2009 városi legendái

Jogosítvány

Olvasói kérdésre többször kellett azt a választ adnom, hogy a lejárt jogosítvánnyal az új elkészültéig nem szabad közlekedni. Jó hír, hogy az április elsejétől életbe lépett szabályozás szerint az új jogosítvány megérkezéséig a lejárt jogosítvány és az okmányiroda által kiadott adatlap alkalmas a vezetési jogosultság igazolására, de csak az új jogosítvány megérkezéséig, maximum az igazolás kiadásától számított 60 napig.

További új szabály a jogosítvány pótlásával kapcsolatban, hogy külföldön történő elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése esetén vezetői engedélyünket Magyarországon helyettesíthetjük a hatóságnál tett bejelentésről szóló jegyzőkönyvvel, a bejelentéstől számított legfeljebb 30 napig.

Kezdő jogosítvány esetében a kezdő minősítés újrakezdődött a vezetéstől eltiltást követően. Ezentúl ez így lesz a járműfajától eltiltás és a járműkategóriától eltiltás esetében is.

Pazar jogalkotói újítás, hogy a jogosítvány lejártának időpontját 2009. július 1-től mi magunk is meghatározhatjuk, persze csak az orvosi érvényességi határidőn belül: az ügyfél kérelmére az érvényesség lejártát úgy kell meghatározni, hogy az megegyezzen az ügyfél születési idejének hónapjával és napjával. Szülinapi buli helyett mehetünk ugyan az okmányirodába, de legalább nem feledkezünk meg az érvényesség lejártáról.

Forgalomba helyezés

2009. július 1-től minden négykerekű segédmotoros kerékpárnak hatósági engedéllyel kell rendelkeznie. A 2009. április 1. előtt üzembe helyezett quadokra és mopedekre legkésőbb 2009. július 1-től kell rendszámot és hatósági engedélyt kérni, és az sem mellékes, hogy a regisztrációs adót visszamenőleg ki kell fizetni. A quadok forgalmi engedély helyett igazolólapot kapnak, ennek a díja 4800 Ft.

Szmogriadós szabálysértés

Amikor a szmogriadóról szóló fővárosi rendeletet megalkották, nem volt szankciója, tehát a korlátozások megsértőit nem lehetett volna megbüntetni. Két hónap alatt azonban megalkották a "Szmogriadó szabályainak mozgó légszennyező forrásokkal való megsértése" szabálysértést. E szerint aki a szmogriadó elrendelése esetén vagy annak megelőzése érdekében bevezetett forgalomkorlátozásokat vagy intézkedéseket "mozgó légszennyező forrás" nevű járművével megsérti, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

Parkolási díjbehajtók újra nyeregben

Tavaly nyáron az országgyűlés úgy módosította a polgári perrendtartásról szóló törvényt, hogy az egy éven túli parkolási díj meg nem fizetése miatti eseteket a bíróságok nem tárgyalhatják, a folyamatban lévő pereket pedig meg kell szüntetni. Bíróságok, társadalmi szervezetek és a behajtásban érdekeltek is az Alkotmánybírósághoz fordultak.

Megszületett az eredmény, ez a szabály alkotmányellenes, így folyhatnak tovább a perek a régi, 5 éves elévülési idejű parkolási ügyekben. Megjegyzem, a Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás honlapján első helyen hivatkozik az Alkotmánybíróság határozatára, pedig alkotmányjogi panaszukat figyelembe sem vették (visszautasították), mivel azt a panasz benyújtására nyitva álló hatvannapos határidőn túl adták postára.

Jogszabálytervezet van azonban arról, hogy a parkolási ügyekre vonatkozóan a parkolási társaságok nem köthetik ki általános szerződési feltételeik között egy saját maguk által választott bíróság illetékességét, mert ez aránytalan megterhelést jelent a választott bíróságnak, a terv szerint várhatóan augusztus 1-jétől a megbírságolt jármű üzemben tartójának lakhelye szerinti bíróságon lehet perelni. Ennek eredményeként a bíróságok arányosabban lesznek leterhelve, és a perek ésszerű időn belül befejezhetőek lesznek.

Parkolás mobilfizetéssel

Egyik olvasónk azt sérelmezte, hogy a mobil parkolási cég levélben tájékoztatta, a rendeletek értelmében köteles matricájukat előre és hátra is felragasztani az autóján, csak így veheti igénybe a mobilos fizetést. Nem árt tudni, hogy a főváros 19/2005. számú, parkolásról szóló rendelete tartalmazza az erre vonatkozó kötelező előírást. "A mobiltelefonos parkolási fizetési rendszer csak akkor használható, ha az erre utaló matricát a gépjármű első szélvédőjén, kívülről teljes egészében jól látható helyen és ellenőrizhető módon helyezték el."

