A magyar politikusokon a traffipax sem fog

Ausztriában például nem csupán a lézer-, és radardetektorok, illetve blokkolók szerepelnek tiltólistán, de a navigációs készülékek telepített traffipaxokra vonatkozó rögzített adatbázisa, sőt a TMC, vagyis forgalomfigyelő szolgáltatás traffipax-előjelző funkciója is.

Magyarországon ezzel szemben nyolc éve fellélegezhettek a notórius gyorshajtók. Ekkor változtatták meg a közbiztonságra különösen veszélyes eszközöket felsoroló jogszabályt. Míg a korábban hatályos 124/1993. (IX. 22.) Kormányrendelet mellékletének 13. pontja szerint közbiztonságra különösen veszélyes eszköz volt a sebességmérő készüléket jelző, vagy zavaró eszköz, ezt a kormányrendeletet a 175/2003. (X. 28.) rendelet hatályon kívül helyezte. Az újabb jogszabály ilyen, vagy ehhez hasonló rendelkezést nem tartalmaz. A kérdés nyolc évvel ezelőtti újraszabályozásának indokai máig ismeretlenek.

A lapunk által megkérdezett, neve elhallgatását kérő szakértő szerint egyre többen élnek a lehetőséggel, ám a piac tele van haszontalan, gyenge minőségű lézerblokkolókkal. A nagy pontossággal működő, a lézeres sebességmérő eszközöket hatékonyan zavaró készülék ára meghaladja a 200 ezer forintot. A szakértő szerint a radardetektorok itthon azért nincsenek divatban, mert a rendőrség által használt sebességmérő állományban kétszázötven lézeres elven működő berendezésre mindössze nyolc radar jut. Utóbbiakat egy kivételével mind az autópályák mentén, jól ismert helyeken szerelték fel.

A lézeres sebességmérők a feléjük haladó jármű irányába küldött nyaláb hosszúságának változásából számítják ki a becélzott járművek sebességet. Az autók rendszámtáblája mellé szerelt blokkolók ezt a lézernyalábot zavarják meg, így a rendszer téves adatokat jelez, vagy átmenetileg teljesen megzavarodik. A lézeres mérőmegoldások előnye a rendőrség számára a nagy hatótávolság. Már a Magyarországon rendszeresített eszközök egy része is képes több mint egy kilométeres távolságból bemérni a járműveket. A megoldás hátránya viszont, hogy az ilyen készülékekkel általában nem lehet egyszerre több sávot pásztázni.

A radaros sebességmérők működése a klasszikus doppler-effektus elvén alapul. A gép öt fokos kúpszögben kibocsátott hullámok visszaverődéséből állapítja meg, mekkora sebességgel közeledik, illetve távolodik a megfigyelt jármű. A radarblokkolók általában a kibocsátott hullámokat oltják ki egy másik frekvencián küldött hullámmal. Ha a radarnál a mért érték nem egyenletes, a rendszer automatikusan ejti a mérést. Léteznek olyan radarblokkolók is, melyek nem ilyen direkt módon zavarnak, csak annyira, hogy a mérés eredménye hamis legyen.

A telepített radaros sebességmérők 60-40 méteres távolságban működnek, itt készítik el fényképfelvételeiket is, míg a lézeres rendszerek esetén a felvételkészítés már 120 méteres távolságból lehetséges. Ha a becélzott autó ennél közelebb kerül a készülékekhez, a OCR egység azonosítja a rendszámtábla karaktereit, így a felvétel már elegendő lehet az eljárás lefolytatásához.

A lézerblokkolók és más, rendőrségi eszközöket zavaró berendezések vásárlásától – az egyértelmű tiltás hiányában is – visszatántoríthat egy békéscsabai autós ellen jelenleg zajló büntetőeljárás. Az ügyben egy férfit számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény elkövetésének vádjával állítottak bíróság elé. A rendőrség először elkobozta járművet, majd később vissza is adta azt, de kiszerelték belőle a lézerblokkolót. A HVG Online, illetve a Klubrádió által feldolgozott ügyben hozott ítélet precedens értékű lehet, hiszen más hivatkozással, de ismét illegálissá minősítheti a köznyelvben csak traffipax-blokkolóként ismert eszközök használatát. Jól látható, hogy a rendőrség keresi a lézerblokkolók használatának jogi ellenszerét, de a tisztázatlan jogi környezet jelenleg mindkét oldal számára nehéz helyzetet teremt. Úgy tűnik nem csak a gyorshajtók, de a hatóságok is tanácstalanok.