Drágább benzin, kevesebb gázolás

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság és több civil szervezet, köztük a vicces nevű Critical Moms részvételével országos gyalogosbarát kampány kezdődik. A szervezők nyereményjátékkal és megkülönböztető matricákkal szeretnék elérni, hogy az autósok, a kerékpárosok és a gyalogosok jobban figyeljenek egymásra a forgalomban.

Gégény István alezredes, az ORFK Országos Baleset-megelőzési Bizottságának szaktanácsadója találónak tartja a Mindenki gyalogosnak születik szlogent, amellyel elindították a kampányhoz tartozó mindenkigyalogos.hu honlapot. Szándékosan nem bonyolódunk bele a járás tanulása, illetve a gyaloglás mint közlekedési forma közti különbségekbe. Furcsa szlogen ide vagy oda, a szakember szerint nagy probléma, hogy a helyes közlekedés tanítására a családokban és az iskolákban sem fordítanak elég figyelmet. Így viszont egy kampány és a nyereményjáték is kevés lehet, hiszen évtizedek alatt rögzült rossz szokásokat nehéz egyik napról a másikra megváltoztatni.

Részben a szocializáción múlik, hogy valaki az utcára kilépve képes-e felismerni a veszélyes helyzeteket, vagy autósként előzékenységével segíteni másokat, hogy ne kerüljenek bajba. A gyalogosbarát kezdeményezés próbaüzeme tavaly volt Veszprémben. Amint az internetes híradásokból kiderül, a megyében kétszáz autós kért és kapott gyalogosbarát matricát. Nem sok, pedig még maga az igazságügyi miniszter is ragasztott, amiből tudhatjuk, nagyon komolyan gondolták a veszprémiek.

A litvánoknak volt honnan feljönniük

Közlekedésbiztonsági szempontból Magyarország az Unió rangsorának második felébe tartozik. Míg hazánkban 2001 és 2010 közt alig negyven százalékkal csökkent az egymillió lakosra jutó halálos balesetek száma, addig a listavezető Litvániában 60 százalékkal javult a statisztika, bár náluk a viszonyítási alapot jelentő 2001-es évben sokkal rosszabb volt a helyzet, mint itthon (az alábbi grafikon a halálos közlekedési balesetek javulását mutatja százalékban).

Ennek ellenére a Magyarország európai uniós csatlakozása előtt kitűzött célokat időarányosan túl is teljesítettük, a gond csupán az, hogy az unióban ennél magasabbra tették a lécet, hiszen a magyarországi 30-cal szemben 50 százalékos csökkenést tűztek ki az évtized végére. Hazánkat még az sem lendítette a legbiztonságosabb tagországok közé, hogy 2008-ban bevezették az objektív felelősség elvét, és azóta nehezebb kibújni a bírságok alól.

2010-ben, a legutóbbi összesítés évében 2768 gyalogos szenvedett közlekedési balesetet Magyarországon. Ennél is riasztóbb adat, hogy közülük 614-et zebrán gázoltak el, és sok esetben egyszerűen a gyorshajtás vezetett tragédiához. Ennek kapcsán Gégény alezredes felidézi: néhány évvel ezelőtt szó volt arról, hogy új szabályt vezetnek be. Eszerint az autósoknak minden esetben 30 km/h-ra kellett volna lassítaniuk, ha zebra közelében gyalogost látnak. Az ötletet végül elvetették, így maradt a régi rendelkezés, amely csupán fokozott óvatosságot ír elő, meg a valóság, hogy az autósok sokszor nem adják meg az elsőséget a zebránál várakozó gyalogosoknak.

Az alábbi ábra a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből származik, és a 2009-es gyalogosbaleseti összesítésen alapul. A négy leggyakoribb szituáció közt első helyen áll, amikor a gyalogost nem kijelölt átkelőhelyen, útkereszteződésen kívül ütötték el. A vizsgált évben összesen 566 ilyen eset történt Magyarországon.

A gyalogosok és a vezetők közti kommunikáció javítása, illetve az autóforgalomtól még jobban elkülönített zebrák kialakítása jelentősen csökkentené a tipikus gyalogosbalesetek számát – állapítja meg az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) 2009-es tanulmánya. Az Európai Unió más országaiban, például Németországban a járművezetők kötelesek megállni, ha egy gyalogos a zebrához közeledik. De nem csak ott, hanem a legtöbb fejlett országban általános tapasztalat, hogy az autósok és a gyalogosok a lehető leghamarabb felveszik a szemkontaktust. Így szavak nélkül is tudják, mit kell tenniük, hogy elkerüljék a veszélyt, amikor keresztezik egymás útját.