Üzemben tartókat érintő illetékváltozások

Tavaly még az a szabály volt érvényes, hogy a gépjárműhöz kapcsolódó vagyoni értékű jog után fizetendő illetéket a jogosult életkora alapján, illetve a vagyoni értékű jog fennállásának időtartalmára tekintettel kellett megállapítani. Mivel ez nem volt egy túl szerencsés konstrukció, számolgatni is kellett, és további kiskapugyártásokhoz is vezethetett volna, 2009 elején hamar újra megváltoztatták a szabályozást.

2009. január 23-tól alkalmazandó új szabály, hogy gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezet, használat, illetve üzemben tartói jog megszerzése esetén a tulajdonszerzési illetékek 25%-ának megfelelő illetéket kell fizetni. Magyarán az üzemben tartó is fizet illetéket, a tulajdonost érintő illeték negyedét (a köbcentinkénti összegek nem változtak). A módosítás kizárja a kétszeres illetékfizetést is, így ha valaki tulajdonjogot szerez, és egyidejűleg üzemben tartói jog is bejegyzésre kerül, akkor a tulajdonjogszerzés alapján fizetendő illeték összegéből le kell vonni a vagyoni értékű jog megszerzéséért fizetendő illetéket.

Tulajdonszerzés be nem jelentése

Ha a jármű jogszerű megszerzője a bejelentési kötelezettségét annak keletkezésétől számított 15 napon túl, késedelmesen teljesíti, az okmányiroda a tulajdonjogot bejegyzi a nyilvántartásba, és a forgalmi engedély, valamint a törzskönyv kiadására intézkedik, ez eddig is így ment. Újdonság viszont, hogy ebben az esetben az okmányiroda a szabályszegés tényéről automatikusan értesíti a szabálysértési hatóságot. A szabálysértésért 30 ezer Ft bírság szabható ki.

Közigazgatási bírság − állandó változásban

Május 2-ától változnak a gyorshajtásra vonatkozó büntetési tételek, ugyanakkor már kész az újabb tervezet, mely szerint az együttes szabálytalan cselekmények esetén az autós nagyobb bírságra számíthat: "amennyiben egy cselekménnyel több előírást szegnek meg és azt egy eljárásban bírálják el, a kiszabandó bírság összegét az egyes szabályszegésekhez rendelt bírságösszegek összegeként kell megállapítani". Az új szabály talán már augusztusban hatályba lép, a tervezet már az országgyűlés előtt van.

Ettől az időponttól várhatóan nem lesz szabad helyszíni bírságot kiszabni azokban az esetekben, amikor közigazgatási bírság szabható ki, jelenleg ez a tilalom csak a szabálysértési bírságra vonatkozik, a gyakorlatban előfordul, hogy az autóst a helyszínen megbírságolják, aztán jön a közigazgatási bírságos határozat is.

Mégis lesz használtautó-becserélési program Magyarországon?

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium április elején előterjesztést készített a kormánynak, melyben az áll, hogy a kilométerenként maximum 140 gramm szén-dioxid-kibocsátású új autók vásárlását támogatnák, az állam 300 ezer forint szja-kedvezménnyel ösztönözné a 10 évnél öregebb autók új, környezetbarát járműre cserélését, ehhez a kereskedők további 300 ezret adnának.

A programról még folynak az egyeztetések, és a költségvetésre gyakorolt hatásáról is most készülnek a számítások, de az sem kizárt, hogy fedezethiány miatt mégis elvetik. Ma a Magyarországon értékesített személygépkocsiknak 10 százaléka hazai gyártású, 90 százalékuk import. Egy hasonló konstrukció tehát nagy valószínűséggel − a behozatal magas aránya miatt − az Európai Unió más országainak foglalkoztatásához, munkahelyeinek megtartásához járulna hozzá, miközben a kereslet általános serkentése miatt akár áremelkedéshez is vezethet − gondolja a gazdasági tárca.

Több szakmai szervezet szerint viszont inkább az új autók árát terhelő adókat kellene csökkenteni. A bejelentés hatályára befagyott az újautó-piac, az autóvásárlást tervezők kivárnak, számítanak a kedvezmény bevezetésére, ami számítások szerint éves szinten 100 ezer fölé vihetné az újautó-eladások számát.

A minisztérium véleménye szerint Magyarországon a személygépkocsi-értékesítési hálózatban túlkapacitás van. A teljes magyar kereskedői hálózat értékesítési kapacitása 400 000 jármű, ami a legnagyobb csúcseladások (kb. 200 000 jármű) idején is jelentősen meghaladta az igényeket. A valós piaci nagyság 150-160 ezer személygépkocsi, vagyis kevesebb, mint az értékesítési kapacitás fele. Ebből következően a kereskedők és a hozzájuk szorosan kapcsolódó javítóhálózat jelentős része − válságtól függetlenül − piacvesztésre, bezárásra van ítélve. A mentőcsomag a magyar autógyártást tehát alig érintené, azonban sok kereskedés megúszhatná a csődöt.