Dízelt vagy benzinest? Így döntenek a magyarok

Miután Németországban egy bírósági döntés nyomán mostantól korlátozhatják a régebbi dízel autók forgalmát, és más európai országokban is elkészült a régebbi autók kiszorításának menetrendje, sokan azt hiszik, hamarosan használt dízelek tömege lepi el Magyarországot. Ők nem olvasnak öt-tíz évre széthúzott menetrendeket, eleve úgy képzelik, azonnali és teljes körű dízelmészárlás készül, pedig nagyon nem. Németország példát statuál a dízelbotrány után, de szövetségi kormánya az emberek szabad helyváltoztatáshoz való jogát félti, vagyis egyelőre beintett az új szabályozásnak.

A levegő minősége a világ minden táján rengeteg dolgon múlik. Számítanak a közeli hegyek, az időjárás, a széljárás, komoly szennyező az ipar és a tömegközlekedés. Utóbbi elsősorban nálunk fájó, ahol Tarlós István budapesti főpolgármester szólalt meg az ügyben azután, hogy a fővárosi közgyűlés már egy éve szigorította a szmogriadó-rendeletet. 

Idén ősztől a szmogriadó riasztási fokozatának idején az Euro 3 és ennél rosszabb, egy évvel később pedig az Euro 4-nél alacsonyabb környezetvédelmi besorolású dízelek tulajdonosai kerülnek nehéz helyzetbe. Azokban a napokban az autók nagyjából felét nem lehet majd használni, hiszen a régebbi benzinesek is érintettek.

Miközben Németországban az autók nagyjából fele gázolajjal működik, Magyarország nem volt, és már nem is lesz dízelautós ország. Erre utoljára akkor volt némi esélyünk, amikor a válságot követő években az új és az import-használt autók piacán is rengetegen választották a benzineseknél takarékosabb dízeleket. 2010-ben még négy kintről származó használt autóból háromban dízelmotor volt, ugyanekkor az újautó-piacon csak negyven százalék volt az arányuk, és mindkét szegmens a béka segge alatt volt, hiszen hét éve összesen 17 ezer használt autót hoztak be, és kicsit több mint 43 ezer újat adtak el. 

Mivel Magyarországon nincsenek nagy távolságok, és részben a tragikus állapotú úthálózat miatt kevesen ingáznak naponta országrészeken át, eleve furcsa, miért vásárolt ilyen sok magyar dízelt. A megfejtés egyszerű: spórolni akartak a tankoláson.

Egy adott típus dízel verziójának fogyasztása akár a harmadával is alacsonyabb lehet, mint a benzinesé. Ennyit a magyar autósok is megértettek. Azt viszont kevesen gondolták végig, hogy drágán spórol, aki csak a tankolásokkal spórol.

A dízelek nemcsak új korukban, de sokáig a használtautó-piacon is százezrekkel, vagy akár milliókkal drágábbak voltak, mint a benzinesek, miközben bizonyos kategóriákban annyira nyomták őket a gyárak, hogy most szinte nincs is választék bizonyos típusok benzines verzióiból. Az egyterűeknél a hobbiterepjáróknál még jobban kinyílik a kétféle motor közti fogyasztási olló a nagyobb tömeg és légellenállás miatt, ami szintén a dízelek felé nyomja a vevőket. 

Hogy Magyarországon ma a körülbelül 3,5 millió autóból mégis csupán egymillió dízel, több oka is van. Miközben tavaly már 155 ezer használt autó került az országba, csak kevesebb mint a felük dízel, a 116 ezer új autóból pedig csak minden harmadik. Eközben a hibridek és a villanyautók már statisztikai hibahatáron felül mérhetők mindkét piacon. 

Sokan a saját kárukon tanulták meg, hogy az öregedő dízeltechnika karbantartása és javítása méregdrága az egyszerű szívó benzinmotorokéhoz képest. Sok dízelt éppen akkor adnak el a kinti tulajok, amikor először kapnak több ezer eurós javítási árajánlatot a szervizben, itthon pedig pörgeti a feketegazdaságot, hogy egy egymillió forintot érő használt autót senki nem akar egymillióért javíttatni a márkaszervizben.

Az autóforgalom Magyarországon is csak kevesebb mint tíz százalékát okozza a légszennyezettségnek, vagyis a kitiltás inkább tüneti kezelés, mint valódi megoldás, bár erről nyilatkozni a sajtónak remek alkalom a szereplésre. A valódi cél az volna, ha 2018-ban senkinek nem kéne fával vagy szénnel fűtenie, többen ki tudnák fizetni a fűtéskorszerűsítés árát és nem csak mutatóba lenne néhány passzívház.

Budapest főpolgármestere tudhatja, hogy itthon részben a szegények választása a használt dízel autó, mert azt lehet olcsón behozni. Őket érinti a legsúlyosabban, ha tekert kilométerórás példányt sóznak rájuk, és szintén ők vergődnek most tömegesen a kéttömegű lendkerék, a porlasztócsúcsok, esetleg a részecskeszűrő cseréje jelentette kiadások miatt.

Senki nem szólt nekik időben, hogy az öregedő dízel autó időzített bomba, és olyan nem létezik, hogy egy használt autóban egyszerre kevés a kilométer, olcsó és még takarékos is. Persze a műszaki vizsgán ezek a romok is átmennek, mert mindig lesz hely és ember, aki elintézi ezt barátilag. Valójában ez a gond, kevésbé a motorkonstrukció.

A közeljövő magyar dízelkárosultjai jellemzően az ezredfordulón gyártott, tehát Euro 3-as esetleg Euro 4-es autóval járnak, és amikor jön a szokásos évi szmogriadó, nekik kell buszra szállniuk, miután egy vagyont szórnak el parkolásra a peremkerületekben, ahol ez a mindent megoldó önkormányzati szuperfegyver.

A dízelek kitiltása egyelőre nincs napirenden Budapesten, mondja Tarlós, de azt is hozzáteszi, hogy fel kell készíteni a lakosságot és a vállalkozókat az átállásra, illetve új jogszabályokat kell alkotni. Világos beszéd, és ha már nekiláttak a munkának, akár azért is tehetnének valamit, hogy az anyagi okokból dízelautózóknak legyen más választásuk a semmin kívül, ha végül itthon is kiszorítják őket a városokból.

Vagy nem is, bőven elég, ha felsőbb hatalmak várnak tíz évet, hiszen a magyar autóvásárlók maguktól is elkezdtek leszokni a dízelekről. Ezek az egyre összetettebb, ezért egyre drágábban javítható és kintről sokszor valóban rossz állapotban behozott autók szép lassan értéktelenednek, és tűnnek majd el a forgalomból.