A féléves eredmények a korábbiaknál is erősebb keresletcsökkenést mutatnak az új autók iránt. A helyzetre jellemző, hogy a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének adatai szerint az eladási lista első tíz márkája kivétel nélkül gyengébben szerepelt az idén, mint 2006 első felében. A teljes piac 11.2%-ot zsugorodott: június végéig összesen 85710 új autót adtak el a gyártók hivatalos képviseleteiken keresztül.
Az élen a sorrend, ahogy évtizedek óta, változatlan, de a Suzuki előnye viszonylag gyorsan olvad. Az egyetlen, Magyarországon termelő gyártó az első félévben komoly veszteségeket volt kénytelen elszenvedni: 15445 autót tudtak eladni, 17,5%-kal kevesebbet, mint 2006 első felében. Így a piaci részesedésük is tovább csökkent, 19,4-ről 18%-ra. Az Opel ugyanakkor erősíteni tudott a helyzetén: 9736 autót értékesítettek, így eladásaik 8,7%-kal estek vissza, kevesebbel, mint a teljes piac, azaz 11-ről 11,4%-ra növelték a részesedésüket. Az utóbbi évek nagy nyertese, a Ford is hasonló helyzetben van: 8573 autón adtak túl, ami abszolút értékben ugyan 7,5%-os visszaesést jelent, de ugyanakkor 10%-ra nőtt a részesedésük az összes eladásból.
A tizes lista további helyein a Skoda (7200 autóval, -15,2%-os növekedéssel, 8,4%-os piaci részedéssel) , a VW (7084, -13,3%, 8,3%), a Toyota (6120, -5,86%, 7,1%), a Peugeot (3929, -7,44%, 4,6%), a Renault (3698, -32,3%, 4,3%), a Chevrolet (3321, -27,4%, 3,9%) és a Citroën (2875, -11,2%, 3,4%) áll. Az adatokból látható, hogy a Suzuki mellett a Renault, a Chevrolet, és a VW csoport két húzómárkája, a Skoda és a Volkswagen eladásai estek vissza a piac zsugorodását meghaladó mértékben. Érdekes, hogy a kisebb márkák közt bőven akadt olyan, amely abszolút értékben is növekedést produkált: a Honda például 27,4%-kal több autót adott el, mint 2006 első félévében, de Seat (+3,8%), a Nissan (+20%) és a Kia (+45,1%) is hasonlóan jól szerepelt. Az ellenpontot épp az amúgy is gyengén szereplő Renault másodmárkája, a Dacia képviseli: tavaly még 1617 autót tudtak eladni, az idén viszont már csak 576-ot, ami elképesztő, 64,4%-os zuhanást jelez.
A jelenség magyarázatát a kategória-eladási adatokban találjuk. A visszaesés kizárólag a kisebb, és ennek megfelelően olcsóbb modellek gyártóit érinti. Miniautóból 1528 példány fogyott, azaz 33,7%-kal kevesebb, mint tavaly, családi használatra is alkalmas kiskocsiból a tavalyi 47498 helyett csupán 36691-et adtak el, azaz 22,8% a visszaesés, a kompakt modellek iránti kereslet pedig 8,6%-kal lett alacsonyabb. Ezen kívül csak a középkategória eladásai csökkentek viszonylag jelentéktelen mértékben, 3,9%-kal, az összes többi kategóriában nőtt a kereslet.
Az MGE adataiból lényegében az derül ki, amit már eddig is sejtettünk. Elsősorban az alacsonyabb jövedelmű, jórészt kölcsönből gazdálkodó újautó-vásárlók száma csökkent, részben a növekvő inflációnak, részben a kormány megszorító intézkedései révén csökkenő reáljövedelmeknek köszönhetően. Ráadásul az adózási szabályok változása miatt valamivel könnyebb és olcsóbb lett külföldről használt kisautót behozni, aminek szintén jelentős szerepe lehet az eredmények alakulásában.
