Több oka is lehet, hogy valaki lámpatestet cserél az autóján. Idővel a műanyag burák elmattulnak, kavicsot kapnak, vagy egyszerűen jobbra, másra vágyik a tulaj. Több megoldás is létezik.
Ha annyi a gond, hogy mattá vált a műanyag bura, viszonylag egyszerűen orvosolható. Kiadós polírozás, és a fény újra könnyedén hatol át. Idővel viszont újra bemattulhat az UV-sugárzásra érzékeny műanyag, tompává válhat a fényszóró fénye, ezért érdemes a polírozáson kívül pótolni a védőlakk réteget is. Nem drága tétel, és újabb évekig tisztán láthatunk a sötétben. Léteznek alternatív megoldások, mint az általunk is kipróbált mikroszálas törlőkendő – aceton kúra, de pár ezer forinton nem érdemes spórolni.
Ha valakinek megtetszett a xenon rendszerek fehér fénye, de nem fogna bele egy szett beépítésébe, szerelhet hasonlóan fehér fényű, úgynevezett xenonhatású izzót a klasszikus halogén helyére. A valódi xenon lámpák előnyét, azaz a nagyobb fényerőt ezek nem biztosítják, sőt, még kevésbé világítanak, mint a klasszikus sárgás társaik. Hogy miért? A kívánt fehér fényt jellemzően úgy érik el a gyártók, hogy a klasszikus halogénsárga izzót kék réteggel vonják be. Így, bár a kívánt színvilágot adják, valamennyire árnyékolják is a fényforrást. Természetesen ezekből az izzókból is csak az európai hatósági engedéllyel ellátott, röviden e-jeles példányokat szerelhetjük be.
Ha a nagyobb fényerő a cél, a megoldás a xenon szett. A halogénnel ellentétben a xenon fényét nem izzószál, hanem gázkisülés okozta ív állítja elő. Ezért beszélünk xenon szettről, mivel nemcsak az izzót kell cserélni, hanem az ehhez tartozó elektronikát is megfelelően kell beépíteni az autóba. A xenon szett beépítésének a feltétele, hogy automatikus fényszórómagasság-állító és lámpamosó berendezéssel rendelkezzen az autónk. Ha ezek megvannak, és a típusnak volt gyárilag is xenon rendszerrel szerelt változata, a gyári xenon szettet minden egyéb hatósági ügyintézés nélkül beszerelhetjük, de szoftveresen ilyenkor is utána kell állítani az autó rendszerét.
A xenon rendszerek fényereje többszöröse is lehet a klasszikus halogén megoldásoknak, ezért nagyon tudják vakítani a szembejövőket. Létezik olyan xenon, amelyhez nem szükséges a fényszórómosó és az automatikus magasságállító berendezés, de ezek csak 2000 lumen fényerővel rendelkeznek, ami az 1500 lumenes halogén izzókhoz képest nem jelentős előrelépés.
A halogénizzó számára kialakított lámpatestbe xenonizzót helyezni olyan, mintha a diavetítő izzóját arrébb tolnánk a foglalatában, a végeredmény siralmas lesz, ezért csak a létező, gyári megoldások ajánlottak. Ha mégis úgy döntünk, hogy nem az autónk típusához gyárilag készített rendszert építtetjük be, figyeljünk rá, hogy a megvásárolt xenonszett megfelelően el legyen látva e-jelekkel, hogy a hatósági engedélyeztetésen megfeleljen - feltéve, ha találunk ilyet a piacon.
Az engedélyeztetési folyamatot érdemes még a beszerelés előtt megkezdeni, hogy ne utólag kelljen módosítani a beépítésen. Egyedi átalakítási engedélyt kell kérünk egy területileg illetékes kormányhivatal közlekedési felügyelőségén, amelyhez csatolni kell a beépítésre szánt rendszer teljes dokumentációját. A szigorú szabályozásra azért van szükség, mert a nagyobb fényerő miatt a rosszul beállított xenon szett jobban is vakíthat, mint a halogén izzók. A xenon-átépítést bejegyzik a forgalmiba is.
Aki a xenon rendszerek után érdeklődik, hamar találkozik a bixenon kifejezéssel is. Bixenon világításnak nevezzük azt, ha nem csak a tompított, hanem a távolsági fényt is gázkisüléses rendszer állítja elő. Ilyenkor a tompított és a távolsági fényt is ugyanaz a gázkisüléses fényforrás állítja elő. A bixenon továbbfejlesztéseként léteznek trixenon rendszerek is, ezek a tompított és a távolsági fény mellett egy átmeneti „autópálya” fényállást is fel tudnak venni.
A ledes megoldásokra is azonos szabályok vonatkoznak, mint a xenonra, azaz a halogén lámpánkat akkor cserélhetjük ki ledesre, ha gyárilag is létezett a típushoz, és a gyár, vagy a hivatalos utángyártó által előállított alkatrészt használjuk. Egyéb esetekben (ha a termék rendelkezik a megfelelő hatósági jelzésekkel) hatósági engedélyeztetés szükséges. Az ismert gyártók általában konkrét típusokhoz ajánlják a különböző ledes nappali menetfény berendezéseiket, melyekre előzőleg már bevizsgálták, így az engedélyeztetés is nagyban egyszerűsödik.
Ha csak a halogén égőket cserélnénk ledes izzókra, arra is rengeteg megoldást találunk a piacon, de ezek tulajdonságaikat tekintve ilyenkor nem teljesítik az előírt szabványokat, ezért halogén izzók számára kialakított lámpatestben hatóságilag tilos ezeknek a használata.
Angel eyes, magyarul „angyalszemek”, azaz világító karikák a lámpatestben. Ha valaki megirigyelte a BMW-kből ismert megoldást, technikailag van rá lehetőség, de a fényszóró felépítésében átépítést végezni tilos, így erre csak a teljes fényszóróegység cseréje kínálhat legális megoldást.
Az, hogy az autó külső fényforrásait csak nagyon kis mértékben módosíthatjuk legálisan, nem magyar jellemző, hanem a teljes Európai Unióban így van. A különböző átépítő rendszerek jellemzően a távol-keleti piacokra készülnek. A gyártó cégek folyamatosan lobbiznak, hogy a ledes izzók kiválthassák a halogént, de egyelőre ez még nem számít retrofit, azaz az utólag beépíthető megoldásnak.
Akiben további kérdések merültek fel a fényszóró-tuninggal kapcsolatban, elmerülhet a vonatkozó jogszabályokban (5/1990. Köhém rendelet, 6/1990 köhém rendelet), vagy felteheti kérdését a Lumendokinak, Kütyüdoktor rovatunkban.
