Ez történik, amikor valaki úgy gondolja, tud ő olyat, mint a nagyok, sőt többet tud. Többet, mert úgy véli, olcsóbban is meg lehet csinálni ugyanazt. Az Opel úgy gondolta, készít egy bőrös-villamosszékes luxus-SUV-ot, és alig adja drágábban, mint a tömeggyártók a közepes SUV-okat. És ez lett belőle.
Mikor megláttam, még nem gyanakodtam. Egész pofás autó, barátságosan bálnaszerű, mégis dinamikus. Arcával a mai Opel-portfolióba illeszkedik, oldalról tekintélyesen magas, hátulról meg vidáman semmilyen. Még egy izgalmas részletet is terveztek rája, ez pedig a - természetesen funkció nélküli, csak a szemnek szóló - kopoltyúpár az első kerekek mögött.
Na de ha beülünk! Azonnal letaglóz a nívótlan csicsa, az újgazdag hivalkodás. Bordó bőr ("nyeregbarna", mondja a Opel), alumíniumbetétek, krómdekoráció és fadíszítés egyazon autóban? Uramatyám. Külön-külön is tud idegesítő lenni bármelyik, de így együtt még akkor is hasfájdítóan giccses, ha különben az egyes dekorelemek formája, kivitele egész elfogadható. Az Antara jól áll elektromos kütyükkel, már az alapfelszereltség is gazdag, hát még a mi Cosmónk extralistája.
a filléres színes kis LCD-k korában
Mindazonáltal fura, hogy a klíma csak egyzónás, a központi kijelző monokróm, az elektromosan emelhető-süllyeszthető, tologatható ülés támlája mechanikus karral billenthető. A helykínálat nem rossz, elöl-hátul egyaránt jól elférni, legfeljebb a 180-185 centi fölé nőttek panaszkodhatnak hátul a napfénytetős változat túlságosan belógó tetőkárpitjára. A csomagtartó tágas, okosan tagolt és sok szeretnivaló részlettel kedveskedik, a hátsó ülések könnyedén ledönthetők, így nagy sík padlójú raktér alakítható ki - az Antarába pakolni jó.
A motor-váltó a mai kínálatban amolyan közepes. 150 lovas kétliteres dízel, folyamatos gyorsításkor elfogadható fürgeséggel kapcsoló, de induláskor, hirtelen előzéskor nehezen nekiveselkedő automata váltóval.
A 180 körüli végsebesség, a gyorsulás, rugalmasság átlagos, a fogyasztás sajnos nem az. Tizenegy liter vegyes üzemben, ez sok; a RAV 4 - igaz, kézi váltóval - 7,5 litert evett, a nehezebb, ormótlanabb Ssangyon Actyon négyfokozatú ósdi automatájával is elvolt tíz és félből, hasonló használatban. Sőt, ha belegondolok, ilyen sokat nálam eddig csak benzines, vagy legalább háromliteres dízel nagy terepjáróba, luxus SUV-ba kellett tankolni.
A menetkomfort sem az igazi. Az úttartás jó, de a futómű már kis aszfalthibákon is kellemetlenül rázós. Az autó már normál autópályatempó mellett is zavaróan zajos, fütyül és sistereg. Terepen, rossz úton az Antara se nem rosszabb, se nem jobb, mint kategóriatársai: az automatikusan vezérelt, felező, diffizár nélküli összkerékhajtás és a nagy hasmagasság kis sáron, kis füvön, kis púpon átsegíti az autót, durva terepre nem való.
