Amikor ideadták, nagyon sok mindent elmondtak a Priusról. Például azt, hogy mekkora erdő kellene ahhoz, hogy a Prius által nem kipufogott CO2-ből sima oxigén legyen. De nem érdekel, elvégre nem vagyok erdész. Csak az érdekel, hogy milyen autó. Ja, hogy ez hibrid? Na és? Felőlem akár hidegfúziós generátort is építhetnek bele. Éljen a júzer, vesszenek a műszaki részletek!
Azt is mondták, hogy ez tulajdonképpen egy turbódízel automata Avensisnek az alternatívája. Hát nem tudom, hogyan lehetne olyan sok üzemanyagot letolni a torkán, mint amennyit az Avensis+dízel+automata kombináció kajált. Talán ha kicsit felpiszkálnánk, úgy, hogy kettőötvenet menjen, akkor esetleg. De a Prius csak száznyolcvanat megy, és a legnagyobb rosszindulattal sem hajlandó sokat kajálni.
Akinek most újat mondtam: jó reggelt, 2009 van! Igen, a Prius nem kajál. És az új tényleg, jól érzékelhetően még kevesebbet, mint a korábbi. Azzal úgy 6,5 körül lehet vegyes használatban elmászkálni, és ha hanyagolja az ember az autópályát, akkor lényegesen kevesebbet. Elvégre, ezek a fránya hibridek olyanok, hogy ha lassan mennek, kevesebbet fogyasztanak. Ez pedig olyan vicces jelenségeket okoz, hogy megérkezik a városba az ember az M3-asról, és a 6,2-6,5 környéki átlag durván esni kezd, majd lemegy mondjuk 5,3-5,5 tájára. Minden attól függ, hogy mekkora a dugó. Minél nagyobb, annál inkább.
Már most, a harmadik bekezdés táján nagy a kísértés, hogy műszaki izékre tereljem a szót. Mert magunk közt szólva, ezt a hibridrendszert nagyon eltalálták. És a másik: nagyon jól körbebástyázták szabadalmakkal. Ezért aztán mindenki küzd, mint disznó a jégen, hogy kitaláljon valami hasonlóan zseniálisat, amibe nem kell két kuplung, normál sebességváltó és hasonlók, de nem megy. Ez a módszer működik, meg kell venni a licencet, ahogy a Ford tette, vagy ahogy a Nissan, egy-két amerikai modelljénél. A másik alternatíva az, hogy csinál az ember valami egyszerűt, egy túltenyésztett indítómotorral, ami nem nevezhető teljes értékű megoldásnak, lásd: Honda Insight, vagy épp a Mercedes S400 BlueHybrid. Ha ez utóbbi kettőét összeadjuk, akkor megkapjuk a Prius elektromos összteljesítményének kevesebb mint negyedét.
De behúzom a féket, és hagyjuk a technikát. Mert a Prius már akkor is izgalmas kocsi lenne, ha simán beleszerelnének egy 1,6-os benzinmotort. Mert annyira más.
Ott van például a hibridautó-forma, amit a Honda Insight olyan pofátlanul lemásolt. Aki még nem látta a másolatot és az eredetit együtt, azoknak elárulom: a Honda lényegesen kisebb, a két autó nem egy kategória. Legfeljebb annyiban, hogy a belső tükör alig használható.
A hármas Prius gyakorlatilag akkora, mint az előző volt, épphogy picit szélesebb, viszont jobban gazdálkodik a hellyel. A tetején lévő púp hátrébb vándorolt, így hátul nagyobb hely jut a fejnek, a csomagtartó pedig valami 450 literes. Igaz, ez a padló alatti rekeszből (50 l) és a felső részből jön össze, mert az ülés mögött ott van az akksi az elektromos hajtáshoz. Ha nem csinálták volna ál-variálhatóra, az összes német rosszul lenne, hogy mennyire szabálytalan formájú. Így viszont a germánok is kipipálva.
Azt viszont nem állítanám, hogy az utastere akkora, és ugyanannyira kényelmes, mint egy középkategóriás kocsié. Igaz, a Honda Accord sikere intő jel arra, hogy nem feltétlenül a végtelen hátsó lábtértől lesz jó egy középkategóriás autó. Ettől függetlenül a kategória picit előrébb jár, mint a Prius, amely inkább akkora, mint amekkora a középkategória átlaga úgy 5-7 éve volt. A Toyota palettáján valahol az Auris és az Avensis közé esnek a belső méretei, és pont. Biztos nem véletlenül.
