Útépítések: a fényes jövő egyelőre papíron

Aki esetleg elakadt volna az évszámnál, azt most tovább is lendíteném egy idézettel: Hosszú távon is érezhetően, nagytávban pedig számottevően javul Nyugat-Zala, Dél-Somogy, Kelet-Békés és az északkeleti határtérségek megközelíthetősége. A szerző, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az általa megbízott Közlekedésfejlesztési Koordinációs központ hosszú táv alatt a 2027-ig tartó időszakot érti.

A következő tizenhat évre már vannak kilométer-adatok, útvonaltervek és tervezett átadási határidők (lásd galériánkat). Mivel kormányhatározatról van szó, részletek a Magyar Közlönyben is olvashatók, Orbán Viktor s.k.

A minisztérium tegnapi közleménye nagyvonalúan hallgat a külső körülmények esetleges megváltozásáról, a közlekedési kultúra nem könnyen kiszámítható alakulásával sem kívánták bonyolítani a képet. Az Európai Unió létéről vagy nemlétéről sem ejtenek szót, de mint Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkártól megtudtam, a négy programciklusra bontott tervet ötévente vizsgálják majd felül, és ha változik a gazdasági klíma vagy az igények, hozzájuk igazítják az utakat.

A nagytáv a 2040-ig hátralévő huszonkilenc évet jelenti, szóval a felsorolt régiókban lakóknak alig néhányat kell aludniuk és már jön is a megváltás, hattengelyes kamionokról újabb gyárakat pakolnak le a külföldi befektetők, vagyis, ahogy a hivatalos szöveg fogalmaz, eljön a végleges és ideális állapot.

A hosszú távú program összesen 2920 kilométernyi gyorsforgalmi, illetve főúttal számol. Ebben az új utak építésén túl a meglévők bővítése és fejlesztése is szerepel. A tervek megvalósítása körülbelül 2880 milliárd forintba kerül majd, melyet részben Európai Uniós forrásból fedeznének.

A körülbelül 500 kilométer autópálya, 1000 kilométer autóút, 400 kilométer kiemelt főút és 1000 kilométer főút építése vagy bővítése minden magyarországi régiót érint legalább egy elkerülő útnyi mértékben, és mint látjuk, a közel egymilliárd forint kilométerenkénti költség továbbra is átlagosnak számít.

Ha minden jól megy, 2020-tól bármely megyeszékhelyre és megyei jogú városba mehetünk majd gyorsforgalmi úton vagy kiemelt főúton, az autópályák az utolsó ciklus végére elérik az országhatárokat és Magyarország közreműködésével kapcsolódnak be Európa vérkeringésébe keleti szomszédjaink.

Mivel az M0-ás körgyűrű építése aktuális ügy, azért a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. felelős. Szóvivőjük, Loppert Dániel (igen, ő) elmondta, a bővítés nyomán megszüntetnék a főként a déli szektorban kialakuló torlódásokat. A mostani, kétszer kétsávos pályát kétszer három sávra bővítik, lesz leállósáv is, így ha a szélsőben lerobban egy kamion, az nem akadályozza majd a naponta, sávonként huszonötezer járművet a továbbhaladásban.

Aki rendszeresen közlekedik a körgyűrűn, tudja, hogy a bővítés mellett hamarosan költeni kell majd a felújításra is, mert a hatalmas teherforgalom alaposan kikezdte a pályaburkolatot, gyakorlatilag minden, korábban épített szakasz szélső sávja nyomvályús.

Loppert szerint még idén novemberben átadják az M1-es és M6-os autópályát összekötő részt, 2012-re meglesz az 51-es út és az M5-os közti átvezető (itt megszűnik a most használt kitérő és építenek két Duna-hidat is) majd 2013-tól autózhatunk az M6-os autópálya és az 51-es út között. A beruházások összköltsége eléri 93 milliárd forintot, melynek nyolcvanöt százalékát fedezzük EU-s forrásból.

Az ország más pontjain is folytatódnak az autópályaépítések. A jövő év végén várhatóan átadják az M3-as Nyíregyháza és Vásárosnamény közti szakaszát, elkezdődik az M2-es bővítése Vác irányába és 2013-ban készülhet el az M43-as főút Makótól az országhatárig.

Mielőtt megkezdtem fejben az álomutazást a szinte karnyújtásnyira lévő ideális és végleges úthálózaton, felhívtam a Levegő Munkacsoportot. Kicsit lelombozódtam, mert Lukács András elnök szerint elhibázott elképzelésre költené a pénzt az állam.

A Levegő Munkacsoport egyáltalán nem költene az úthálózat fejlesztésére, inkább a meglévő és részben rossz állapotú utak karbantartására, valamint a vasútra, illetve a közösségi közlekedésre fordítanának többet. A LMCS elnöke szerint csökkenteni kell Magyarország energiafüggőségét és széndioxid-kibocsátását az EU-s célkitűzéseknek megfelelően, ennek viszont ellentmondana az újabb gyorsforgalmi utak építése.

Ha valóban fel akarjuk lendíteni a gazdaságot, akkor a pénzt nem aszfaltba, hanem az oktatásba és az innovációba kell fektetni – vélekedik Lukács András. Lukács úgy látja, már eddig is fölöslegesen építettünk meg egyes autópályákat, hiszen például az M6-os déli szakasza gyér kihasználtsággal működik.

Nekünk, egyszerű közlekedőként be kell érnünk annyival, hogy a kormánynak nagyon pontos elképzelései vannak arról, miként fognak változni Magyarország és Európa közlekedési és közúti szállítási szokásai a következő évtizedekben, mely településeket kell bekapcsolni a nemzetközi járműforgalomba. Úgy számolnak, a közúti árufuvarozás és a forgalom ha lassuló mértékben is, de tovább fog nőni, és a növekményt elsősorban nem vasúti szállítással, hanem közúton kell majd elvezetni.

Fontos cél, hogy még több település átmenő forgalmát lehessen körgyűrűkre terelni – szögezte le Völner Pál. Csehországhoz, Szlovákiához és Ausztriához hasonlóan 2013-tól nálunk is használatarányos útdíjfizetési rendszer lesz. Ismét látunk majd kapukat az autópályákon, de azoknál nem kell megállni, a járművek azonosítását és a pontos útdíj kiszámítását mikrohullámú adó-vevőkkel oldják meg. A minisztérium azt ígéri, nem lesznek kilométeres dugók.

A Levegő Munkacsoport másik, környezetterheléssel kapcsolatos felvetésére a Fejlesztési Minisztérium illetékese úgy reagált, a több ezer kilométeren folytatott útépítési és bővítési munkálatok rövid és középtávú környezeti hatásait bőségesen kompenzálják majd a hosszú távú előnyök, a zökkenőmentes forgalom, így a környezetvédők aggodalmai nem megalapozottak.

Beszélgetésünk végén Völner Pál megjegyezte, a stratégia megvalósulásának feltétele, a sikeres társadalmi egyeztetés szintén jól halad. Az NFM illetékese elmondta, az úthálózat fejlesztésének a beruházóit továbbra is nyílt közbeszerzési pályázaton választják majd ki, de az elmúlt években az építőiparban végbement tisztulási folyamat miatt arra számítanak, hogy a lebonyolítás és a vállalkozók kifizetése körüli zavarok nem ismétlődnek meg.