Unokatesómnak küldtem egy képet, nézd, ilyet vezettem. Visszaírt: mi ez, Trabant? Frédibéniautó? Szó ami szó, az újkori Opel Kadettek első generációja láttán sok minden juthat az átlagember eszébe, de hogy szép, nemigen.
Aranybányára bukkantam. Egy dunántúli községben botlottam a kis veteránfelújító műhelyre és a csinos magángyűjteményre. A lelőhely pontos helyét egyelőre nem mondhatom el, csak arra kaptam engedélyt, hogy magam termeljem ki a nemesfémeket. A Totalcaron sorozatban mutatjuk be a gyűjtemény legjobb állapotú darabjait. 2006-ban a tulajdonosok szándéka szerint szabadon látogatható tárlat nyílik a különleges autókból, motorokból, ez lesz az az alkalom, amikor elárulom, hova is tettem az X-et a térképen. Addig is: köszönjük a lehetőséget az Old Chip és Old Rent Kft.-nek!
A második világháború utáni első Opel Kadettet A-Kadettként emlegetjük. Az automobilizmus evolúciójának köszönhetően jelenleg az alsó-középkategóriás Opelek története már a nyolcadik generációt jegyzi, H-Astra révén.
Nézelődtem az interneten, keresgéltem a guglival, és alig-alig akadtam valami használható információra. Temérdek B Kadett oldal, számtalan GSi-szájt, de az A-Kadettről szinte sehol szinte semmi. Azért egy német típusoldal mégis akad, ebből próbáltam meg rájönni a próbaút előtt, mibe is ülök bele.
A szovjet Kadett
Tulajdonképpen volt egy nulladik Opel Kadett is. A második világháború előtt tervezett autó műszaki leírását a Szovjetunió hősiesen hazavitte, mint hadizsákmányt. Ebből lett a 400/420-as Moszkvics. A biztonság kedvéért az Opel brandenburgi gyárának berendezéseit is vonatra rakták. 56 vagon vitte a jóvátételt Moszkvába, hogy aztán itt Moszkvics néven készüljenek rajta a K38-as kódjelű Kadettek.
Az A-Kadettet négyféle változatban gyártották Rüsselsheimben; volt
limuzin, ugyanez L betűjelzésű hosszított luxusverzióban, kupé és
kombi. A gyártás 1962 októberében kezdődött, '65 júliusáig, a B-Kadett
érkeztéig 649 512 autó készült a típusból.
Biztos van két-három olvasónk, akit az is érdekel, miből mennyi.
Az ő kedvükért: 354 186 limó, 115 242 Luxus, 126 616
Caravan és 53 486 Coupé.
A mi autónk tehát a legritkább változat: égszínkék Coupé, 1964-ből. Tömeggyártó tömegmodellje, különösebb elvárásaink nem lehetnek a formával kapcsolatban, de az arányok első látásra még így is kissé meghökkentőek.
Elég rövid, majd' ugyanolyan széles, amilyen magas. Orra profilból meredeken előreszekeződik, tetővonala lágyan lejt hátra. Az egész ezúttal korántsem olyan tökéletes, szívbemarkoló, mint az Isetta, vagy a Karmann Ghia volt, de a részleteket itt is megkönnyeztem.
Ugye a feliratok, a logotípia, a gyönyörű írott betűs Kadett a fenekén, a Coupé az oldalán a kis jelvénnyel, a szögletes Opel az elején, ahány betű, annyiféle. A krómok, a tükrök, a lámpakeret, a lökhárítók, a kilincsek; ami ma már csak a kézifékkar gombjára jut, ha jut, az itt négyzetméterszámra tündököl. Ott a stilizált fecskefarok a faron: hiszen ez egy kis GM-termék, a Cadillac Eldorado európai unokaöccse.
A csomagtérfedél könnyen nyílik és teleszkópos trükkök nélkül nyitva is marad. Az őszinteség letaglózó: pótkerék burkolatlanul az egyik sarokban, benzintank szintén burkolatlanul a másikban. Persze amikor ez a pótkerék és ez a benzintank készült, az ilyesmi teljesen elfogadott volt.
Kárpótlásul az enteriőr káprázatos. Az autót művészi fokon restaurálták, állapota minden képzeletet felülmúl. Minden új vagy újszerű, még a Kadettben terjengő illat is egy új autó illata - nem a maiaké, hanem a valamikoriaké, finom műszerolaj és műbőr keveréke. A kék-fehér kárpitozás elsőre meghökkentő, de korabeli fotók igazolják, hogy valaha voltak boldog idők, amikor még tényleg nem volt kötelező a gyászos szürke-fekete egy kis Opelben.
Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, kérdezze le kártörténetét a Totalcar kártörténeti adatbázisban.