Joy of Driving: Audi S4 3.0 TFSI quattro – 2011.

Imádom benne, hogy mekkora sleeper az egész, hiszen ez itt nem az RS 4 Avant, tehát nincs rajta DTM stílusban szögletesre rajzolt szélesítés és hatalmas, ovális kipufogóvégek meg a hörgő V8-as. Az S4 első pillantásra pontosan úgy néz ki, mint bármelyik másik fekete A4-es Audi, ezért rendesen keresni kell rajta a baljós részleteket, mint az átrajzolt hűtőmaszk és a kis S4 kitűzők. Króm a single frame kerete, meg a függőleges lamellák, de a vízszintesek már szürke színűek, ami mélységet ad neki. Azzal viccelődnek, hogy bontott tükör van rajta, de a selyemfényű alumínium árnyalat pont annyi kivagyiságot ad neki, amennyi kell. Minél többet nézegetem, annál jobban tetszik a diszkréciója.

Már megbántam a fekete színű felniket, mert így egyszerűen eltűnnek alatta még a 345 mm-es lyuggatott féktárcsákkal töltött, büszke 19 colos görgők is. De amikor este tükröződik rajta a körúti kirakatok fénye, akkor olyan éjféli elegancia villan körbe a nyílegyenes vonalain, mintha a káeurópai Ocean Drive-on állnék. Annyira súlyosan hozza az éjszaka császára hangulatot, hogy kedvem volna felhajtani a pólóm gallérját, mint az suttyó a hibrid Cayenne-nel. A vén kokszos amúgy ide szokott járni szoliba a szomszédba, amikor bejön cigiért a boltba, mindig azzal fáraszt, hogy neki már akkor A8-asa volt, amikor én még sehol nem voltam.

Nagyon más végéről fogjuk meg az autózást. Neki biztos a Ronin csípődött be, nekem pedig inkább az, ahogyan a zavaros videófelvételeken Walter Röhrl belengeti a kanyarba a B csoportos Audi S1 Quattro-t. Az S4-es ahhoz képest egy puccos holmi, de az orrába tolt blokkal, a dupla tűzfallal és a rendes Torsen differenciálműves összkerékhajtással mégis egy patent sportos Audi.

Mindig ide áll mögém a bringasávra, de látszik rajta, hogy nagyba’ van, én nem merem ezt vészvillogó nélkül. Nem akarok bajt, egy doboz a közteresnek belefér. Amúgy nekem is trafikom van, de kistacskó vagyok hozzá képest ezzel az egyetlen kócerájjal. Azt viszont mindig kirakom sztoriba, hogyan csapja a szelet pultos Szilvinek. Az üzlet hangosan tiktokozó lelke úgy néz ki, mint egy sztereotípia: haja feketébb az S4 frissen polírozott fényezésénél, hosszú műkörme miatt úgy néz ki a pénztárgép, mint amit százas csiszolópapírral törölgetnek, lopja a dobozos Hellt a hűtőből, mintha járna neki. De amíg letol egyben két műszakot és hozza a dellát, addig ráhagyom.

Régen hülyét kaptam tőle, hogy a sok gyökér szívja ezt a büdös szart, de amíg kiadja bő 6 milláért egy ilyen guszta 2011-es S4-esre meg a lakásra Angyalföldön, addig elnézegetem néha ezt a bánatos, nemzeti színű keretbe fóliázott kirakatot. Tegnap hoztam el a szerelőtől az első szeánsz után. Azt mondta, semmi dráma, nem kell csipszelni, mint a Playstationt, mert azt nem tűri, de gyárin stabil ez a kompresszoros V6, mint a forint. Amennyiben darabosan vált a 7 sebességes, duplakuplungos automata, akkor ideje olajat cserélni a váltóban. Nagyjából 50 ezer kilométerenként a differenciálművekben is illik cserélni az olajat. Eddig ez több mint 200 ezer forint. A motortérben lévő olajszivárgás a szelepfedéltömítés cseréjével megoldódik, a csörgés pedig a vezérműlánctól jöhet, abból mindig jó az új.

Alkatrész megnevezése	Márka	Ár
Féktárcsa (első, db)	Brembo	135000
Első fékbetét szett	Febi Bilstein	14200
Lengéscsillapító (első pár)	Monroe	41250
Hengerfejtömítés készlet	Reinz	47975
Olajszűrő	Champion	3200
Vezérműlánc készlet	Febi Bilstein	64400
Légszűrő	Mahle	5100
Pollenszűrő	Valeo	3035
Üzemanyagszűrő	Bosch	12830
Első hátsó lengőkar (db)	Delphi	28375

Kinézted? Kíváncsi vagy rá? Kérdezd le az autót a TotálKár kártörténeti lekérdezővel!

