Elképesztő felvételt küldött vissza a NASA marsjárója a landolásáról
Több szempontból is történelmi videót adott ki a NASA a Perseverance marsjáró múlt csütörtöki landolásáról. Már önmagában a tény történelmi, hogy mozgókép rögzült egy marsi landoláson, de készült mindez egy folyamatában is teljesen újfajta, sikeres landolás közben. Az amerikai űrügynökség hétfőn a hétperces landolás utolsó három és fél percének képeit tette közzé pazar minőségben.
A felvétel a minden marsi landolás legkritikusabb pillanatával, az ernyő nyitásával kezdődik. A 21,5 méter átmérőjű ernyő 12 kilométeres magasságban, 450 méter/másodperces sebesség mellett nyílt ki. Ezt lehet megnézni a videó elején valós és lassított tempóban is.
Ezt követte egy másik kulcspillanat, amikor az ernyőn lógó szerkezet (az égi daru, a rover és a rajta utazó Ingenuity helikopter) leejti magáról a hőpajzsot. Ez a pajzs fékezte meg az ernyőnyitás előtti percekben a Perseverance-t, amikor az 20 000 km/h sebességgel elérte a légkör felső peremét. Miután ez levált, már a rover hasára szerelt, felszín felé néző kamera is látott, az ő képével tettük meg az út hátralévő részét.
A pajzs tömegétől megszabadult Perseverance ereszkedési sebessége a megtett kilométerek alatt 100 méter/másodperces tempó alá lassult a ritka, de a felszínhez közeledve egyre sűrűbb marsi légkörben, majd két kilométeres magasságban jött a manőver, amihez hasonlót még nem csinált az emberiség idegen égitesten. Az "égi daru" és a hasára szerelt rover leváltak az ernyőről és a felső pajzsról, majd a daru nyolc hajtóművét használva leszállásra alkalmas terület fölé manőverezte magát az automata navigáció. Még ebből a magasságból sem volt jó ugyanis bárhova landolni, a navigációban bízva merte egyáltalán bevállalni a NASA a Jezero-krátert. Kellett a bizalom, mivel a leszállóhelyhez közel egy 50-80 magas sziklaszírt és sok kisebb kráter található.
Az utolsó két kilométer alatt a daru hajtóművei fékezték meg a rovert, majd mindössze húsz méterrel a felszín felett jött a manőver, ami tényleg egy daruvá tette az égi darut: miközben az tartotta magát a hajtóműveivel, műanyag köteleken lassan leengedte a rovert. Amikor az elérte a talajt, a daru levált, majd megmaradt hajtóanyagát használva kellő távolságban csapta magát a felszínbe. Az alábbi fotón látható, hogy milyen távolságra szóródtak szét egymástól a landolás alatt eldobált elemek.
Ez volt tehát a Perseverance marsjáró küldetésének legkritikusabb pár perce, most már jöhet a tudományos munka: talajminták begyűjtése, az ősi marsi élet nyomának kutatása. Látványos úttörő feladat is jut még a következő hetekre, hamarosan megteszi első útját ugyanis a rover hátára szerelt Ingenuity. Egy apró helikopter, aminek az lesz a feladata, hogy kameráival felderítse a rover tervezett haladási útvonalát. Az ő első útja lesz az emberiség első olyan repülése, amit egy idegen bolygón végzünk. Ha beválik a megoldás, akár még ebben az évtizedben hasonló repülő szerkezeteket küldhetünk a Szaturnusz legnagyobb holdjára, a Titánra is, ahol aztán magukban repkedve kereshetik az élet nyomát.
Ha a fenti videó alapján nem látod át, hogyan is történt ez a bravúros landolás, itt egy animáció, ami átláthatóan végigveszi, mi történt a marsjáróval azután, hogy belépett a Mars légkörébe.
