Ha azt akarjuk, hogy a CX-9 menjen, nyomni kell neki. Ha nyomjuk, hamar megmutatkozik, miért féltik a japánok Európától a nem dízel motort. A próbaút tapasztalatai alapján nem tudok precíz értékeket mondani, de szerintem kockás filckalapos öregúr legyen a talpán, aki 11-12 liter alatt el tud poroszkálni a nagy Mazdával – országúton, KRESZ szerint haladva. Sovány vigasz, hogy elég lenne neki a 87-es benzin is – ha lenne.
Ráérősen, spórolósan persze több idő van játszadozni a kormány melletti dolgokkal. Például a jókora érintőképernyős központi kijelzővel. És lehet bosszankodni is. Az amerikaiságon mindenképp. Míg egy ügyes szakember bele nem nyúl az elektronika lelkébe, nincsenek páros tizedes jegyre végződő frekvenciák a rádión, nincs szatelitrádió, és szegény kis nyilacska is elveszetten bolyong az ismeretlen magyar sivatagban. Viszont a tolatókamera működik, és ha nem is rajzolja ki zöld-sárga-piros vonalakkal a követendő pályát, mint már szinte mindenki más, nagyon sokat segít a nagy fenék biztos irányításában.
És lehet vele beszélgetni. A hangvezérlés egész jól működött, de ha valakinek gondja van a helyes amerikai artikulációval, a voice training menüben elcseverészhet a kocsival, hogy kialakuljon a várva várt összhang.
A fedélzeti számítógép sem adja magát könnyen. A rendszerre rá kell érezni, meg kell szokni a logikáját; utána viszont megy minden, mint az ágyba..., khm. (Így van ez az európai Mazdákon is, legutóbb Winkler tépte a haját , amikor a Hatos kombit faggatta, mennyit eszik.)
És egy nagy hülyeség: az audio-video-navi-minden főkapcsolója, egyben hangerő-szabályozó gomb na, hova került? Igen, a képernyő jobb felső sarkába, a vezetőtől a lehető legtávolabb. Persze lehet kormányról is vezérelni, nem kell tekerni a volumét, de akkor is.
Mennyibe kerülne?
Gyorsan számoljunk csak: egy CX-9 most az USA-ban listaáron 30 070 dollárba kerül, alapáron, fronthajtással. A CX-7 alapára 24 420 dollár. Nálunk meg 8,9 millió forint. Vagyis, nagyon durva becsléssel, ha lenne nálunk CX-9, 11 milliótól indulna. És csak a szokásos társadalmi hangulatkeltés végett: így egy dollár – a sajátos európai árazási és még sajátosabb magyar adóviszonyok közepette – 364,5 forint, ha hivatalos úton autót vennénk belőle. Miközben az MNB-nél középárfolyamon ma 162,4, ha csak beváltjuk. És kint még a benzin is olcsóbb. Szerintem tényleg kolbászból lehet ott a kerítés.
Egyszerű, klasszikus négyórás műszeregység dereng a jó fogású, szépen dekorált, sokgombos kormány mögött, középen a váltó állapotjelzőjével. A hatfokozatú automata természetesen kézzel is kapcsolgatható, de ennek – eltekintve a szokásos extrém kivételektől, mint vontatás hegymenetben, ilyesmi – semmi értelme. Jobb, ha az Agyra bízzuk, mikor mit csinál.
Jók a bőrök, finomak a felületek, még a műfa is elviselhető: a Mazda belsőépítésze nem végzett rossz munkát, amikor a CX-9 anyagait összeválogatta. Annál trehányabb volt, amikor nekiállt kifaragni a fiókokat, polcokat. Ott az a hatalmas tér, meg már feltaláltuk a mindenvivő karakurit az ülések hajtogatására – gondolhatta, és elnagyolta a munkát. A nagy batárban sehol egy igazán kreatív ötlet, nincs polcrendszer a plafonon, fiók az ülés alatt, csempészrekesz titkos helyeken: van pár ajtózseb, kesztyűtartó meg egy mély üreg a könyöklő alatt, és kész.
Kellemes meglepetés viszont, hogy a napellenzőkből kihúzható két kis lap a tükör mögött bujkáló napocska eltakarására. Erre a valaha egész elterjedt szolgáltatásra mára alig pár gyártó emlékszik, nagy piros pont a Mazdának érte. És három 12 voltos, valamint egy 115 voltos konnektort számoltam össze jártamban-keltemben.
És persze van számos olyan extra, ami nélkül egy valamirevaló autógyártó már nem állít ki autót a tízmillión túli kategóriában. Kulcs nélküli a nyitás-indítás, hárommemóriás a vezető villamosszéke. Villanymotor nyitja-zárja a csomagtérajtót (ha akarjuk; ha sietünk, megy az kézzel is szerencsére), monitor nyílik le a tetőből, hadd dévédézzen a család (okos dolog, hogy a rendszernek van egy szabványos RCA csatlakozóaljzata, így fényképezőgépről, videokameráról, netán laptopról is mehet a műsor). Van külön klímakonzoluk a hátul ülőknek -; manapság ez a minimum, az igazi prémium már négyzónás rendszereket kínál.
Így törik a CX-9 (videó)
2006 áprilisában mutatták be , 2007 elején kezdték árulni Amerikában az autót. Nálunk meg nem kezdték árulni, és máig azt állítják, nem is fogják. Ez több szempontból se baj annak, aki mégis megkívánta.
Legyen ön az első aki a CX-9-ről ír!
Egyrészt ott a szürkeimport: számos megoldás létezik már arra, hogy az ember itt, Magyarországon vezethessen egy ott, Amerikában eladott kocsit.
Másrészt pedig volt már úgy, hogy a Mazda némi vonakodás után a piac nyomását érezve mégis megkezdte a forgalmazását annak, aminek eredetileg nem akarta. Legutóbb tudják, mi volt ilyen? A kistesó, a CX-7. Szóval nem vennék rá mérget, hogy egy-két éven belül nem kezdi el teríteni a tágas, elegáns, praktikus, nagy kocsit a Mazda. Mert igaz, hogy eddigi legnagyobb európai személyautóját, az MPV-t szinte csak dízellel kérte Európa, de azóta egyrészt relatíve olcsóbb lett a benzin. Másrészt a CX-7-eshez sincs dízelmotor. És mi azt a kocsit is nagyon szerettük. Meg ezt is.
