A franciák hosszas beetető kampányra készültek, először csak a frankfurti strandautó-tanulmány nevét közölték, és nyilván lett volna még néhány fokozat, mielőtt a Frankfurti Autószalonon bemutatják az autót, de valaki lelőtte a poént, és kiszivárogtatta a Cactus M egy fotóját. Fura szerzet, az biztos, de hogy mire jó a Citroënnek, azt nem igazán értjük.
Lényegében egy Cactus két ajtóval, a gumibuborékos betétek nélkül, rövid tetővel, sajátságos dekorációkkal. És bár a felépítése valóban emlékeztet valamelyest a Csendőr vígjátékok által hallhatatlanná tett Méharira, annak kedvesen esetlen karakteréből nem igazán jutott a Cactus M-nek, hiába erőlködtek a tervezők. Pedig igyekeztek, az látszik, minden utalás ott van, ami a laza szörfös-életforma kapcsán így ötven évvel később az ember eszébe jut. Talán túl sok is a világos virágminta és a faerezetű dekor egyetlen oldalsó betétben, akkor is, ha a szörfös-klisé kialakulásának szerves része volt a fafelépítményes kombi a 40-es évek amerikájában, virágminta nélkül pedig nincs hippi-lazaság.
A lebegő tető egyébként érdekes trükk, és az autó arányai sem rosszak, de nagy kár volt idekeverni a Méhari-legendát, ez már most egyértelmű. Persze biztosan van még néhány érdekesség, amit ez az egy kép nem leplez le, de azt ránézésre meg mernénk kockáztatni, hogy ebből a modellből nem lesz sorozatgyártmány – legalábbis a Citroënnek aligha van most pénze egy efféle rétegmodellre.
