Használtteszt: Fiat Ulysse - 2001.

Tudják mire számítottam? Galaxy-Alhambra-Sharan trióra, Vitókra, meg ilyesmikre. De ezek még jóval drágábbak ennél az összeghatárnál, vagy végtelenül sokat futottak, vagy nincs magyar szinkron. Aztán valahol az első oldal közepén felbukkant az első olyan autó, amit életem első 38 évében észre se vettem: az Eurovan 1.

Így gyűjtőnéven. Ugyanis számtalan verzióban létezett: személy-, teher-, és csapatszállító. Fiat Ulysse, Lancia Zeta, Peugeot 806 és Citroën Evasion neveken. És ezek csak a személyautók, mert ott a Peugeot Expert, a Fiat Scudo és a Citroën Jumpy, melyeknek szekrényajtajuk van, és kicsit magasabbak is. De egy tőről fakadnak. Ez pedig az Eurovan 1, amit a Sever Nord nevű franciaországi gyárban készítettek. Kisbusz.

PSA motorokkal szerelték, az 1,8-as benzines (99 LE), 2.0 8v benzines (121 LE), 2.0 16v (132 LE), és 2.0 8v turbó (147 LE) volt a benzines kínálat. A dízel sokkal érdekesebb, mert kezdetben volt az 1,9-es turbó 90 lóerővel, a 2,1-es dízel turbóval, 109 lóerővel, és végül ide is megérkeztek a HDI motorok 109 lóerővel, 8 és 16 szelepes verziókban. A 16 szelepes benzineshez volt automata váltó, a többihez csak ötfokozatú kézi.

Azért tetszett meg, mert alig nagyobb helyen (csak szélesebb), mint egy 190-es Merci ad hét különálló ülést, mégpedig úgy, hogy a két első forgatható. Az összes többi karfás és kivehető, sőt, a rögzítési pontokon látszik, hogy a középső sor lábtere növelhető a hátsó rovására. Én úgy tervezem,  hatülésesként fogom használni, kettő-kettő-kettő elrendezésben, egy ülést pedig otthon hagyok. Így marad majd középen hely a hosszabb dolgoknak, a gyerekek kartávolságon kívülre kerülnek, és beférünk a két nagyszülővel.

Az itthoni kínálatot tekintve a kép elszomorító. Drágább autókhoz hozzácsapott, ingyen vagy apróért elhozott vackok vannak, jellemzően drasztikusan túlárazva, csapágyasra hajtott visszatekerőgéppel. Ha mégis felbukkan egy-egy értelmesebb darab, az már az autóvadászt se éri meg, aznap elkel. Vagy benzines. Abból van. Nagyon kevés a valódi tulajdonostól származó. Fél éve, mióta nézegetem a típust, összesen egy olyat láttam, aki újonnan vette itthon, és egy kézben volt. Ez árban a háromszorosa volt az átlagnak, és szinte azonnal eltűnt. Sok az osztrák, azok rozsdásak.

Amire figyelni kell, az a kaszni épsége. Ha a bal oldali küszöb, és annak főleg a hátsó vége porózus, rozsdás, ott kell hagyni. Ott hajlamos a tank, a betöltőcső és az autó közé lerakódott sáros anyag galibát okozni. Egy másik ilyen gócpont a bölcső, amit meg kell nézni. Ha a motor rendben van, nem folyik belőle az olaj, nem dől a füst, és lehetőleg már HDI, és nem a régi, adagolós őskövület, akkor csak apróságok vannak, amik elrontják a bulit. Ilyen az extrém módon szétesni tudó beltér, a millió felé álló műanyagokkal, a beázó napfénytető.

A nem egyforma színű ülések a sok tulajdonosváltásra, és a nehéz előéletre utalnak. A vízlehúzók kócosan állhatnak el az ajtótól, ez nem drága, és általában akkor fordul elő, ha gépi mosóba hordták a kocsit. A tetőablak általában beázik, ezért ha van rá mód, olyat kell venni, amin nincs. A vezetőülésen az oldalsó takaró műanyag 200 ezernél kezd elválni az üléstől, tehát ha ezt látja a fotón, akkor számítson a hármassal kezdődő (4-essel inkább) futásra.

A kétoldali tolóajtók nyitója műanyag, ezért eltörik, ilyenkor csak belülről nyílik az ajtó, vagy úgy se. Ez a jobbik eset, a rosszabbik, hogy nem csukódik be. Ez a népítéletben és a fórumokon olvasható módon akár házilag is orvosolható, a kárpit leszerelése után.

A Lancia Zeták extrásabbak ugyan, de az alcantara bőr nagyon bután tud kinézni ennyi idősen. A Lancia esetében még az lehet a gond, hogy a hátsó lámpa egyik típussal sem kompatibilis, így egy elnézett parkolásból drága mulatság lehet, mert a lámpafészek is egyedi.

Én a 2000-2001-es évjáratot keresem, mert ebben már a HDI van, de ezeket sem kímélik a francia autós poltergeistek: fűtőradiátor-cserére számítani kell, klímahűtőre szintén, de csak ha félünk, hogy melegünk lesz, amíg várjuk az üzemanyagot kannástul, mert az üzemanyagszint-mérő gyakran megbízhatatlankodik. Az állófűtésnek hirdetett extra kiegészítő fűtésként üzemel csak, az átalakításhoz komolyabb beavatkozás szükséges, pl a fűtés vezérlése és szivattyú, ami nem olcsó.

A következő évben, 2002-ben jött a modellváltás:

Citroën C8, Lancia Phedra, Peugeot 807, Fiat Ulysse II, amik jóval modernebbek, nem annyira teherautósak, van bennünk 2,2-es HDI 136 lóerővel, V6-os benzines, és úgy általában is sokkal kulturáltabbak. Viszont az én igényeimnek két ponton sem felelnek meg. Sokkal hosszabbak, majdnem öt méteresek, és 1,5 millió az alja, amiért érdemes pénzt kiadni.

Az Eurovan 1-nek lényegében nincs konkurense, Galaxy-Alhambra-Sharan trió sokkal drágább, és hét személlyel nincs csomagterük, ennek meg van. A Vito és a Transporter egy számmal nagyobb, az Espace olcsó, de abból ehhez képest nagyon kevés van. Az amerikaiak meg sokat esznek, a nagy V6-osokkal, és hát izé. A regadója 120-180 ezer között van, mire bepapírozódik, 250 ezer. Tehát amit itthon árulnak 900-ért, azt maximum 1500 euróért vették, vagy van nekik örökmozgójuk. Szóval szerintem ez az optimális választás, veszek is egyet, ha lesz elég pénzem. Addig is marad a nézelődés.

De hogy ne maradjanak gyakorlati tapasztalatok nélkül, fogyasszanak el egy 300 ezret futott munkásautót a következő oldalon.