NABI Sirius helyközi kivitel, hazai bemutató

A NABI egyébként mind a mai napig gyártja az Ikarus 416-ost, azaz a Budapesten is futó 415-ösök amerikai változatát, új orral és a helyi szabványoknak megfelelő kivitelben. Ugyanis a cég alapításának idején (1992) a típus licence volt az Ikarus apportja a cégbe. Aztán az Ikarus ment, a jogok maradtak – épp most szállítanak a típusból ezret New Jerseynek.

A North American Bus Industries – innen a rövidítés – amerikai tulajdonú cég,  Magyarországon két telephelye van. Eddig főleg amerikai piacra termeltek, igaz, nálunk a karosszéria készült, a hajtáslánc és a futómű kint került a járművekbe, hogy a törvények által előírt 60 százalékos amerikai hányad meglegyen a járművekben. A válság azonban a megrendelések drámai visszaesését okozta.

Mint Baranyai Ferenc ügyvezető igazgató elmondta,  a kaposvári üzemben minimálisra csökkent a létszám. Itt készülnek a műanyag kompozit karosszériák, de pénzhiány miatt Kalifornia állam lemondta a rendeléseket. Igaz, jó eséllyel indulnak a következő pályázaton, amelyre időben elkészült a 40 láb (12,2 m) hosszúságú kompozit busz prototípusa. Ilyen rövid eddig nem készült náluk, csak acélból. Az amerikaiak az utasszámot követve kérnek ekkorát – hát megkapják. A pályázat egyébként 700 autóbuszról szól.

Az igazgató szerint a kaliforniaiak azért szeretik a NABI kompozit buszait, mert kevés velük a garanciális probléma. És ha véletlenül bekövetkezik egy baleset, kevés karosszériaelemet kell vásárolni hozzá, nem úgy van, mint egy acél busznál, ahol gyűrődik minden és bonyolult a javítás. Hogy miért? Hát  mert egy személyautó gyakorlatilag lepattan róla: a becsapódáskor a műanyag rugalmasan deformálódik. Utána többnyire elég egy fényezés, és kész. Az amerikai törésteszt videóját is megkaptam, íme:

Budapesten jobb a helyzet, ahol az acél buszok készülnek. Bár csökkentek a megrendelések a kevesebb pályázat miatt, jövő júniusig le vannak kötve a kapacitásaik; ez nagyjából száz buszt jelent. Az új busz bemutatóját egyébként itt tartották, vagyis Mátyásföldön. Egyébként a Sirius család prototípusai is itt készültek, leszámítva gondolom a műanyag homlok- és hátfalat.

A Sirius városi/elővárosi szóló változatát már bemutattuk, a helyközi kivitel ennek közeli rokona. Ugyan akad pár eltérés, de amikor megláttam a két buszt egymás mellett, azt hittem, nagyobb a különbség. Persze az orruk ugyanaz, de valamitől mégis más. Aztán Tóth János formatervező elárulta, hogy a színek csaptak be – ha megnézik, az oldalablakok körül kicsivel magasabb a fekete sáv, és ez oldalról alapvetően befolyásolja az optikát. A tájékoztatón több színkombinációt is bemutattak, lényegében pár Volán vállalat alapszíneivel elkészítették a látványterveket. Egyébként szándékosan nem írtam sajtótájékoztatót, mert elnéztem a dátumot, és véletlenül egy nappal korábban mentem. Aznap viszont a Volánok szakembereinek mutatták be a típust, ha már ott voltam, maradtam. Mint kiderült, megérte.

A formatervezőtől azt is megtudhattuk, miért van a jármű tetején az az idom, amitől a Sirius benyomást tesz, mintha egy rajzfilmben egy nyuszi lobogó füllel szaladna – a valóságban a nyúl füle ugyanis nem lobog. A formaterv a kaliforniai BRT kompozit buszok rokona, noha a Sirius acélból van és a szabványok közötti eltérések miatt picivel keskenyebb is. A BRT-ket ugyanis alapvetően földgázüzeműre tervezték, és a tetőn lévő gáztartályok miatt végig van burkolat a tetőn. Esetünkben csak a klíma van ott, emiatt rövidebb a műanyag elem, de a hossza bármilyen lehet. A buszokon szokás a tetőre cuccolni: a troliknál és hibrideknél a teljesítményelektronikát satöbbi. Csak csendben teszem hozzá, a színvariációkat bemutató dián szerepelt egy troli is, ki tudja…

Csak hogy tudják, miről beszélek: az amerikai BRT-ről íme egy videó, a tesztelésről. A jármű becsuklásgátlóját kiiktatták, de úgy tűnik, így sem hajlamos a gyilkos jelenségre. Elég látványos.

A festegetésen kívül mit tettek a Siriusszal, hogy vidéki busz lehessen? Lapozzon!