Úgy tűnik, a Mercedes néhány újságírónak megmutatta a készülő EQA-t, ennek kapcsán néhány fotó is nyilvánosságra került az alig álcázott prototípusról.
Az már ezek alapján egyértelmű, hogy a tervezők nem változtattak sokat a GLA utascelláján: a legfeltűnőbb eltérés a benzines változatokhoz képest az orr-részen lehet, bár épp itt maradt meg annyi az álcázásból, hogy ne látsszanak tisztán az eltérések. A hasonlóság nyilván annak köszönhető a GLA-val, hogy a két autó azonos műszaki alapokra épül, hasonlóan a GLC-EQC pároshoz, és ugyanazokon a gyártósorokon készülnek majd, ami az első beszámolók szerin érezhető kompromisszumokat jelent.
Mivel a Mercedes fronthajtású MFA padlólemezét eredetileg csak hagyományos benzines, és hibrid modellek alapjának szánták, a 66 kWh-s akkumulátort csak a belső helykínálat rovására tudták elhelyezni az autóban. Az akkumulátor a csomagtér és a hátsó üléssor alá került, így elsősorban innen vesz el némi teret.
A kezdeti változat a 250-es típusszámot kapta. Ebbe a ZF által szállított 190 lóerős motor kerül, amely állítólag kifejezetten vehemens gyorsulásra teszi képessé a magas építésű modellt: bár hivatalos adatot nem közöltek, 7 másodpercen belüli gyorsulásról hallani száz kilométerre. Az autó végsebessége 160 km/h, és elvileg 400 kilométert tehet meg egy töltéssel, ami ugyan valamivel kevésbé jó, mint a VW ID.3-asé – az papíron 420 km-t tehet meg kisebb, 58 kWh-s akkuval – de a valós hatótáv ezeknél az értékeknél valószínűleg érezhetően kevesebb lesz.
A Mercedes állítólag még legalább két másik változaton dolgozik: említést tettek egy kétmotoros AMG kivitelről, összkerék-hajtással és 270 lóerő feletti teljesítménnyel, illetve egy nagy hatótávú változatról, 500 km feletti hatótávval, de ezek várhatóan csak a gyártás beindítása után legalább egy évvel érkezhetnek meg.
A pontos menetrendet egyelőre nem ismerjük, de több mint valószínű, hogy az új Mercedes EQA bemutatójára legkésőbb tavasszal sor kerül, mivel az év közepére már az első sorozatpéldányok kiszállítását ígérik.
