Mi jár majd' egymilláért?
Az olcsó Berlingókon csak egy oldalsó tolóajtó van, a hátsó ajtó egy darabban, felfelé nyílik, a plafonon nincs semmi se belül, se kívül, a hátsó ülés egy 1/3-2/3 arányban osztott pad. No de az ötmillásban!
Két tolóajtó, a) felárért aszimmetrikus, oldalra nyíló ajtók, b) felárért felfelé nyíló ajtó, de külön nyitható hátsó üveggel. Kívül tetősín, belül Modutop fantázianevű polcrendszer a plafonon, esetleg elölről-hátulról tölthető extra szekrényke a plafonon leghátul. Két kereszttartó beillesztésével sílécet, szörfdeszkát, gereblyét, horgászbotot is csúsztathatunk az utasok feje fölé. Akár két és fél méteres hosszúságban. Végre értelmet nyert a személy-kisteherek eleddig kihasználatlan irdatlan fejtere!
Hogy a hátul ülők se fuldokoljanak a csupán résnyire kibillenthető oldalablakok között, izmos ventilátor tolja rájuk a levegőt, ha akarják. És mindhárom hátra kerültnek jut egy-egy szabályozható légrostély, ilyen még egész nagy személyautókban se szokott lenni.
Meg olyan se, hogy akit középre vet a sors, ne egy eredetileg könyöklőnek szánt kakasülőn kucorogjon kényelmetlenül. Felárért a Berlingo három külön széket ad, ahová három felnőtt is beülhet, vagy három gyerekülés is beköthető. A lábtér pedig egyszerűen pazar. Valahogy azt is sikerült megoldani, hogy ne legyen küszöb: igaz, hogy néha kigurul majd az útra a kallódó üdítősflakon, viszont sokkal könnyebb így oldalról nehéz cuccot beemelni. Vagy az üléseket kiemelni, mert hogy ki lehet őket.
Bocs, Renault, de ezt most buktad
Érdekes, hogy ez az új csaknem-fullos Berlingo mennyivel lakályosabb az új csaknem fullos Kangoonál, ami nemrég járt nálam. A Renault mindenben rosszabb volt, kivéve a teljesen leengedhető hátsó oldalablakok intézményét. Ritka az ekkora kontraszt ebben a viszonylag kiegyenlített, globális világban: egy kategória, egy ár, egy teljesítmény, mégis ég és föld.
Pár konkrét példa az átgondoltságbéli különbségekre: a Citroën első üléstámlára szerelt kis asztalkákat lehet használni, mert felülről lefelé nyílnak, így rendes alátámasztást kaptak. És a pohártartó lyuk sem a belsejükön van, vagyis beléjük fér a pohár. Az első utasülés pedig a Berlingóban és a Kangooban is lebillenthető asztalkának, csak a Berlingóban tényleg, mert nem akad el a fejtámla a műszerfalban. (A Kangooban állítólag meg lehet ügyeskedni, hogy előrebukjon ilyenkor, de nekem még segítséggel sem sikerült.)
Olvasóink írták az előző Berlingóról
A család kedvence
Berlingo, a krumpliformájú kis bumfordi
Családi csoda csalódással
Legyen ön az első, írjon Népítéletet
A nagy kedvencem pedig a két első ülés közti tárolódoboz. Egyrészt mert mély és tagolt, de hát ez a Kangoon is így volt. De a Berlingóban ki lehet venni, elrakni, és máris szabad az út a székek között hátrafelé, lehet menni gyereket pofozni. Van egy olyan érzésem, hogy a Berlingo-Partner vezető dizájnerének több, de legalábbis rosszabb gyereke van, mint a Kangooénak.
Statárium, kívételesen
Külföldi bemutatók párszáz kilométeres (most pedig csupán 135) tesztútja után rendszerint nem szoktunk csillagot osztani, rövid, tömör kinyilatkoztatást, úgynevezett értékelést írni. Ha mégis meg kéne tennem, a nagyjából ötmilliós, 110 lovas dízel Berlingo a nagyjából ötmilliós dízel Kangoo két és fél csillagához képes úgy kapna négy és felet, mint a huzat. Mert csaknem tökéletes családi autó, nem csak a maga kategóriájában, de a kompaktok között is. Minden belefér, nem fogyaszt sokat, jó a futóműve, csak kicsit zajos, meg itt-ott kicsit kopogós..
