Egy görög vegyész ötlete nyomán indult meg a kutatás, amely tökéletesen tiszta üzemű személyautókat eredményezhet.
Akár autóroncsokból is lehetne üzemanyag
Athanasziosz Konsztandopoulosz maga is elismeri, hogy az ötlet őrültségnek hangzik, mégis sikerült elérnie, hogy az EU támogasson egy három éves kutatási programot, amely felméri a benne rejlő lehetőségeket, és feltárja a problémás pontokat. A lényeg, hogy nanométeres szemcseméretű fémport égetnének a hagyományos belsőégésű motorokban. Az apró részecskék ugyanis hatalmas felületet eredményeznek, így legalább olyan jól égnek, mint a benzin vagy a gázolaj. A végtermék ugyanolyan finom por, mint maga az üzemanyag, amelyet használat után elvben teljes egészében össze lehet gyűjteni, és később egyszerű, hidrogénes redukcióval újra lehet hasznosítani. Ráadásul az üzemanyagot elméletben ipari hulladékból - például autóroncsokból - is elő lehetne állítani.
A fémporos motor egyelőre persze csak elméletben létezik. Még tisztázni kell, hogy milyen fémet lehetne használni, amely nem koptatja el pillanatok alatt a motor alkatrészeit, és hogyan lehet megakadályozni, hogy az óriási felületű nanopor még a szabad levegőn spontán oxidálódjon, milyen módosításokat kell elvégezni az autókon, hogy fémrészecskékkel is működjenek, milyen eljárással lehet a begyűjtött oxidokat újra üzemanyaggá alakítani, és milyen veszélyeket rejt magában a folyamat a környezetre és az emberek egészségére nézve. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására hozták létre a Cometnano projektet, amely öt európai kutatóintézet tudósait foglalkoztatja három éven át.
Ha az ötlet beválik, azzal - legalábbis elméletben - akár meg is oldódhat a kőolaj és földgáz nélküli fenntartható közlekedés problémája, amelyre eddig két, igencsak tökéletlen megoldás született: az elektromos hajtás, és a hidrogénhajtás.
Forrás: MTI
