Az autósok többségét időnként "elkápráztatják" a fényszórók - derül ki egy nagyszabású kutatásból.
A német autóklub, az ADAC tíz másik autóklubbal együtt megkérdezte az autósokat, hogy mennyire érzik azt, hogy a fényszórók elvakítják őket a forgalomban. A holland (ANWB), az angol (IAM), a bosznia-hercegovinai (BIHAMK), a szlovén (AMZS) és a norvég (NAF) klubok megkérdezték tagjaikat, míg Németországban, Ausztriában (ÖAMTC), Svájcban (TCS), Belgiumban (TCB) és Luxemburgban (ACL) a vezetői engedéllyel rendelkező fogyasztókat kérdezték ki.
Németországban a járművezetők több mint 70 százaléka érzi magát időnként elkápráztatva. Néhányan csak ritkán (15,2 százalék) vagy szinte soha (5,5 százalék), de közel 50 százalékuk rendszeresen, 5 százalékuk pedig szinte mindig. Ez azt jelenti, hogy a megkérdezettek mintegy háromnegyede számára a közúti közlekedésben való vakítás fontos probléma - idézi a felmérés eredményeit a Közlekedéstudományi Intézethez (KTI) tartozó szakportál, a Közlekedésbiztonság.
A kutatás választ adott arra is, hogy melyik fényforrás a legvakítóbb?
- Az eredmény egyértelmű: a távolsági fényt a válaszadók 82,1 százaléka jelölte meg.
- Sokan (41 százalék) a tompított fényszórókat is nagyon vakító fényforrásként érzékelik.
- Minden negyedik autós (26,7 százalék) úgy érzi, hogy a hátsó ködlámpa vakítja el.
- Tízből hat járművezető (61,7 százalék) állította, hogy zavarónak találja a vakítást.
A megkérdezettek több mint 27 százaléka érzi magát stresszesnek, fáradtnak vagy egyéb fizikai problémákat tapasztal. 21,8 százalékuk emiatt kevesebbet, 3,7 százalékuk pedig már egyáltalán nem is vezet sötétben.
A cikk szerint minden második ember hunyorít vagy félrenéz. Vannak, akik átmenetileg vakon vezetnek: a válaszadók 2,4 százaléka lehunyja a szemét. A járművezetők mindössze 14,1 százaléka tudja figyelmen kívül hagyni, ha vakító fénnyel szembesül. Az autóklubok megkérték tagjaikat, írják le, mit éreznek ilyenkor.
Németországban tízből hat járművezető azt mondja, hogy a fényforrás közelében lévő tárgyakat nehezen tudja felismerni. Háromból egy irritált, 23,3 százalék pedig azt tapasztalja, hogy a látómezőjében fényfolt jelenik meg, amely csak lassan tűnik el. A megkérdezettek 4,3 százaléka még azt is állította, hogy a vakító fény fájdalmat okoz. Ez azt jelenti, hogy a válaszadók közel 27 százaléka panaszkodik káprázásra vagy fájdalomra.
A felmérés eredményei azt mutatták, hogy a közúti forgalomban a vakítás nem egyéni túlérzékenység jelensége, hiszen a járművezetők többségét zavarja a fény a közúti forgalomban.
Dr. Bernhard Lachenmayr szemész szakorvos a kutatást kommentálva azt mondta, hogy az egyre kisebb fénykibocsátó felület és az egyre nagyobb fénysűrűség – például a ledes fényszórók esetében – növeli a pszichológiai és fiziológiai káprázást.
A vakító fények tehát általánosan gondot okoznak a vezetőknek. Mi lehet a megoldás? A válaszadók 73 százaléka úgy véli, hogy a jogszabályokat ki kellene igazítani a közúti vakítás csökkentése érdekében, míg 39 százalékuk kifejezetten fontosnak is tartja ezt.
