pénzért egy idősebb, többet futott és unalmasabb németet választani?

Kedves Péter,

Köszönöm levelét. Én alapvetően nem zárkózom el a francia autóktól, mert ugyanúgy akadnak jobban és rosszabbul sikerült modelljeik mint minden más gyártónak. A franciás előítéleteknek hála az áruk gyakran jóval kedvezőbb mint az egekbe magasztalt japánoknak vagy németeknek. Ez az értékvesztés vásárláskor előny, mert ugyanazért a pénzért fiatalabbat, kevesebbet futottat és modernebb autót lehet megszerezni. Eladáskor viszont hátrány, mert az átlagosnál jobban zuhan az áruk, és az évek múlásával sokkal kevesebbet érnek majd. A felsorolt típusok közül is könnyedén lehet jót találni, csak nem mindegy, hogy melyik motorral és váltóval vásárolja meg.

Renault Espace (2002-2015)

Figyelembe véve méreteit, az Espace inkább egy garzon, mint családi egyterű. Megbízhatóságukat tekintve pedig alvázszám helyett ma már egy helyrajzi számot is megérdemelnének, annyi helyet foglalnak egyre gyakrabban a szervizek udvarán. Remek harcos volt, és a Renault extra sokáig tartotta kínálatban, de mégiscsak egy 2002-es modell. Én 7000 euróért már valamivel fiatalabb technikát kívánnék jó érzéssel. Nyilván vannak még rajongók, akik sok odafigyelés és szeretgetés árán túl vannak vele több százezer kilométeren, de három kislánnyal, családdal és biciklikkel én valamivel fiatalabb konstrukciót keresnék.

Például a 2009-től gyártott Grand Scénicet. Valamivel kisebb mint az Espace, de azért még így is joggal hívhatjuk óriásinak. Fiatalabb is, aminek előnyeit - például a biztonság terén - nem kell hangsúlyoznom. Az 1,6 literes dízellel, vagy az 1,4-es turbós benzinessel vásárolnám. Létezett belőle sima 1,6 szívó is, ami most a szent grál autós körökben, de azzal azért át kell gondolni majd minden előzést. Az automatát hanyagolja, jobb a békesség.

Citroen C4 Grand Picasso (2006-2013)

Ó, az a panoráma-szélvédő mekkora találmány! Sokak fejét elcsavarta már, és joggal, mert óriási élmény vele utazni, hát még kicseréltetni, amikor felpattan egy kavics, és bereped. A C4 Grand Pikachu kényelmes, tágas, és sok belőle a jól felszerelt példány. A típus számtalan egyedi megoldással is büszkélkedik, mint például a két első ajtóra helyezett klímapanel vagy a középre pakolt műszerfal. A problémák nem a jól bevált HDI motorokban, sokkal inkább az utastérben használt anyagokban keresendők.

Sajnos a korral nemesedik mondás esetében nem igaz, mert az idő múlásával a C4 inkább széthullik. A klíma gombjai lekopnak, a kárpitok lógni kezdenek, a műszerfal tárolórekeszeinek fedelét nem lehet lecsukni, a hátsó árnyékoló rolók mechanikája tönkremegy. Elsősorban manuális váltóval érdemes megvenni és dízelmotorral, vagy a hagyományos automatával - volt ilyen -, mert a bólogatós robotváltó sokat elvesz a használati élményből. Az 1,6 literes benzines gyenge, és emlékeim szerint ez a BMW-vel közös fejlesztésű VTI, ami sajnos egy ipari hulladék, a haveroknak ebben igaza volt. Egy kevésbé elhasznált (gyerekhordozó családi autóból nehéz ilyet találni), manuális váltós HDI viszont még sokáig remek autó lehet, nem kell félni tőle. Az 1,8 literes, 16 szelepes benzines szintén bírja a strapát, de ritka. Ha ilyet talál, ne féljen tőle.

Peugeot 5008 (2009-2016)

Ha nem lenne Grand Scenic, akkor én ezt választanám, de még mindig a manuális váltóval és a HDI motorral. Az 5008 utastere bírja messze a legjobban az éveket, és érzetre is sokkal kifinomultabb mint az előző kettő - bár nyilván ezzel nem ért majd egyet az, akinek Citroenje vagy Renault-ja van, de nem baj. A három felsorolt autó közül általában az 5008 talál gazdára elsőként a használtpiacon, és ez azért nem lehet véletlen.

A Volkswagen témához érve meg kell jegyeznem, hogy a Touran és a Caddy Life valóban remek konstrukció, de ennyi pénzért nem kap majd belőle olyat, amibe szívesen beleül. Sharanból pedig főleg nem, hiszen az az egyterűek között ő a király, ezért az ára az egekben van már évek óta. Jó hír viszont, hogy a Seat Alhambra mindenben megegyezik vele, és az ára is valamivel kedvezőbb.

Titkos tippem pedig a Toyota Verso, ha feladja az esztétikum iránti vágyait és fontosabbnak tartja a biztos üzemet, mint a kreatív utasteret. Az 1,8 literes benzines egy gondozásmentes motor, csak az olajat ne felejtse el időben lecserélni és hiba nélkül működik még néhány évtizedet.

Sok sikert kívánok a vásárláshoz!

Üdv,

Marci

Kövesd Marcit Facebookon!