Amikor végre betöltött a turbó, rendesen kapaszkodni kellett a kormányba, mert úgy cibálta a húzott 1.9 TDI meg a nyomvájúba tuszkolt 18-as felnik, hogy eszembe se jutott félkézzel tartani még egy parázsló Marlborót. Ehhez képest az Audi S4 maga a nyugalom és a granturizálás, de azért gázra rendesen lökdösi a bódét a V6-os, mint bokszedzésen a haverodat.

Reggel rányomok a Start gombra a váltó mellett és rögtön elkezdenek táncolni a függeszkedve alvó mutatók, megköszörüli a torkát a hathengeres, aztán mormogva gurulok a mélygarázsban. 15 litert simán leküld városban, de annyira üdítően más karakter, hogy büszkén tolom bele a 100-as pisztolyt. Lent duruzsolva kúszik, aztán gázra nyit a fojtószelep és a kompresszor elkezd farkas mód vonyítani, amitől rögtön kiül a mosoly az arcomra. 333 nagyon jól felépített lóerő ez, vérbő húzással üvölti fel a tűt 7000-ig, aztán kattintom a váltófület és kezdődik elölről a show. Nem szed szét, hanem úgy nyom bele folyamatosan a bőr sportülésbe, hogy 4000-nél már érzed az S4 feliratot a tarkódon, mint amikor kiemeled a rudat guggolásnál.

5,3 másodperc kell neki 100-ig, de közben annyi tónusban trombitál a négy kipufogó, hogy akár lehetne hosszabb is, az sem zavarna. Harmincötdét megettem vele múltkor, mondjuk nem vagyok benne biztos, hogy tudott a versenyről. Máskülönben kinőttem már a futártempóból. Meg rendes állandó összkerék ez, Torsen differenciálművel, szóval ezt a kilövést atombiztosan tudja télen és nyáron, száraz úton és jegesedett havon is, mindegy neki. Szerpentinen egészen más élvezet, mint egy 3-as BMW, mert az S4 futómű feszes, kormányzása tűpontos, csak éppen sokkal sterilebb. Irányt mutatok, a gázpedállal belövöm a sebességet, az Audi pedig megoldja, addig grammolgatja a 440 Nm-t, amíg könyörtelenül el nem fordul. Ilyenkor azért kaphatnak a Pirellik, mégis 1,7 tonnával szkanderozik a fizika.

2011 nem tegnap volt, de mindenkinek megmutatom, hogy ez a rendes Audi belső még így közel 140 ezer kilométerrel később is, nem a tabletes bohóckodás meg a kilométernyi LED szalagok, mint valami nyomorult, ízléstelen nightklub. Rendes műszeregység van fordulatszámmérővel és mérföldes sebességgel, az MMI grafikája meg tiszta GTA San Andreas. Bluetooth kihangosítás van, a zenét szintén viszi és basszus, rohadt jól szól a Bang & Olufsenen az organic house.

Felém fordul az egész műszerfal, nekem kattan élesen minden gomb, finoman lengi be az utasteret a minőség - és az audis címkéjű gekkós légfrissítő - illata. Az utas meg nézegesse csak a karbon dekorbetétbe ágyazott quattro feliratot, ha unja a suhanó tájat. Lehet, hogy az S5 meg a Walter de Silva kezéből húzott vonalak elbűvölőbbek, de az S4-esben hátul is van tér (2,8 méteres tengelytáv) és így kényelmesen meg lehet mutatni a haveroknak a Balatonra menet, miért kell négy karika mögé ülni. Valami egészen nagyszerű mérnöki túlzás az Audinak ez a korszaka, és addig el se hittem, amíg bele nem ültem, de ezek a gombok tényleg úgy szólnak az ujjpercekhez, a tekerő tényleg annyira élesen mondja, hogy tikk, mint semmi más. A napfénytetőhöz nem kapcsoló van, hanem egy billenős potméter, amivel több fokozatban állítható a nyitás, ugyanígy ülésfűtése hat fokozatban állítható.

Csomagtartójában hálók tartják helyén a kartonokat, sporttáskát, soha fel nem vitt fehérjés dobozt. Puha kárpitjából nagy meló kiporszívózni a kreatin port, azóta tablettásat veszek. A könyöklő előtt van hely a kulcsnak és a telefonnak, marék százasnak a mosóhoz és más kacatoknak, de ott van a belépőkártya tartó, az ajtókárpitba simuló zsebek. Benne élve is nagyobb rend van benne, mint az asztalomon valaha lesz. Még mindig lenyűgöz, hogy Ingolstadban valakik okosan megtervezték, hová rakom majd az iPhone-t tíz év múlva, és tényleg oda. Ettől én is egy kicsit komolyabb leszek.