Elsöprő német fölény jellemezte az idei választást: tizenkettőből összesen egyetlen díjat kapott más nemzetiségű gyártó.
A 65 tagú zsűri az idén meglepetésre nem egy BMW motort talált a legjobbnak, hanem a Volkswagen 1,4 literes TSI motorját, méghozzá a turbófeltöltővel és mechanikus kompresszorral egyszerre lélegeztetett erősebb változatot. Ugyanez a motor vitte el az 1-1,4 literes kategória legjobbjának, és az Év Zöld Motorjának járó díjat is, az 1,8-2 literes kategóriából pedig a VW kétliteres TFSI turbómotorja hozta el az első helyezést. A zsűri indoklása szerint a VW TSI motorja igazi műszaki bravúr, és egyben kiváló példa arra, hogy miként lehet hatékonyabbá tenni a belsőégésű motorokat használati értékük csökkentése nélkül.
A Mercedes és a BMW egyformán három-három díjat zsebelhetett be. A 2-2,5 literes kategória legjobbjának a Mercedes 2,1 literes négyhengeres dízelét választották, az Év Sportmotorja, illetve a legjobb négy liter feletti hengerűrtartalmú motor pedig az AMG 6,2 literes V8-asa lett. A BMW a 2,5-3 literes kategóriát 3 literes, ikerturbós hathengeres benzinmotorjával, a 3-4 literest az M3-as 4 literes V8-asával, az 1,4-1,8 literest pedig a PSA-val közösen fejlesztett és gyártott 1,6 literes turbómotorral nyerte meg. A negyedik német gyártó, a Porsche az Év Új Motorja címet nyerte meg a 911-eshez gyártott 3,8 literes hathengeres boxermotorjával. Az egyetlen nem német díjazott a Toyota lett: a zsűri az Aygóból és a Yarisból ismert ezres háromhengerest találta a legjobbnak az 1 liter alatti kategóriában.
A díjak ilyen fajta megoszlása nyilván nem véletlen: ha csalásra nem is gyanakodhatunk, az azért egyértelmű, hogy a zsűri elsősorban az európai gyártmányokat ismeri, azok közül is inkább a nagy teljesítményű motorokra koncentrál - alighanem ezért érezhetjük kissé egyoldalúnak az eredményeket.