Nem hivatalos felmérések szerint Magyarországon 10-ből 7-8 autós akkor sem áll meg a zebra előtt, ha gyalogost lát, míg ez az arány Ausztriában éppen fordított, vagyis az ottani autósok általában akkor is megállnak, ha a gyalogos még le sem lépett az úttestre. A hazai balesetek okozói közt rengeteg a 25 évnél fiatalabb, kezdő vezető, pedig ezek a fiatalok jellemzően kevesebbet is vezetnek, mint az idősebbek. A legkevesebb balesetet a hivatásos sofőrök, köztük is a buszvezetők okozzák. Ők mindössze a gyalogosbalesetek 1 százalékáért felelősek, bár ilyen esetekben a sérülések rendszerint halálosak.

Vajon a mostanihoz hasonló szimbolikus akciókon kívül mivel lehetne jelentősen csökkenteni a gázolások számát? Elég-e egy nyereményjáték és néhány facebookos like, hogy a helyzet javuljon? Az alezredes nem tartja végleges megoldásnak, hogy pénzbüntetéssel próbálják óvatosságra nevelni az autósokat. Aki most megsérti a gyalogosok védelmét szolgáló közlekedési szabályokat, legfeljebb 30 ezer forintos bírsággal számolhat. A szabálysértő gyalogosok 20 ezer forintos helyszíni bírságot kaphatnak, és ők is maximum 30 ezerre büntethetők. Van, akinek ez sok, mások zsebből kifizetik.

Tegyük hozzá, az elmúlt években hozott szabályokban egyre kevesebb lehetőség van a jogosítvány bevonására, pedig az a gazdagok és a szegények számára is ugyanolyan elrettentő erőt jelent, a pénzbüntetéstől viszont csak az tart, akinek amúgy sincs sok pénze.

A gyakorlatban nem jellemző, hogy gyalogost büntetnének szabálysértésért. Sokan nem is tudják, hogy a KRESZ-t nem csak a járművezetőknek kell betartaniuk, így a szakember szerint a büntetés visszatartó ereje is csekély. Hamarosan komoly változások következnek, hiszen április 15-től életbe lép az új bírságrendelet, amelyben az eddigi összegek akár a többszörösükre is emelkedhetnek, emlékeztet az ORFK munkatársa.

Az autógyártók gyalogosvédelmi fejlesztései ellenére jelentősen növeli a sérülés súlyosságát, ha valakit nagy homlokfelületű járművel gázolnak el. Így nemcsak az autóbuszok, hanem a különböző terepjárók, pláne a gallytörő ráccsal felszerelt autók is okoznak gyakran életveszélyes sérülést. Gégény alezredes szerint sajnálatos, hogy egyre több ilyen autót látni, vagyis az autóvásárlók jelentős része még mindig nem tekinti szempontnak, hogy egy adott típus mennyire veszélyes a gyalogosokra.

Kétszeres sebesség, majdnem biztos halál

A jármű felépítése mellett a gázolás sebessége is drámaian befolyásolja az áldozat túlélési esélyeit. Az ETSC kutatása szerint, ha egy óránként 32 kilométeres sebességgel haladó autó elüt egy gyalogost, a baleset halálos kimenetelének esélye 5 százalék, míg abban az esetben, ha a jármű 64 kilométer/órás sebességgel halad az ütközés pillanatában, 85 százalék az esélye annak, hogy a gyalogos életét veszti.

Az ETSC felmérése azt is megállapítja, hogy az Európában bekövetkező gyalogosbalesetekben leginkább a 10 évnél fiatalabbak és a 65 évnél idősebbek veszélyeztetettek. E két korcsoport tagjai közül kétszer annyi lesz gyalogos gázolás áldozata, mint a többi korosztály tagjai. A két kiemelt korcsoporton belül elszenvedett közlekedési balesetek 35-40 százaléka gyalogosbaleset.

A gyalogosok biztonságát jelentősen növelheti, ha este, illetve rossz látási viszonyok közt világos ruházatot viselnek, illetve elhelyeznek magukon valamilyen fényvisszaverő eszközt, úgy, ahogy azt egyre több kerékpáros teszi. A balesetek egy része a rossz láthatóság miatt következik be, s ezen nemcsak az autósok, de a gyalogosok is sokat javíthatnak.

Gégény szerint fontos volna, hogy a francia oktatási rendszerhez hasonlóan nálunk is tantervbe kerüljön a szabályos közlekedésre nevelés. Amíg ez nem történik meg, csak részeredményekre lehet számítani, csupán a hagyományos módszerek, a szigorúbb szabályok, az átmeneti akciók és a benzináremelés hozhat megoldást. Utóbbiért természetesen nem a rendőrség felelős, de Gégény szerint érezhető, hogy aki drágábban tankol, az lassabban hajt, kevesebb balesetet okoz.

Kapcsolódó blogposztunkban hozzászólhat!