Otthoni töltés ipari csatlakozóval?

Tisztelt Varsányi Péter!

Napelemes rendszerrel és egy villanyautóval rendelkezünk (e-Golf). Időszakosan töltjük otthon az autót, ezért dedikált fali töltőt nem telepítettünk, eddig 10A-es EVSE töltővel töltöttük konnektorból.

Van ipari csatlakozós (piros) 3x16A-es csatlakozós EVSE töltőnk is, ezt szeretnénk beüzemelni. A ház betápja 3x40A, így van teljesítmény a töltéshez.

Szeretnénk ipari csatlakozót kiépíteni, ahová ezt a töltőt csatlakoztathatjuk. Milyen védelem szükséges hozzá, illetve hogy tanácsolja a csatlakozó kiépítését? Fi relé típus, T2-T3 védelem, A vagy B megszakító, ..... Egy külön dobozt tervezünk a garázsba, amibe a DIN sínre elférnek a szerelvények, a dobozon lenne egy 3x16A ipari és egy 16A-es kék suko aljzat is (meglévő 10A-es EVSE számára).

Köszönettel, Szabó Dániel

Kedves Uram,

Az elektromos autó töltőpontja előtt az alábbi elektromos szerelvényeket javaslom kiépíteni az alábbi sorrendben:

1. Gyors kismegszakító, lehetőleg pontosan az autó töltőáramára méretezve. Az összes eCar fedélzeti töltője tartalmaz ún. lágyindítót, amely megakadályozza a bekapcsolási áramlökéseket. Tehát míg egy villanymotoros fűrészgép vagy gyalupad elé a "C" karakterisztikás, lomha kismegszakító kell, addig az eCar esetén sokkal jobb a gyors, "B" karakterisztikás kismegszakító. Az áramterhelhetőséget pedig azért nem kell túlméretezni, mert egy 16A-es fedélzeti töltő valódi árama csak 15,8A, tehát már a tervezéskor egy picit alávettek mindent, pont azért, hogy ne legyenek véletlen lekapcsolások. Viszont a 2. pont miatt jobb, ha a kismegszakító minél előbb lekapcsol. Ha mégis lekapcsolna a kismegszakító a névleges áramtól, annak az oka az egymás mellett lévő kismegszakítók egymást melegítő hatása. Ilyen esetben a villanyautót védő kismegszakítók mellé gyufaszálat vagy fél osztást takaró fedelet berakva biztosíthatunk neki jobb szellőzést, és akkor nem melegszik túl.

2. T3 osztályú túlfeszültség-védelem. Az ma az egyik legvitatottabb dolog, mert a régi vágású villanyszerelők a T1+T2 védelemre esküsznek, ami valójában villámvédelmi ill. durvavédelmi fokozat, és a villámcsapások közeli és távoli hatásai ellen védenek. Magyarországon azonban az elavult és túlterhelt elektromos rendszer miatt főleg a kapcsolási eredetű túlfeszültség-tüskék a jellemzőek, amelyeket a T2 osztályú durvavédelem nem fog meg elég hatékonyan. Az ún. finomvédelmi, félvezető-védő T3 osztály azonban pont erre szolgál, és úgy működik, hogy ezeket a tüskéket rövidre zárja és lenyeli, ha pedig túl nagy tüske jön be, az előtte lévő kismegszakítót leveri, elvágva a túlfeszültség további útját az autó irányába. Ráadásul ha van napelemes rendszere, az alatt kötelező jelleggel ott van a T2 túlfeszültség-védelem is, tehát felesleges megduplázni, mert nem ér semmit. Sokkal többet ér, ha a töltőponthoz minél közelebb ott egy T3 védelem. Az is fontos, hogy látható legyen, mert ha a visszajelzője már zöld helyett piros, akkor mintha ott sem lenne, ugyanis kiiktatja magát az áramkörből a túlmelegedést és kigyulladást megelőzendő.

3. Fi-relé. Nem titkolom, hogy személy szerint nem látom értelmét a fi-relé alkalmazásának, hiszen a hordozható töltőkábelek és fali töltőpontok pont azért olyan nagyok és drágák, mert a fi-relénél sokkal okosabb GFCI nevű hibaáram-védelem van bennük, ami részint öntesztre képes, nem kell TESZT nyomógombot nyomogatni hozzá, másrészt egyaránt érzékeli a 30 mA-es AC és 6 mA-es DC komponenst is. Így személy szerint semmi értelmét nem látom a "B" típusú, százezres, inverter-védő fi-reléknek, bőven elég az alaptípus - már ha kell... Konnektoros csatlakozás esetén sajnos a jogszabályok előírják, de egy fixen telepített és bekötött fali töltőpont esetén én csak egy plusz hibalehetőséget látok a fi-relében. Ha már van fi-relé, azért érdemes azt "utolsónak" hagyni, mert a T3 védelem így azt is védi. Bizonyos autótípusoknál a Schneider fi-reléje kerülendő, mert túlérzékeny és folyton leold.

Más szerelvények felszerelését nem látom indokoltnak. Ellenben a szakszerű kötéseket, sajtolt érvég-hüvelyeket, megfelelő vezeték-keresztmetszeteket annál inkább! 1,5 mm2-es vezeték maximum 13A-ig, 2,5 mm2 vezeték maximum 20A-ig, 6 mm2 vezeték maximum 32A-ig terhelhető, bár a hazai szabványok ennél szigorúbbak, és pl. 32A-re 10 mm2-es keresztmetszetet írnak elő. Szóval jobb lenne, ha inkább szakembert bízna meg a kiépítéssel, aki nem csak a maximális áramra, hanem feszültség-esésre is méretezne a pontos kábelhossz ismeretében.

Üdvözlettel: VillanyPásztor