A nagy német gyárak közül az Audi, a BMW és a Mercedes triumvirátusa örülhet, a Ford és az Opel szégyenkezhet a 2008-as ADAC megbízhatósági statisztika adatai miatt. Továbbra is gyengék a franciák, különösen a Peugeot és a Renault. Még mindig erős viszont a Toyota, bár a többi japánhoz hasonlóan egyre kevésbé számít stréber éltanulónak.
Bár kategóriájában évek óta jól szerepel, számomra a 2008-as év ADAC hibastatisztikájának pozitív meglepetése egyértelműen a Citroën Xsara Picasso, illetve C4 Picasso modellcsalád. Ez az egyetlen francia típussorozat, amely nyerni tudott. Ráadásul három miniautón (Citroën C1, Peugeot 107 és Renault Twingo) kívül más, francia felségjelet viselő kocsi még a kategóriák élmezőnyének közelébe sem tudott férkőzni. Ezért különösen nagy eredmény a Picasso sikere.
A negatív szenzációt is a franciák, egészen pontosan a Renault Mégane 2003-as évjáratának tagjai szolgáltatják. A legtöbb váratlan meghibásodást ennél a típusnál és ennél a gyártási évnél regisztráltak a német sárga angyalok: ezer 2003-as Mégane közül több mint 75 volt ADAC-riasztás okozója. A legtöbb gondot náluk is, akárcsak az összes többi modellnél, a meghibásodó motorvezérlés, az indítást a tulajdonosnak is meggátló immobilizer vagy a lemerült akkumulátor jelentette. Elég egyértelmű, hogy az elektronika a modern autók Achilles-sarka.
Nem volt ez mindig így. A német autóklub, az ADAC már több mint 30 éve készít meghibásodási statisztikákat. Ennyi idő alatt pedig gyökeresen megváltozott a különféle hibafajták sorrendje. Sokat javultak a kuplungok és váltók (mínusz 7,5%), meg az üzemanyag-ellátásról gondoskodó rendszerek (mínusz 8,2%). A másik irányba sajnos lendületesebb a fejlődés: a harminc évvel korábbinál ma 20,2 százalékkal több bajt okoznak az autók elektromos rendszerei, azon belül is az elektronokból végérvényesen kifogyó akkumulátorok.
Persze megvan az oka is, amiért manapság már nem bírják úgy a kiképzést ezek az áramforrások. Egy modern autóba sok, nagy áramfelvételű elektromos fogyasztót építenek. Amikor ezeket bekapcsoljuk, akkor leszívunk az aksi töltöttségéből, amit aztán később a generátor visszatölt. Ez a folyamatos lemerítés, feltöltés eléggé megterheli az akkumulátorokat.
Aztán ott vannak a raktárakban, kikötőkben és egyéb változatos helyeken hosszú hónapokig tárolt, átadásra váró új autók. Mire ezek tulajdonoshoz kerülnek, addig az aksijuk egyszer már minimum teljesen kinullázódott. A teljes lemerülés pedig nem a hosszú akkumulátorélet és bika téli indítási képességek titka. Hasonlóan rosszul kezdődik egy autó akkujának pályafutása, ha az a kocsi kiállított, úgynevezett kereskedői demóautó. Ezek állnak vevőcsalogatónak a szalonokban, ezen mutatják be az értékesítők a különböző kényelmi és biztonsági extrák működését. Ilyenkor újratöltés előtt többnyire csontig merítik az aksit. Kivéve persze – tisztelet nekik érte –, ha elővigyázatos és körültekintő a kereskedés, mert az ilyenek a szalon elektromos hálózatáról folyamatosan utántöltik a demóautó aksiját.
2008-ban az autó elektromos rendszerei és az akkuk minden meghibásodás 40 százalékáért voltak felelősek. A második leggyakoribb okra (16%) az "egyéb" címkét ragasztották az ADAC sárga angyalai, a dobogó harmadik fokára a gyújtás különböző alkatrészei (10%) kerültek. 8-8 százalékkal holtversenyben negyedik a befecskendező-rendszer és a motor, a riasztások hét százalékát lehet a gumiabroncsokra és sérült kerekekre kenni. A hűtés, szellőzés és légkondicionálás 5%-ot szerzett ebben a kétes versengésben, a kuplung-váltó duó meg négyet. A kipufogó csupán a hívások két százalékáért tehető felelőssé.
Ami a hibák megítélését illeti, az ADAC igyekszik korrekten eljárni: a gumigondok például nem kerülnek be a megbízhatósági statisztikákba, mivel a gumidefekt és felnisérülés leggyakoribb oka a vezető figyelmetlensége. Hasonló elbírálás alá esik, ha valaki félretankol: tavaly 4222 esetben riasztották az ADAC munkatársait ilyen fura esethez. Különösen dízeleknél lehet végzetes az ilyesmi: a gázolaj helyett figyelmetlenségből betöltött benzin pillanatok alatt milliós nagyságrendű kárt tehet egy modern turbódízel motorban.
Kisebb kárt okoz, viszont sokkal gyakrabb fordul elő (tavaly például 14 732-szer), hogy az éjszaka szabad ég alatt parkoló kocsiban egy nyest megrágja a vezetékeket, amivel rögtön mozgásképtelenné is teszi azt.
Az elmúlt harminc évben több mint 50 millió ilyen vagy ezekhez hasonló esetben riasztották az ADAC valamelyik autómentő alakulatát. Ennyi adatból – csak 2008-ban közel 2,5 millió esetet összesítettek – azért már elég szép kis statisztika kerekedik, amit minden évben kíváncsian várnak mind a leendő vásárlók, mind az autógyártók képviselői. A vevők számára segítséget nyújt egy megbízható autó vásárlásához, a gyártók számára pedig hasznos információkat tartogat arra vonatkozóan, hol lehet még javítani az autók megbízhatóságán.
Ha az idei eredményekre is kíváncsi, lapozzon!