Ezzel könnyen megbékéltem, de az első ülések lehetnének jobbak, pontosabban az ülőlap lehetne hosszabb egy picivel, és nem kellene megtörni az elülső részét felfelé(!), hanem teljesen síkra kellene csinálni. Így kicsit nyomja a combot és még rövidebbnek érződik, mint amilyen valójában. Persze kis állítgatással egy idő után tünetmentessé váltam, de megértem azt, aki egy VW Polóból átülve kapásból elintézi annyival, hogy kényelmetlen.
És vége a combozásnak is, mert az Aurisból ismert híd, amely a könyöklőt összeköti a műszerfallal, itt is megjelent a két első ülés között. Sőt, egészen normálissá fejlődött. Egyrészt azért, mert nem gagyi, nyöszörgő, fémszínűre fújt műanyagból van, hanem rendesen formatervezett, széles valami, alatta egy gigantikus tálcával, ahová rettenetesen sok dolog pakolható. És ide pakol is az ember, mert látszik a vezetőülésből, tehát nem felejti ott, ha majd kiszáll.
Másrészt azért jobb, mert nem céltalanul van ott: a váltókar mellett a rádió/navi képernyője és rengeteg gombja is rácsúszik, és ott van még a váltópöcök is. A könyöklő pedig a japán belpiacos autók zseniális rendszerét tartja meg, hátratolható, felnyitható fedéllel, gigantikus tárolórekesszel, belső tálcával, audiobemenettel. Ezért aztán nem gond, hogy nincs térképzseb az ajtón, hanem csupán egy italtartó, egy 0,33-as üvegnek.
Biztos vagyok benne, hogy a Toyotánál olvassák a teszteket, és végre megcsinálták, hogy a kormány tengelyirányban is állítható. Most csak pontosításképp, a négyes Prius tervezéséhez annyit hozzátennék: arra gondoltunk, hogy kijjebb lehessen húzni, nem beljebb tolni. A Priusé viszont a világ egyik legjobb kezelőrendszere, mert amit fontos kezelni, minden megvan a kormányon: rádió, telefon le-fel, hangvezérlés, hőmérséklet, belső keringetés(!), tempomat, kijelzőváltás a műszarfalon, fedélzeti számítógép. Aztán a finomságokkal és a navigációval el lehet szüttyögni az érintőképernyőn.
Mellesleg a Prius az első olyan hangvezérléses autó, ami meg is értette, mit kérek, szemben mondjuk a német kocsikkal, amelyek eleve német akcentussal kérik az angolt. A Prius könnyítésképp feldob egy listát a képernyőn, hogy az adott ponton milyen szavak a bemondhatók. És nem kell állandóan újra megnyomni a gombot a következő bemondáshoz, amitől értelmét veszti az egész.
A műszerfal valami hasonló, mint volt, kemény anyagokból megépítve. Középen, óriási árnyékoló ív alatt ott a digitális műszeregység. Sőt, ma már nem kell választani, hogy az ember navigál vagy a kis fogyasztást nézegeti kéjelegve, mert ez már a műszeregységben jelenik meg. Lehet váltogatni, hogy azt bámuljuk, melyik motor megy a háromból, vagy diagramot, ötperces bontásokban, hogy mennyit spóroltunk. A pillanatnyi fogyasztás viszont fix skálát kapott, és mindig látszik.
Mindezt kiegészíti a head-up display (HUD), magyarán a sebesség kivetíthető a szélvédőre is, de van olyan nézete is, amelynél a gazdaságosság-mérő csík is futkározik, sőt, a navigáció szimbólumai is kivetíthetők. A kivetítő kikapcsolható, ha valakit ez nem érdekel. A vetítés helyzetét mindenki a testmagasságához igazíthatja, sőt, még a fényereje is szabályozható. Amúgy ez széria minden Priuson, először nem is értettem, miért.
Aztán menet közben kiderült. Sőt, az is, hogy miért nem rohadunk meg, ha napon parkoltunk. Lapozzon!
