Szinte mindegy, hogy egy ország jobbos-e, vagy balos

Elképesztő kultúrtörténeti mélységekbe vezet, ha elkezdjük firtatni, vajon miért éppen az angolok a hülyék (meg a japánok, thaiföldiek, malájok, indiaiak és még sokan mások) ezzel a balra hajtssal is. És az egészben az a legmeglepőbb, hogy minden jel arra mutat: éppen a balra hajts volt az ősi felállás, és amit ma normálisnak tartunk, az modern kori csinálmány.

Ha visszatúrunk a gyökerekig, a merretartás hagyományainak kialakulásában a főszerepet az játszotta, hogy az emberiség nagyobbik része jobbkezes. Ha elkezdünk utánanézni, a leggyakoribb magyarázatok a kardhordással és a hadakozással kapcsolatosak, ugyanis a lovagok, szamurájok, egyéb fegyverviselő katonák a bal oldalukon hordták a kardhüvelyt, s a jobbjukkal kaszaboltak. Megfelelőnek tűnik hát a magyarázat, hogy emiatt húzódott mindenki inkább az út bal oldalára: ha szembejött egy gyanús alak, így lehetett a leggyorsabban akcióba lendülni.

Igen ám, de a kardforgatók a népességnek csak egészen szerény részét alkották, a forgalom javarészt árusok kocsijaiból állt, a gyalogos kisebbség pedig üres kézzel, avagy zsákot cipelve bandukolt tova. Magányos kardost akkor láttak, amikor mi Porschét. A fegyveresek általában csapatokban, lóháton zúztak az úton, és feltehetőleg nagy ívben letojták a szabályokat – az alattvaló népség röppent az útjukból, mint ahogy mi ma lehúzódunk a szirénázó rendőrautó elől. A kardviselés tehát – jó közelítéssel – kihagyható a számításból.

Vegyük sorra, miért kellhetett oldalt választani a közlekedésben anno, és próbáljuk meg kitalálni, az egyes verzióknak melyik oldali haladás felel meg inkább. Mindvégig tételezzük fel, hogy régen is többségben voltak a jobbkezes emberek.

Sétálás – jobbra tarts:

Egyes kutatások szerint az emberek többsége hajlamos magától jobbra húzódni a szembejövők elől.

Lovaglás – balra tarts:

A jobbkezes embernek könnyebb balról felszállni a lovára, mint jobbról, pláne, ha kardot is hord. És mivel az út forgalommentes oldalán biztonságosabb és kényelmesebb le- és felszállni, ezért a lovas magától értetődően az út bal oldalán száll fel, és ott is marad haladáskor.

Ló vagy kocsi vezetése gyalog – jobbra tarts:

Jobb kézben tartott kantárral a ló bal oldalán jobb gyalogolni, mert a széles kocsit így lehet a legbiztosabban irányítani, hogy elkerülje a szembejövővel való ütközést. Könnyebb is volt így megállni ismerősökkel beszélgetni – gondoljunk csak az éjszakai műszak taxisaira, akik két sávban, egymással szemben szoktak parkolni, hogy beszélgetni tudjanak.

Nyergesen ülő hajtó, plusz fogat – jobbra tarts:

A XVII. században egyes országokban, elsősorban Amerikában és Franciaországban hatalmas kocsikon szállították a javakat, s mivel ezeken a kocsikon nem volt bak, ezért a hajtó az egyik ló hátáról, nyeregből irányította a fogatot. Mivel balról könnyebb lóra szállni, és amúgy is a jobb kézben van a lovakat terelő ostor, ezért célszerűen a hajtó a bal hátsó lovon ült. Innen pedig úgy tudta a legjobban terelni fogatát, ha jobbra tartott az egész kócerájjal.

Kocsin, vagy annak bakján ülő hajtó, plusz fogat – balra tarts:

A soklovas fogat által húzott kocsi hajtója a jobb kezében tartotta az ostort, ám vigyáznia kellett arra, hogy a lovak irányítása közben meg ne üsse a kocsin utazókat. Emiatt logikus helye a bak jobb oldalán volt. Ebből a helyzetből viszont úgy tudta legkönnyebben áttekinteni a forgalmat, ha balra tartott a fogattal.

Teljes a zűrzavar. Úgy tűnik, ma egyforma eséllyel tarthatnánk jobbra, avagy balra a Dózsa György úton Astránkat lovagolva. Első nekifutásra azonban az döntötte el a kérdést, hogy egy országban a hovatartási szabály írásba adásakor éppen milyen fajta fogatok, kocsik, lovasok használták az utakat, avagy milyen új politikai erő tette be a lábát az ablakon. Az általunk jobban ismert, korai korszakokban többnyire balra tartssal találkozunk.

Például az ókori Róma is így közlekedett. Ennek igazolását egy angliai, a Blunsdon hegygerincen átvezető, régi római út elemzésével állították fel. Az út egyik végén kőfejtő volt, a másikon óriási templomot építettek. Évekig tartott az építkezés, a kocsik üresen hajtottak be a kőbányába, s megrakva gurultak ki onnan. A mélyebbre koptatott, tehát kivezető sáv pedig a bal volt, ahogy a kőfejtőből nézünk kifele. Anglia már akkor is balra tartott.

Ez a balra tartsos rendszer az egész középkorban kitartott Európában, hiszen a civilizáció rómaiak által lefektetett alapjaihoz senki nem nyúlt hozzá.

Iszonyatos galibákat okoz ám, ez a jobbra-balra tarts ma is a világban. Van néhány vicces példánk, érdemes továbblapozni.